mert célunk csak egy van
Nem kertelek tovább, és kimondom inkább: Rossival alakulni látszik valami.
Nem igazán tudok és akarok halászlé nélkül élni, pedig az van, hogy elég későn kedveltem meg magát az ételt. Kiskoromban visítva rohantam ki a konyhából, ha kocsonya került az asztalra, de ugyanúgy fintorogtam a halászlé láttán is. Aztán egyszer áttört valami gát, a fene tudja már hogyan, és mára a halászlé iránti rajongásom szinte nem ismer határokat.
„Annyira szánalmas, hogy Paksról mindig a halászlé jut eszembe, ellenben büszkén vállalom” bővebben
Töredelmesen bevallom, soha nem akartam a Magyar Sportújságírók Szövetségének tagja lenni, mert – ahogy most is vallom – bloggernek tartom magam. A blogger véleményt formál, személyes élményekről ír, maga választja a témáját, akkor és úgy fogalmaz, ahogy épp kedve van, nincs szerkesztőségi kényszer, egyedül az olvasó elvárása létezik, ha olyan szerencsés az adott blog olvasója, hogy a szerzőt érdekli egyáltalán. Engem speciel teljesen hidegen hagysz, kedves olvasó, de ezt pontosan tudhatod rólam, hiszen ha a te igényeidet szeretném kielégíteni, akkor – a saját fogalmaim szerint – nem tarthatnám magam bloggernek. Ilyen ez.
Pénteken nem megyek Paksra, és remélem, hogy május elsején nyitva lesz a Guriga. Mert nézni azért kell.
Jó, ha valaki ekkora álomgólt lő, akkor alapból nem indul rossz pozícióból az osztályozók előtt. Az viszont már furcsa, hogy megközelíteni sem tudta senki a 3,2-es átlagát (ötös skálán), kivéve a végig harcos, majd a meccset majdnem eldöntő gólpassz-szintű labdát kiosztó Nagy Geri (3,08).
„Ilyen is jó régen volt: Gyulabát láttuk a legjobbnak” bővebben
Egykori kedvencünk, a Torz újabban már nem csak a Cor$-istálló házi website-jainak, de az nso-nak egyre gyakrabban megnyilvánul, áldassék érte a neve. Ha egyszer kiadnánk egy nagy Bohóc wtf-annalest, Máncsó minden magyarországi rezdülése is helyet követelne benne, az biztos, természetesen az olyan sztori-nagyágyúk mellett, mint a 2012 téli Matyi-Supka affér, a friss Lengyel-Szűcs szavazós sztori, vagy ha már KukásLajos, akkor a cerberus nicknév-adó momentuma, de hát a Balaskói videótéka-látogatástól kezdve a krémeri félidős kicsekken át a párhuzamosan két kerettel az NB1-ben indulni kívánó DVTK-ig van itt bőven alapanyag. Riszpektes tehát, hogy a Zoknis még ezen belül is igyekszik élre törni. „Napi bornírt” bővebben
