Mastodon Mastodon

Mutatunk egy egészen megalázó számot: mindössze egyetlen percig nem negatív a gólkülönbségünk

A grafikonon azt látjátok, hogy a percek előrehaladtával hány lőtt, és hány kapott gólnál tartunk. Tehát mintha az összes lejátszott meccset egymásra tennénk, és az összes lőtt és kapott gólt számolnánk, aminek a vége a tabelláról ismert gólkülönbségünk: 28-43 (-15).

A 10. fordulóban a Mezőkövesd (Drazic) már a 2. percben gólt lőtt nekünk, miközben mi a legkorábbi, vagyis ebben a formában az első gólunkat csak a 14. percben (Lukic, Paks, tizenegyes) szereztük, azonban mivel közben kaptunk még kettőt (Vasas, Hidi 11.; Videoton, Kodro 13.), az első negyed órát máris 1-4-gyel kezdtük.

“Mutatunk egy egészen megalázó számot: mindössze egyetlen percig nem negatív a gólkülönbségünk” bővebben

A matek azt hozta ki, hogy nem egészséges ha kevés gólt rúgsz, miközben nagyon sokat kapsz

Nem mi lőttük a legkevesebb gólt (16), hanem a Vasas (13). Nem mi kaptuk a legtöbb gólt (27), hanem az Újpest és Kisvárda (29). Viszont mivel mindkét listán az élmezőnyben vagyunk, miénk a legrosszabb gólkülönbség (-11). Meccsenként átlagosan 0,7 góllal kapunk többet, mint amennyit rúgunk – vagyis nem véletlen, hogy képtelenek vagyunk meccset nyerni. Nincs plusz egy gól a csapatban.

Mutatom inkább grafikonokon.

“A matek azt hozta ki, hogy nem egészséges ha kevés gólt rúgsz, miközben nagyon sokat kapsz” bővebben

Amíg az új edző nevére várunk, osztályozzuk le az MTK elleni meccset

Honvéd – MTK 2-2 // osztályozókönyv

Az első félidő egészen pofásra sikeredett. Jó, az elején az MTK megcsíphetett volna minket, és akkor nagyon nehéz. Kihagyták a helyzeteiket, mi pedig kiegyenesedtünk, mentünk előre, csináltuk, és nem csak hajtottunk, hanem segítettük is egymást, érezni lehetett, hogy mindenki tényleg odateszi magát.

Érdekes módon, a futballozásnak hamar meglett az eredménye: lőttünk két gólt, helyzeteink voltak. Az MTK padlón.

Félidő.

“Amíg az új edző nevére várunk, osztályozzuk le az MTK elleni meccset” bővebben

Egy grafikon – egy kínzó kérdés

Mi történik velünk a második félidőben?

Vajon mi lehet az oka annak, hogy ebben az idényben a második félidőben negatív a gólkülönbségünk (10-14)? Erőnlét? Koncentráció? Rövid kispad? Rossz cserék?

“Egy grafikon – egy kínzó kérdés” bővebben

Össze kéne lassan zárni az ollót

A grafikonon kékkel az utolsó tíz fordulókban lőtt, pirossal pedig a kapott gólok átlagát láthatjátok. Vagyis egy pont mindig az utolsó tíz meccsen mért átlag. A tizenegyedik fordulóban kiesik az első, a tizenkettedikben a második, és így tovább, a lényeg, hogy utolsó tíz meccs, ami egy idősor is egyben, és mutat egyfajta teljesítményt.

Ha kékkel vagy pirossal beszíneztem a két grafikon közötti területet, akkor azt úgy kell érteni, hogy abban az időszakban tartósan pozitív vagy negatív volt a mérlegünk.

A grafikon tengelyei: függőlegesen a gólátlag gólban, vízszintesen az idények és a fordulók.

Jó lenne lezárni egy rossz sorozatot, amihez nem igazán vagyunk hozzászokva mostanában, mínusz egy rövid időszakot, amit EvdM-nek hívtunk.