Alapértékké tesszük az önbecsapást, vagy valamikor eljön az őszinteség forradalma?

A poszt nem szerkesztőségi vélemény.

A poszt nem Ukrajnáról szól, hanem a magyar futball közegéről.

Oroszország egyoldalúan jogot kreált magának arra, hogy bevonulhasson egy nemzetközileg, és így Oroszország által is elismert határokkal rendelkező Ukrajna területének egy részére. Oda, ahol egyébként már évek óta jelen van, ahol az aktív segítsége nélkül ha nem is béke, de legalább viszonylagos nyugalom lenne.

A helyzetet bonyolítja, hogy Oroszország a fogyasztókat elbizonytalanító, sokszor a dezinformációra és valóságtorzításra építő kommunikációjában a gondolkodásának és a tetteinek pont az ellenkezőjét szajkózza: Ukrajna támadja folyamatosan Oroszországot, tehát jogos az önvédelem. Oroszország Ukrajnát, vagy legalábbis Ukrajna egy részét is Oroszországnak tekinti.

Oroszország úgy agresszor, hogy nem ma, vagy tegnap kezdődött az agresszió, hanem folyamatosan jelen volt a térségben. Most azonban formát válthat.

“Alapértékké tesszük az önbecsapást, vagy valamikor eljön az őszinteség forradalma?” bővebben

Egy éve adta el az Öreg a klubot

Lanzafame, Lángoló Leguánok, mobilapplikáció, negatív saját tőke, anyátlanság – az elmúlt évünk ikonikus pillanatai.

Letelt a türelmi idő, és mivel 2020 szökőév, még rá is húztunk egy napot.

Az új tulajok – állításuk szerint – hosszasan készültek a Honvéd átvételére, hónapokon át tárgyaltak az Öreggel, mire egymás tenyerébe csaptak, vagyis az nem lehet érv, hogy még csak egy éve vannak házon belül, nem volt semmire idejük. Ha én hónapokig tárgyalnék egy klub átvételéről, majd kerítenék rá irgalmatlan sok pénzt, hogy kifizessem, akkor ott valami erős akaratot feltételezhetünk, valami célt, amit el szeretnék érni, valami tervet, amit meg szeretnék valósítani.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy megérkezett volna az egyenes vonalú, egyenletes mozgást biztosító pálya Kispestre, inkább valamiféle lejtős felületről beszélhetünk, amin vannak kisebb buckák, és ahogy gurulunk tehetetlenül lefelé, néha fennakadunk valamelyiken, az kitérít egy kicsit, lelassít, majd zuhanunk tovább. Ahogy az egyenes vonalú, egyenletes mozgás, úgy a lejtő is egy lehetőség, hogy A-ból B-be eljussunk, a különbség mindössze annyi, hogy az egyik esetben pontosan meghatározható a pillanatnyi B, ami felé tartunk, a másik esetben viszont mindig van lejjebb.

“Egy éve adta el az Öreg a klubot” bővebben