Minek szépítsem, rendesen megb*szott ez a legújabb lezárás. Viszonylag aktív életet éltem szinte napra egy évvel ezelőttig, és bár azt hittem, valahogy majd megszokom az Új Életet (talán egy MGTSZ-t is alapítok ezen a néven, remélem másnak nem jutott eszébe korábban), azonban fokozatosan kiderült, ennyi idő sem elégséges az átállásra. Egyszerűen nem megy, nem tudok otthon létezni, és nem is akarok. A szervezetem, és azon belül az agyam minden erővel tiltakozik ellene.
Közben itt ez a kurva vírus, velünk él, valami megoldást kellene találni rá, mert az emberi, legalábbis az európai társadalmak biztosan nem az otthonülésen, a kapcsolatok hiányán alapulnak. Értitek, van olyan, hogy kézfogás, kialakult. Az, hogy én rühelltem mindig is, az most mindegy.
Az amúgy megvan, hogy a kézfogás eredetileg azért alakult ki, hogy a felek megmutassák, nincs fegyver a kezükben?
„Mindent elmond az elmúlt egy évről, hogy _ez a Honvéd volt benne az egyik legjobb dolog” bővebben
