mert célunk csak egy van
Lezárult a névszavazás.
Ahogy az egész folyamat, úgy a bejelentés is igazán méltóra sikeredett. Most legalább nem a saját, hanem a klub Facebook-oldalára tettek ki egy álló, kizárólag mobilon befogadható tájolású videót a Honvéd elnökével, Szijjártó Péterrel, amiben pár órával a szavazás (muhhahahhaa) lezárultát követően bejelenti: Kispest–Honvéd.
Ennyit ér egy 117 éves, komoly történelemmel rendelkező klub neve, ennyit ér az identitása.
„Kispest–Honvéd, az árról pedig majd később megalkuszunk” bővebbenEsetünkben sajnos nem a tartalom a forma, hanem a forma lenne a tartalom.
Mivel idő közben kiszivárgott, nyugodtan beszélhetünk a témáról: nevet válthat a Bp. Honvéd, mégpedig a szurkolók véleménynyilvánítását követően.
Végre.
Azonban a helyzet ennél azért bonyolultabb, még ha a vége az általam is kívánatos Kispest lenne/lesz.
„Viszlát Budapest, helló Kispest!” bővebbenNézzük az elnökséget egy közösségi klubban gondolkodó szurkoló szemével. Kommentár.
Mint egy falat kenyér, úgy kellett ez az elnökségesdiset imitáló – nevezzük így munkanéven – bohózat. Az elnökségeket választani szokták alulról az olyan szervezeteknél, ahol van értelme a létezésének, és nem felülről kinevezni ott, ahol nincs. Egy cégnek vezetése van, egy társadalmi szervezetnek viszont akár lehet elnöksége is. A Bp. Honvéd a Honvéd FC Kft., könnyen el lehet dönteni, hogy mit jelent esetünkben az elnökség.
Mondjuk az első határozatuk máris egy nagyon fontos, a mindennapjainkat meghatározó döntés: az elnökség tagjai minden hónapban megválasztják a Hónap Játékosát. Neeeeeeeeee, tényleg, neeeeeeeeee, ezt nem hiszem. Komoly? Nem tudom mostanában hogy kell írni, de ez megagigaLOL, esküszöm, fetrengve röhögök. Azonnal értelmet nyert az elnökség! Hónap Játékosa, igen, bazmeg, ez hiányzott Kispestről. Egészen döbbenetes, hogy száztizenhat év alatt senkinek sem jutott eszébe.
„Egyre inkább elkezdett érdekelni Leisztinger Tamás” bővebbenFelavatták Bozsik József szobrát – kommentár.
Igenis külön lehet választani. Mármint Bozsik József szobrát, a kispesti klub és környéke emlékezetpolitikáját, illetve a szoborhoz kapcsolódó formai dolgokat, például az átadásának körülményeit.
Igenis, lehet úgy örülni egy szobornak, egy régen várt szobornak, hogy közben méltatlannak tartjuk a szobort saját dicsőségükként kezelők emlékezethez való viszonyát. Tényleg fel lehet úgy avatni egy Bozsik Józsefről készült szobrot, hogy a rendezvényen a szervező(!) Külgazdasági és Külügyminisztérium logója látható és nem a Kispesté, ahol Bozsik az egész pályafutását töltötte? Tényleg le lehet leplezni úgy egy szobrot, hogy Bozsik klubja, vagy a közösség nevében senki nem beszél egy szót sem, viszont a pont Budapesten tartózkodó, amúgy jó értelemben vett szuverenitáspárti Kaha Kaladze, korábbi labdarúgó, aki jelenleg Tbiliszi polgármestere viszont szót kap? Hogy történik mindez kedd reggel, és nem Bozsik születésnapján, vagy az ahhoz közeli utolsó hazai meccsnapon?
„Őszintén örülni egy fontos és jó szobornak, és csak annak” bővebbenElnökség, szponzor, futsal, csapatbusz, saját ingatlanok.
2019 tavaszán eljött értünk a Nagy Fekete Volga. Azóta nem vagyunk a saját uraink. Hajlunk amerre hajolni kell, és ebbe az is belefér, hogy az állampárt kampányüzeneteit szajkózzuk a klub hivatalos felületein. A NER-nek pontosan ez a lényege. A feltétlen lojalitás a személyekhez, és még véletlenül sem a tartalomhoz.
Ebben az olvasatban tegnap nem történt semmi különleges, hiszen az, hogy formalizálnak egy minisztert egy tartalom nélkül cím birtokosaként (elnök), az ebben a rezsimben semmi, hovatovább egyenesen elvárás. Olyan nincs, hogy te magadtól vagy sikeres, mert minden siker mögött ott kell állnia egy állampárti politikusnak. Tisztára, mint a kommunizmusban. Ha megnyertél egy szavalóversenyt, azt is illett megköszönni a tanácselnök elvtársnak, a pártalapszerv vezetőjének és végső soron az MSZMP vezetésének, népünk bölcs vezetőinek.
„A győzelem napjai jönnek, most semmik vagyunk, de minden leszünk!” bővebben
