Mastodon

Kezd beérni a pár éve megkezdett munka, de ne várjon senki köszönetet érte

Honvéd – Újpest 0-1

Nem tegnap este, és azon belül sem a 89. percben, amikor Goure betalált, egyáltalán nem abban a pillanatban dőlt el a sorsunk. Igazából mindegy, hogy kiesés vagy sem a vége, egyelőre még bármi lehet, azonban ha hihetünk a klubnak, akkor tegnap kiment 6284 néző, ebből nagyjából ezer újpesti, vagyis a maradék valószínűleg miattunk. A sok-sok gyerek mellett még többen kapták össze magukat, hogy most ott kell lenni, most mindent bele kell adni.

Márpedig ennél többet szinte lehetetlen, és ahogy mindig, most is erőn felül teljesítettek – a szurkolók. Rohadtul nem ilyen bandát érdemlünk, mint amilyet ide sikerült küldeni, és pláne nem olyan bandát, amit ezek kihoztak magukból.

Szétverték a Kispestet, a Honvédot,

és tényleg megérdemelnék, hogy Metalcom-Honvéd néven nevezzük őket, hadd társítsa a lakosság is fejben egymáshoz a kettőt. A kibeb*szott Metalcom, a sikeres cég, a Nagybetűs Tulajdonos, az állampárt emberei, az élharcosok, a mindenkinél jobbantudják, akik annyira vakon bele vannak buzulva a Nagyfőnökbe, hogy nem csupán Európa vezetőinek képzelik magukat rajta keresztül, hanem elhiszik, valóban utat mutatnak az egész világnak. Annak, bzgm, annak.

„Kezd beérni a pár éve megkezdett munka, de ne várjon senki köszönetet érte” bővebben

Mutatunk egy egészen megalázó számot: mindössze egyetlen percig nem negatív a gólkülönbségünk

A grafikonon azt látjátok, hogy a percek előrehaladtával hány lőtt, és hány kapott gólnál tartunk. Tehát mintha az összes lejátszott meccset egymásra tennénk, és az összes lőtt és kapott gólt számolnánk, aminek a vége a tabelláról ismert gólkülönbségünk: 28-43 (-15).

A 10. fordulóban a Mezőkövesd (Drazic) már a 2. percben gólt lőtt nekünk, miközben mi a legkorábbi, vagyis ebben a formában az első gólunkat csak a 14. percben (Lukic, Paks, tizenegyes) szereztük, azonban mivel közben kaptunk még kettőt (Vasas, Hidi 11.; Videoton, Kodro 13.), az első negyed órát máris 1-4-gyel kezdtük.

„Mutatunk egy egészen megalázó számot: mindössze egyetlen percig nem negatív a gólkülönbségünk” bővebben

Egy ilyen vereség után legalább a saját nevelésűeket megtiszteltük

A Fradi ellen gyakorlatilag semmiféle ellenállást nem tanúsítottunk. Amíg lehetett nullán tartottuk őket, majd ahogy megkaptuk az első gólt, tudtuk, vége, mert egyszerűen alkalmatlanok vagyunk csapatként küzdve változtatni a helyzetünkön. Gyakorlatilag az egyetlen esélyünk, ha mi szerezzük meg a vezetést, és azt valahogy sikerül megtartani, vagy legalább egy pontra menteni.

Nincs tehát semmi meglepetés abban, hogy az osztályozókönyv pontszámai (az egész csapat együtt kaphat 6 pontot) annyira szétszóródtak, hogy 1,3 ponttal is be lehetett húzni a fordulót:

  1. Szabó Alex 1,3 (ezzel megdőlt Kocsis és Tamás 1,39-es idei negatív rekordja)
  2. Eördögh 1,15
  3. Gomis 0,74

Viszont ha már valaki behúzta, az a védelemben mínusz egyig fent lévő, majd magát az Újpest ellen kisárgázó Szabó Alex, valamint a jobbszélről a szintén csalódást nem okozó Eördögh.

„Egy ilyen vereség után legalább a saját nevelésűeket megtiszteltük” bővebben

Az amúgy is szűk keretünk eleve kihívásokkal küzdött, nem véletlenül féltünk a kisárgázásoktól és a sérülésektől

Évek óta van egy mantránk, mégpedig a következő:

Kispesten hagyományosan egyszerre van játékosbőség és -szűkösség.

Bőség, mert izlandi válogatott ül a padon, kölcsönbe hoztunk pár hetente húsz percre beálló kanadai csatárt a Baltikumból, szintén inkább a padra ukrán-izraeli irányítószerűséget, ésatöbbi. Aztán ott vannak a fiatalok, akiknek hol meg merjük adni a lehetőséget, hol nem, viszont vannak, és szerencsére nem kevesen, és ráadásul nem is rosszak, vagy rosszabbak, mint a posztjukra hozott légiósok teljesítménye.

Miközben ha össze kell rakni egy kezdőt, vagy cserélni, akkor szegény Klagenfurt (és stábja) bambul ki a fejéből: mégis kit és hogy, és legfőképpen miért? Lovric nem véletlenül lett újra kezdő, az elmúlt öt évben legalább ötödször visszatérve a leírásból, és nem véletlenül kezdő folyamatosan például Tamás, mert – feltételezésünk szerint- három-öt fiatal már a fiatalpárti/nevelőedzőnek tartott/nevezett mesternek is sok. Ezt a jelenséget nyugodtan nevezhetjük szűkösségnek, hiszen teljes mértékben kimeríti a szó szótári alakját.

Többen egész évben padoznak, miközben nem odavaló játékosok játszanak egyes posztokon, és még egy Mitrovicnak(!) sincs cseréje, nemhogy alternatívája.

„Az amúgy is szűk keretünk eleve kihívásokkal küzdött, nem véletlenül féltünk a kisárgázásoktól és a sérülésektől” bővebben