taktika

Nem azt játsszák a fiúk, amire ígéretet kaptunk

Bp. Honvéd – Malmö elemzés

Kettő egyre nyert a Szentlőrinc (NB II) a BKV (NB III) ellen az ~~imént~~ délután. Nem volt igazán jó, vagy emlékezetes meccs, hiába láttuk kint Kardost, Borit, de legalább Magyar kupa, és Budapesten. Pedig egy egész jó nap kikerekedhetett volna belőle, ha a szövetségben kicsit szurkolóbarátibb népek lézengenének. Gázgyár, Óbuda, BVSC (van világítás!), Sport utca, négy meccs, négy különböző időpont, három is az egyes villamos vonalán, vagyis tökéletes. De persze nem, mindet egyszerre kellett kezdeni.

Félidőben jött a mail, Kristóf elkészült, Malmö. A levélben mellékelt file (vajon hívnak valakit File Editnek?), ki kéne tenni, be kéne szerkeszteni (kezemben a nem is tudom hányadik sör). Basszus. Meccs után nyilván iszunk még egyet, majd haza, vacsora, fagyi is van a fagyasztóban, kicsit meg fogok csúszni. És így.

Viszont. A Tiszaújvárosra beidőzítek egy kibeszélőt, ha már úgyis tévés, szóval ne ezt a posztot tessék szét- és agyonkommentelni a közvetítés alatt, hanem itt tessék szembesülni a saját mondandókkal, amit négyszáz plusz hozzászólásban sikerült összehozni a meccs alatt/óta. Vagy ha nem vagy hozzászólós, akkor érdeklődve olvasni a posztot. (Nekem harmadszor is újra kell, mert kemény a micimackófejem hozzá. De legalább ragad rám végre valami értelmes.)

bővebben

A letámadásból már látszott valami, a támadásból viszont alig – elemzés

Honvéd – Turku meccselemzés

Tudom, hogy este Kisvárda, és annyi mindenről lehetne beszélni úgyismint a kapcsán, azonban most valami egészen más következik.

Zoli – nevezzük így egy kedves olvasónkat – megkeresett pár hete, és miután lefutottuk a kötelező köröket (nagyon kösz a blogot, köszi az olvasást, stb.), előállt a farbával: mi az akadálya annak, hogy legyenek mélyenszántóbb elemzések is az oldalon? Őszintén elmondtam neki, hogy egyrészt az én (vh), másrészt a kollega (RW) érdeklődése, valamint, hogy az oldal inkább egy egoblog, mintsem egy klasszikus rajongói és/vagy szakmai oldal.

Zoli – őszinte meglepetésemre – nem adta fel. Felvetette, hogy bevállalja az utánajárást a témának, szerzőket hajt fel, egyeztet, intéz – és finanszíroz. Magyarul olyan kontentot vásárol nektek, amilyet nem sűrűn lehet olvasni a Kispesttel kapcsolatosan az interweben. Ez akkora kibaszott menőségnek hangzott, hogy képtelen voltam nemet mondani rá. Lássuk, mi sül ki belőle.

Az első anyag, amit majd alább, a hajtás után olvashattok nem más, mint Bakos Kristófnak (twitter), a Büntető.com szerzőjének elemzése a csütörtöki Honvéd – Turku meccsről. Sok szöveg, képek, volt vele meló rendesen. (Kemény szakma lehet az, ahol Honvéd-Turkukat nézetnek az emberrel. Adózzunk hát mély tiszteletünkkel és figyelmünkkel.)

bővebben

Meccstéma: a későn ébredő csapat (edző)

Bedőlt a taktika, most mi legyen, cazzo... (Babar-1909foto.hu) — Bedőlt a taktika, most mi legyen, cazzo… (Babar-1909foto.hu)

Az a nagy helyzet, hogy alapvetően három meccstéma járkált a fejemben a meccs alatt és után. Ha győztünk volna, örömömben valószínűleg vekengtem volna egy tök indifferens témáról, a narancs mezről. Nem győztünk. Marad a két fájóbb téma, ebből egyet Hanta már ellőtt tegnapelőtt délutáni felindulásában, így most én a másikkal foglalkozom. “Meccstéma: a későn ébredő csapat (edző)” bővebben

Biztos nem volt jó nekünk az a négyháromhárom?

Rossi mostanában elkezdte keverni a lapokat. Lett egy csomó új magyar játékosa, lett egy Vaszkéja, és távozott Vécsei, vagyis nem kicsit alakult át a keret az elmúlt két hónapban, miközben darabra ugyanannyi maradt.

felállás	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	16
4-3-3	X	X		X	X	X	X	X	X	X
más			X								X	X	X	X	X
Vaszke									X	X	X	X	X		X

Innentől egy kis statisztika jön, ahol az InStat által közölt hadrendi felállások mentén nézzük meg, hogy mekkora a különbség a Kopasz sztenderd 4-3-3-ja és az egyéb ötletei között.

“Biztos nem volt jó nekünk az a négyháromhárom?” bővebben

Olasz meló, pesti dugó

Mikor tegnap este háromnegyed 8 fele Hantával az anyósülésen bekanyarodtam az Üllőire a Hungáriáról, nem sejtettük, hogy nap negatív csúcspontja vár ránk: 35 perc alatt csorogtunk le a Népligettől az Ecseri útig a négy sávnyi kocsit egy sávba szűkítő 3-mas villamos sínrekonstrukció okozta útlezárás okán. Miután a meccset a Hungárián már teljesen kiveséztük, a népligeti vasúti felüljáró alatt Hanta mester csak annyit nyögött be üveges szemmel az akkor már 2-3 perce honoló csendünkbe: “nem mondom, hogy nem unatkozom“. És bár az unalom az újpesti meccsünk kapcsán is sok emberben előjöhetett, mint első szó, ami eszébe jut (ha nem Honvédos és nem épp az utolsó 10 percet nézte a delikvens), az, hogy a negatív élménycentrum nem a Szuszában, hanem ebben a későnyáresti dugóban ért el minket, az azt is mutatja: pesszimista várakozásaimhoz képest nem lettünk kivéreztetve a liláknál, sőt. Végül is lehet örülni az egy pontnak. Csak ez a moralesi időket idéző “játék”, ez piszkálja kicsit a kispesti ínyenc-csőrt. “Olasz meló, pesti dugó” bővebben

Korai szürkület

Nehéz túl sok új dologgal előjönni a tegnapi meccs kapcsán, okokkal, indokokkal, elemzésekkel, amelyeket még nem lőttünk el a múlt hetek során. Sajnos a csapat sem taktikailag, sem hozzáállásban nem hozott újat, nem tudott újat hozni, és én még az sem mondanám, hogy lélektelenek lettek volna. Egyszerűen ami Mezőkövesden egymeccses kisiklásnak, a Diók ellen már kisebb torpanásnak, Szombathelyen pedig kiteljesedő hullámvölgynek tetszett, az mára mély gödörré lett, egy olyan négyes vereségszériával, ami nemhogy Rossi érája alatt nem volt még, de utoljára tán Sisa tanár úrnál mélyrepültünk eredményességben (eredménytelenségben) ekkorát. Aj-jajj. “Korai szürkület” bővebben