mert célunk csak egy van
Fura poszttal jelentkezünk ezúttal, mert nem kifejezetten nektek, a megszokott olvasóknak szól, hanem inkább a jelenlegi játékosainknak, és az akadémián nevelkedő fiataloknak. A témája pedig a közösségi oldalak helyes használata, ha az ember (játékos) nagy nyilvánosság előtt éli, vagy fogja élni a mindennapjait.
„Így használd a közösségi oldalakat ha futballista vagy, vagy az leszel” bővebben
Mondok egy sormintát: Nyíregy itthon, Fradi itthon, Pápa idegenben, Dunaújváros idegenben, sőt, a Diósgyőr ősszel, idegenben. Összesen két pont a tizenötből, amit egyébként nagyjából összefociztunk. A tegnapi döntetlennel 3/18. Ha mind megvan, akkor most a hatodik hely környékén karistolunk, ha csak a fele, akkor a tizedik, de már biztos bennmaradóként, ha pedig szinte semmi, akkor ott, ahol most állunk. Az ág is minket húz, hiszen ugyanannyi eséllyel lehet egy ilyen széria semmi, mint ahogy minden.
„Ismét egy olyan meccs, ami simán nekünk állt, aztán mégsem” bővebben
Merthogy számolni ma nagyon nehéz lenne. Fél ötkor Négykor kezdünk, és ha megcsípnénk a Diót, akkor egy újabb pozitív löketet kaphatna a bentmaradásról szőtt összes reményünk, kicsit félretehetnénk a szabályzatok vizsgálatát, előtérbe kerülhetne a matek. Ha az egyik nyer, vagy csak ikszel, akkor az jó nekünk? És ha a másik? Mi a jobb?
