mert célunk csak egy van
Honvéd–BVSC @ Bozsik, 17h
Az megvan, hogy ki volt az utolsó olyan edzőnk, aki egy naptári év első és utolsó bajnokiján is a kispadunkon ült?
Supka, még 2018-ban.
Azóta:
Az edzőmeccs és a néző fogalmai Kispesten összeegyeztethetetlenek.
edzőmeccsek // a tegnapi posztunkban csak sejtettük, ma azonban a Honvéd is közölte, hogy szombaton nem egy, hanem kéte edzőmeccset fogunk játszani:
BVSC–Honvéd 1–2
A videón visszanézve nekem úgy tűnt, hogy a BVSC gólja előtt kézzel vette át a srác a labdát, majd vágta a kapunkba. Baj, mert addig helyzete sem volt a BVSC-nek, és egészen a második félidőig, amikor vagy egy, a bal kapufa mellé csorgó lövésük, amit Tujvel is dermedten nézett, szóval addig helyzetük sem volt. Egyáltalán nem lehetett azt érezni, hogy gólt kaphatunk, aztán mégis.
B. pont mondta a tizedik perc környékén, amikor már voltak bőven helyzeteink, hogy jótt tenne egy kapott gól, mert akkor fordítunk, és sima 3–1 ide. Pár perc múlva bejött, majd fordítottunk, igaz, a vége csak 2–1 lett.
Mennyire máshogy hangzik a „csak a szokásos” így, mint Kazincbarcikán a 8. percben, 0–2-nél.
„Csak a szokásos: első félidő közepén kapott gól, majd fordítás” bővebbenBVSC–Honvéd @ vasárnap 14:00
megjegyzés: mire a poszt végére értem, kiderült, klasszikus blogposztot sikerült írni, és nem beharangozót. Sebaj. Akit nem érdekel, az legfeljebb nem olvassa el.
Nem véletlenül nem volt poszt a héten. Azt figyeltem meg, hogy ha az időmbe egyáltalán nem fér bele, és úgy, hogy alapvetően prioritást élvez, akkor az időm nagyon ki volt centizve. Például mert szekrénysort próbáltam vásárolni, illetve darabokból összerakni, majd megrendendelni. Többszöri újratervezés után végre kialakult a végleges megoldás, pont befér arra a helyre, ahová szánom, pont azt az igényt szolgálná ki, amire szánom, aztán amikor kattintanák a megrendelés gombra, a végül 72 tételre rúgó listából egy, azaz egyetlen darabra azt mondja a rendszer: nincs. És nem mondjuk egy kilincsre, vagy egy polcra, ami ráér, ami nélkül bőven lehet élni, hanem pont a középső modul alsó elemére, az egészet a vállán tartó Atlasra.
Most mi legyen? Feliratkoztam a termékre, emailben értesítenek, ha beérkezik. Várjak? Vagy tervezzem át és a 80 centi széles középső blokk legyen inkább 60 centis, mert abból minden elem elérhető? Pontosan tudom, amint megnyomnám a rendelés gombot, egy órán belül jönne az email: beérkezett a 80 centis darab.
Azt hittem, azzal, hogy a Honvédnak szurkolok, hozzászokhattam az ilyesmihez. De nem.
„Bútor, posta, idő, matek” bővebbenSzidom én orrba-szájba az új sajtóosztályt, és nem is alaptalanul (legutóbb már a saját klubunk nevét is sikerült elírni: Budapest és nem Budapesti), mert tényleg az alkalmatlanság egy olyan szintű megnyilvánulásával találkozni náluk, amit eddig el sem tudtam volna képzelni NB-s szintű klubnál, de még megyében is meglepő lenne. Egy összeállítást is képtelenek közölni. Az NB III-ról van, az NB II-ről nincs.
Ahogy azt sem sikerült hét közben megírni, hogy Pekárt egy, Paulik pályaedzőt pedig két meccsre meszelte el az MLSZ fegyelmi bizottsága. Persze, azt is tőlünk kellett megtudnotok, hogy Paulikot egyáltalán kiállították Csákváron.
Ehhez képest találni pár apróságot, amire azt lehet mondani, hogy pozitív változás, és látható munka van benne. Két példa.
„Ha valami jó, azt is el kell ismerni” bővebben
