- meccsembere // vs. Felcsút
- Nono // Baráth, Lukic
- összetett // a szokott helyen
- üvegzseb/közösségi támogatások // frissült az októberi számokkal.
- válogatott // Rossi keretet hirdetett.
- MFA // Botka, Gazdag, Vécsei, Schön
Mastodon
mert célunk csak egy van
Felcsút – Honvéd 3-1
Tegnap még lehet, az ital beszélt belőlem, azonban közben aludtam egyet a meccsre, viszont a véleményem nem változott: Feri szerintem jól meccselt. Amióta Kispesten van, talán először.
Jó szerkezetű kezdőt rakott fel, jól reagált a meccs eseményeire, tényleg nem lehet vele bajom. Arról nem tehet, hogy a VAR-on szinte csak azt látják, amit látni szeretnének. (Vajon lesz nyilvános értékelése a bevezetett technológiának a klubok, a szövetség, vagy a játékvezetői bizottság részéről? Ugye, nyilván nem. Hiszen úgy tökéletes, ahogy van.)
(Az idióta) Nagy Dominik fojtogat – piros. Nagy Dominikot fojtogatják (l. a Honvéd fotóján, az NSO anyagában, vagy az M4 Sport kérdésében) – nem piros. Hiába volt VAR, a spori hiába ment ki megnézni, valahogy nem látta. Miközben Nagy Geri kezezését igen, egy olyan felvételen, ahol egyébként képtelenek voltak normálisan kikockázni a jelenetet. Valószínűleg tizenegyes volt, mert egy ilyesmit fújtak be ellenünk a Debrecen ellen is, vagyis úgy látszik, utaznak a hasonló szituációkra. Különösen felemelő volt látni, hogy aki egyszer sasszem, máskor a nyilvánvalót sem veszi észre.
A VAR nem megoldotta a futball problémáit, hanem egyszerűen máshova helyezte azokat. A pályáról egy kamionba.
„Hahahaha, pont Felcsúton vártuk volna el az egyenlő feltételeket?!?!? Az év Irreális Elvárása nagydíjat kapja: a Kispest-szurkoló” bővebbenFelcsút – Honvéd @ Felcsút, 17h
Csak a szokásos: utolsó kör, tehát Felcsút.
Tököm tele az egésszel, azonban úgy tűnik, korunk meghatározottságai között ez a jelenség egyszerűen kiirthatatlan az NB I-nek a környékéről, és félő, még nagyon sokáig együtt kell élnünk vele. Valójában nem is a magyar futball szégyene a jelenség, hanem a magyar társadalomé, azonban ezt az aktát inkább nem nyitnánk ki – tudjuk pontosan, hogy miről van szó. Pár címszó azért: legendát nem lehet venni, ahogy történelmet sem érdemes hamisítani, mert a kollektív emlékezet pont arra való, hogy emlékezzünk. Ugye, kedves csuhásozókból lett turbókeresztények?
Vagyis az van, hogy ma a Tisztességes Magyar Ember, illetve a Tájékozott Európai Futballkedvelő is mind nekünk szurkol, hiszen Felcsútra látogat a Kispest, és innentől felesleges bármit ragozni. Soha nem múló gyűlölettel a névválasztás miatt, és akkor az irreális mennyiségben odaáramló lovettáról még nem is beszéltünk – mert ott is tudjuk pontosan, hogy miről van szó.
Feláll, taps, ováció, őszinte rajongás, bár kicsit fintorogva, mert azért nem értünk mindennel eggyet. Ilyenkor rendre Moldovától a Színházi vegyes 1. jut eszembe, ahol Alfonzó egy igen erőteljes példával illusztrálja, hogy ami nem tökéletes egészben (a közel tökéletes nem elég!), azt bottal sem érdemes megpiszkálni. Pláne, ha a tökéletestől való távolságát jellemző epszilon sugarú kör valami egészen undorító kis apróság. Értjük a példát, ugye?
„A nap, amikor minden eszköz megengedett: Felcsút – Kispest” bővebben*_ vagy mert eleve fel sem teheti, hiszen, na, egy kézben van a klubok többségével, vagy mert ha felteszi és megjelenik, akkor többé nem fogják fogadni a lapot, hiszen ellenségesnek minősítik onnantól. Jap, tényleg itt tartunk.
Vagyis a tizenkét NB I-es csapatból máris kiesett az MTK, a Felcsút, a Debrecen, a Mezőkövesd és a ZTE.
A február 9. magasságában esedékes következő forduló mezőnye egyelőre: FTC, Gyirmót, Honvéd, Kisvárda, Újpest (NB I), Békéscsaba, Csákvár, Győr, Kecskemét, Szeged, Vasas (NB II), Cegléd, Nagykanizsa (NB III).
„A győzelmet nem kell magyarázni, ezért nem is próbálkozunk semmi hasonlóval” bővebbenZTE – Honvéd @ kupa
Nem feltétlen baj, hogy már napokkal a meccs előtt elutazott a csapat Egerszeg környékére. Van mit ki/átbeszélni bőven. Például olyan apróságokat, hogy mit csinálunk, és mit nem csinálunk egy megnyert meccs utolsó perceiben, hogy legalább pár olyan alapsémát tartsunk be, amit az ifitől gyakoroltatnak a világ összes labdarúgójával. A pályán a játékos tud hibázni (l. Pantelic, Klemenz és Batik együttes szerencsétlenkedése a második kövesdi gólnál), azonban az a készlet, amivel a játékos felmegy a pályára az edzőtől kell jöjjön.
És érzésem szerint belőlünk pont a magabiztosságnak egy olyasféle alapozása hiányzik, hogy legyen nem sok, de legalább pár unalomig begyakorolt, unalomig átismételt megoldásunk, amihez bármikor fordulhatunk, amihez igazodni lehet, ha valami baj lenne, ha nagyon ránk mászna az ellenfél.
„A Magyar kupa arról szól, hogy késő este továbbjut az egyik csapat, és mi reménykedünk, hogy a Kispest lesz az. Illetve esetünkben ennél valamivel többről” bővebbenBp. Honvéd – Mezőkövesd 2-3
A Fradi ellen 67 percet játszhattunk emberelőnyben (0-1-nél), és érdemi veszélyeztetés nélkül hoztuk le vereséggel a meccset. A Kövesd ellen 77 perc emberelőnyt kaptunk (0-1-nél), ugyanúgy hazai pályán, viszont most legalább voltak helyzeteink, azonban Antal talán életében először jól védett ellenünk, vagyis a végén így is kikaptunk.
Nincsenek szavak, még most, másnap sem.
(címlapképünk: a meccs egyik legjobb pár perce, amikor nem láttunk semmit belőle)
„Valószínűleg nem csak az utolsó percekkel van itt a baj, hanem az összes többivel is” bővebbenHányszor, de tényleg hányszor megfogadtam: nem megyek másnaposan meccsre, mert a meccs az ünnepnap, és abból csak egy van egy héten, sört kóstolni viszont bármikor lehet. (Egyszer érdemes lenne megvizsgálni, hogy melyik, végül betartatlan fogadalom hangzik el legtöbbször a szurkolók szájából. Részemről az „ide se, jövök többet” a legerősebb tipp.)
Ha az ember másnapos, akkor a meccsen is csak kókadozik, szóval most (fél kilenc van) jöhetnek a kávék és az egyéb népi praktikák. Tizenegytől fakó az akadémián, háromnegyed négytől pedig Feri és a Csapat. Ha másnaposka vagy, akkor ez egy hosszú nap lesz.
„Poszt helyett minden egyéb Kövesdre” bővebben