Mastodon

Egy próbát talán megért volna, de mi nem értünk a hazardírozáshoz

DVSC – Honvéd 0-0

Vajon mi járt Klafuric fejében, ha egyáltalán az ő fejéről beszélünk, amikor összerakta a kezdőt? Mutatok pár számot a kérdés jogosságának megértéséhez:

  • A meccs előtt a tabellán előállítható összes lehetséges végkimenetelek 65,21 százalékában volt bennmaradó a Honvéd.
  • Ha nyerünk Debrecenben, akkor a vasárnapi meccsek előtt(!) a nekünk kedvező esetek száma 82,79 százalékra (+17,58) ugrott volna fel,
  • döntetlen esetén némi visszaesés 62,68 (-2,53) százalékra, és
  • vereség esetén viszont valamivel nagyobb visszaesés: 53,29 (-11,92) százalékra.

Döntetlen lett.

A poszt írásakor még nem játszott sem a Videoton, sem a Mezőkövesd, a meccseik után frissítjük majd a számokat.

„Egy próbát talán megért volna, de mi nem értünk a hazardírozáshoz” bővebben

Bercinek szeretettel szülinapjára

DVSC – Honvéd @ Debrecen, 17h

A helyzet továbbra is változatlan: ahhoz, hogy értelme legyen számolgatnunk, nyernünk kell. Illetve, létezik egy speciális eset, ha hármat nyerünk, mert akkor nem kell számolgatnunk, ellenben a három győzelemhez ugyanúgy nyernünk kell Debrecenben, mint a számolgatáshoz.

Tényleg ennyire egyszerű.

Mindegy, hogy kik játszanak, mindegy, hogy mi a taktika, mindössze egyetlen cél létezhet: a győzelem. Ha kell, akkor Enninnel, bár nehezen tudom elképzelni hogyan, és ha kell, akkor Plakushchenkóval, hiába esik a játszatása kívül az ép ésszel befogható értelmezési tartományok mindegyikén.

És az sem zavarna, sőt!, ha Kerezsi harmadszor. Verjük be, és csá.

„Bercinek szeretettel szülinapjára” bővebben

Görcsösség, napok, galambok

Nyolcvanegy. A debreceni lesz sorozatban a nyolcvanegyedik tétmeccsem megszakítás nélkül a Kispest nagycsapatával. Legutóbb még 2021. február 27-én, a Covid idején hagytam ki egy Felcsút-Honvédot. Mivel egyáltalán nem meglepő módon visszautasították az akkreditációs kérelmem, le sem utaztam, mert nem értem volna haza a járvány második hulláma miatt újra bevezetett kijárási tilalom kezdete előtt. (Főszabályom ekkoriban a szabályok betartása volt, és kijárási papírt csak akkor írtam magamnak, ha volt akkreditációm egy mérkőzésre. Ha kintről be lehetett látni egy stadionba, és hazaértem megfelelő időben, akkor akkreditációt sem kértem feltétlen.)

„Görcsösség, napok, galambok” bővebben

Egyrészt örülünk, másrészt szintén örülünk, és harmadrészt kérdezzük csak meg: miért kellett eddig várni?

Tegnap érkezett a szomorú hír:

közös megegyezéssel szerződést bontott a klub Mitroviccsal.

Egészen mostanáig meg sem tudtunk szólalni, annyira megdöbbentünk. A csapat egyik legtapasztaltabb játékosával, az idei keret abszolút alapemberével, a csapat agyával, az edző legfontosabb emberével. Mi lesz így Klafuriccsal, előfordulhat, hogy innentől neki kell majd meghoznia a döntéseket egyes egyedül? (Basszus, pont amikor kéne, nem találom azt a képet, pedig rendre szembe szokott jönni, és Klafuric és Mitrovic van rajta, ahogy egyeztetnek a partvonal mellett. Egészen ikonikus darabja az idényünknek.)

„Egyrészt örülünk, másrészt szintén örülünk, és harmadrészt kérdezzük csak meg: miért kellett eddig várni?” bővebben

Kettő inkább érdektelen, mint bármennyire is érdekesnek tekinthető adat következik

Amennyiben Debrecenben Klafuric ül a Honvéd padján, akkor beállítja a Sannino rekordját a Metalcom-érában, és ő lesz a második edzőnk, aki egy idényen belül 19 NB I-es meccsen dirigálhatja csapatát a helyszínről.

És ha már statisztikák, akkor itt egy másik:

Szevasztok.

„Kettő inkább érdektelen, mint bármennyire is érdekesnek tekinthető adat következik” bővebben