Mastodon

Koronanapló 28. nap // kommentelés felülvizsgálata, közösségi finanszírozás, vereség a Fraditól

Az elmúlt napok azzal teltek, hogy átgondoljam a kommentelésről alkotott véleményemet. (Lényegében nem változott, azonban hajlok engedményekre.) Felületesen átfutottam a nemzetközi és magyar trendeket, megnéztem pár példát, modellkísérletet, itt főleg hazaiakat, mert a hazai internet hajlamos máshogy működni, mint a világ szerencsésebb részén, és most íme, előjövök egy ajánlattal, amit egy hetünk lesz megvitatni.

A lényeg, hogy a kommentelés akkor és addig működhet, ha elindulunk egyfajta közösségi finanszírozás irányába, vagyis a közösség kezébe egyrészt jogokat, másrészt kötelességeket teszünk, és ezt mindaddig vagyunk hajlandóak fenntartani, amíg a jogokkal élés és a kötelességek betartása egyensúlyban marad.

Megjegyzés: a trendek nem a statikus oldalak, hanem a hírlevelek, és a fizetős hírlevelek irányába mutatnak. Egyelőre ezzel a lehetőséggel nem kívánunk élni.

„Koronanapló 28. nap // kommentelés felülvizsgálata, közösségi finanszírozás, vereség a Fraditól” bővebben

Közszolgálatilag szólnánk, hogy szombat este hatra ne csináljatok magatoknak programot, mert már csinált az M4 Sport

Kispest-Honvéd – Manchester United 2-3 (1993) az M4 Sporton

Roy Keane

Kispest Honvéd FC – Manchester United 2:3 (1:3)
Bozsik stadion, 10 000 néző, v: Ceccarini (olasz)
gólszerzők: Szabados (40.), Stefanov (69.), illetve Keane (8., 42.), Cantona (43.)

Kispest: Brockhauser – Plókai, Bánfi, Csehi T. – Szabados, Halmai, Illés, Duró (Orosz) – Stefanov, Vincze, Hamar. Edző: Martti Kuusela

Manchester: Schmeichel – Parker, Bruce, Pallister, Irwin – Keane, Ince, Robson, Sharpe – Giggs (Phelan), Cantona. Edző: Alex Ferguson

A meccs egyik érdekessége, hogy a nem éppen a góljairól ismert Keane duplázni tudott a Bozsikban. Manchesteriként ezen kívül még egy tétmeccsen, pont a korábbi csapata, a Nottingham Forest ellen jött össze neki, vagyis egy igen ritka pillanatról beszélhetünk a pályafutásában.

„Közszolgálatilag szólnánk, hogy szombat este hatra ne csináljatok magatoknak programot, mert már csinált az M4 Sport” bővebben

Egy éve adta el az Öreg a klubot

Lanzafame, Lángoló Leguánok, mobilapplikáció, negatív saját tőke, anyátlanság – az elmúlt évünk ikonikus pillanatai.

Letelt a türelmi idő, és mivel 2020 szökőév, még rá is húztunk egy napot.

Az új tulajok – állításuk szerint – hosszasan készültek a Honvéd átvételére, hónapokon át tárgyaltak az Öreggel, mire egymás tenyerébe csaptak, vagyis az nem lehet érv, hogy még csak egy éve vannak házon belül, nem volt semmire idejük. Ha én hónapokig tárgyalnék egy klub átvételéről, majd kerítenék rá irgalmatlan sok pénzt, hogy kifizessem, akkor ott valami erős akaratot feltételezhetünk, valami célt, amit el szeretnék érni, valami tervet, amit meg szeretnék valósítani.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy megérkezett volna az egyenes vonalú, egyenletes mozgást biztosító pálya Kispestre, inkább valamiféle lejtős felületről beszélhetünk, amin vannak kisebb buckák, és ahogy gurulunk tehetetlenül lefelé, néha fennakadunk valamelyiken, az kitérít egy kicsit, lelassít, majd zuhanunk tovább. Ahogy az egyenes vonalú, egyenletes mozgás, úgy a lejtő is egy lehetőség, hogy A-ból B-be eljussunk, a különbség mindössze annyi, hogy az egyik esetben pontosan meghatározható a pillanatnyi B, ami felé tartunk, a másik esetben viszont mindig van lejjebb.

„Egy éve adta el az Öreg a klubot” bővebben

Nincs most időm Bepassz Pistával foglalkozni, de annyit elmondok, hogy a Yodás mellett a másik avatáromon Pista látható ordítás közben

Kíváncsian várom az első hosszabb interjút vele, hátha megtudunk majd részleteket is. (Itt pedig a bizonyíték az avatarra.)

update 04.03. // kijött egy hosszabb interjú Pistával a Honvéd oldalán.

Koronanapló 17. nap // Beindult a fizetéscsökkentési láz

Letargia, fizetéscsökkentések, Öcsi első szülinapja, unalmas döntetlen az Újpesttel.

A sok itthonlét után hétvégére utolért az általános letargia, és eljutottam odáig, hogy semmihez sincs kedvem. Sajnos, most lesz igazán szükség az önakaratra, hogy sikerüljön átbillenni, mert ha beleragad az ember, akkor nagyon nehéz lesz visszapörögni a munkába, a megszokott napi rutinba. Például visszatalálni a posztoláshoz.

Kicsit mint másnaposan menni meccsre. Egyetlen gondolatod, porcikád se kívánja a sört, ha csak rágondolsz hányhatnékod támad, aztán valaki a kezedbe nyomja az elsőt, nehéz kortyok, leszenveded a felét nagy nehezen, majd a másik felét valamivel könnyebben, és hopp, meg is volna az átbillenés, jöhet a következő.

Vagy a fáradtság. Túlhúzod a napokat, este fusizol kicsit, egyre nehezebben maradsz ébren, mégis kellenél délelőtt, koncentrálni kéne, nem megy, nem megy, aztán valahonnan jön az átbillenés, az álmosság eltűnik, pár órára minden normális újra. (A túlhajszoltság hosszabb távú negatív hatásairól majd máskor.)

„Koronanapló 17. nap // Beindult a fizetéscsökkentési láz” bővebben

Koronanapló 12. nap

Mára nincs semmi.

Bocsi, ma se poszt, se meccs nem lesz. A nap nagy részében egy kib*szott menő platformot csesztettem, és egyszerűen elment vele az idő. Természetesen egy videókonferenciára szánt alkalmazásról van szó, azonban ezúttal nem feltétlen a cég munkaszervezésében használnánk, mert arra továbbra is remek eszköz a Google Meet, hanem a partnerekkel és ügyfelekkel való kapcsolattartásra, illetve a supporthoz kapcsolódó feladatokra kerestünk megoldást, és úgy néz ki megtaláltuk. Amúgy ha valakit érdekel, akkor ez a jitsi.org, ami nagyon hasonló a Google Meethez vagy a Zoomhoz, ellenben opensource, Apache 2.0 liszensz alá esik, vagyis egészen széles körben fel lehet használni.

? más // ezt a posztot kb. 24 órára megnyitom kommentelésre, ha belétek szorult volna valami az elmúlt hetekben, és nincs más módotok kiereszteni magatokból. Kérek mindenkit, tartsuk normális mederben a beszélgetést.

Koronanapló 11. nap

Hajnalban kelés, hülyebíró, Videoton.

Ma csak egy meccs lesz, mert valami iszonyatos fáradtság tört rám. Nem teljesen értem, hogy miért, de azt vettem észre, hogy egyre csak tolódnak el a napjaim hajnal felé.

Amíg normál eseten elég fél nyolckor kelnem reggelente, és az is szendvedős, mostanában magamtól pattanok ki az ágyból öt magasságában. A reggel tízes napindító meeting gyakorlatilag a nap közepe lett. Másnál is ennyire átalakult az üteme az évek alatt megszokott ébredésnek és alvásnak?

Most (délben) először érzem azt évek óta, hogy tudnék kicsit szunyókálni nap közben, viszont egytől megbeszélés, tehát nem tehetem. Talán majd utána. (Persze, hogy kettő és három közöttre jelentkezik be a futárcég az új székemmel.)

„Koronanapló 11. nap” bővebben