túra // Csak a Kispest!

Egy jó Debrecen, egy jó Húsvét, egy jó nap? Sajnos nem ilyen egyszerű

Egy jó Nagyerdő. Legjobb. Remélem nem fürdünk be (DIRR).

Ha itthon játszanánk, már tölteném is be a sablon húsvéti RW-beharangot, amit kb. minden, de minden évben leírok, hogy ugye, HA Húsvét és HA itthon, akkor etc, etc.. Na most a keresztény ünnepkör jeles eleme pipálható, de hazai meccs az nem, és hát a körülmények, azok sem a tuti irányba mutatnak. Nem mintha az említett Húsvétoknak a tuti lett volna a lényege: mármint a győzelem persze tuti volt, de az esélyeink pont hogy nem, mégis mindig nyertünk, szóval ez alapján akár bizakodhatnék is most…mégsem teszem.

„Egy jó Debrecen, egy jó Húsvét, egy jó nap? Sajnos nem ilyen egyszerű” bővebben

Na akkor vegyünk egy nagy levegőt, és fussunk neki másodszor is: MOST indul a tavaszi szezonunk

A posztcímben feldobott ukáz két szinten is igaz: a csapat sem úgy rajtolt idén, ahogy szeretett volna. A télbe csúszó tavaszkezdésben volt itt minden, amit nem szeretünk: nagy zakó az Üllőin, nyögvenyelős majdnem-önsorsrontás a Sió ellen oda-vissza, elmaradó meccsek sora. A nagy tervekkel indított tavaszt tehát ideje igaziból megkezdeni. És igaz ez az egyéni szintemen is: a siófoki és fradipályás végigfagyoskodást követően egy héttel később a tél utolsó megfázáshulláma úgy tett a torkommal, mint Budovinszky szeretett volna a Debrecennel 2005 február végén – ám a bacilusok ezúttal eredményesebbek voltak az egykori kispesti bombázónál. Kihagytam a hólapátolást a Vidi ellen, majd az MK-gyötrődést, de ma visszatérek, hogy számomra és a csapat számára is elkezdődjön, most már igazából, a tavasz. „Na akkor vegyünk egy nagy levegőt, és fussunk neki másodszor is: MOST indul a tavaszi szezonunk” bővebben

Szombat 19.30-ig tuti a futballünnep, remélem, utána is…

Az utóbbi 30 évünk 2 legjobb légiósa vezeti az aktuális Kispestet Mordorban: Warzycha (balra) és Lanza (jobbra)

„Erős kezdés” – nyögné az egyszeri szakkomentátor a sorsolásunkra nézve, mely szerint a tavaszi (tavaszi…) bajnoki sorozatot előbb egy Groupama plázás vendégjátékkal, majd egy hazai, Videoton elleni, jelenleg enyhén szólva is kétes kimenetelűnek jósolható meccsel. Aztán még jön a Vasas is… Legendás pesszimizmusomat most félretéve, ez még akkor sem lenne egyszerű, ha a tavalyi őrült májusi formánkban tolnánk az önkívületet. Attól pedig jelenleg picit messzebb vagyunk.

„Szombat 19.30-ig tuti a futballünnep, remélem, utána is…” bővebben

Van mire büszkének lenni: a második félidőre és arra, ami utána jött

Majdnem teli vendégszektorral indult a rangadó

Nehéz kiinduló helyzetből vártuk a tegnapi meccset, ezen nincs mit szépíteni: a forma nem a mi oldalunkon tűnt jobbnak (enyhén szólva), a kereterősség terén még mindig a Videotonnál a pont (ez mondjuk tavaly is így volt, aztán látjuk, mit számított a végelszámolásnál), bírónak Bognárt küldték, a találkozó előtti kezdőcsapatot böngészve pedig az is látszott: EvdM csak nem tud leszakadni a 4-4-2-ről, és Baráth középre betonozásáról. Egyedül abban bízhatott a viharvert Kispest-drukker, hogy Nego és Lazovics nem játszik (de osztom Hanta véleményét, a Fideszoton nélkülük is erős), valamint hogy oly’ rég játszottunk már tényleg szívet melengetően, hogy ilyenkor szokott jönni valami. Végül is, jött. „Van mire büszkének lenni: a második félidőre és arra, ami utána jött” bővebben

Így teljesüljön minden kívánságom

Egy Mea Culpá-val kell kezdenem a tegnapi meccsről szóló beszámolót. Én annyit, de annyit szidtam már a szegény felcsútiakat, hogy kijár nekik ezúttal egy dicséret is, amellett, hogy elismerem: eddigi szidalmaim jogtalanok voltak. Tegnap ugyanis rájöttem: le a kalappal azelőtt, amit csinálnak. Mikor beautóztunk a festői Váli-völgy centrumfalvába, a Népstadion-környéket meghazudtoló, már kilométerekről látszó darurengeteg is mutatta: szorgos munka folyik itt, és a sokat szapult csúti klub bizony nem csak infrát fejleszt az EU és TAO pénzekből, nem ám! Újabban úgy fest, az Európai Szociális Alap humánerőforrás-fejlesztési pénzeit is megcélozták, legújabb projektjükben ugyanis működő jó gyakorlatokat kívánnak átvenni fejlettebb kultúráktól. Most pl. bajnokcsapatot szeretnének építeni, csodás szurkolótáborral: meghívták hát egy ún. twinning projekt keretében Magyarország regnáló bajnokát és a legjobb hazai Tábort, tanulni. És le a kalappal azelőtt a lelkes hozzáállás előtt, ahogy ez a tanulni vágyó kis fejér megyei klubocska becsülettel ronggyá verette és aláztatta magát szombat este, mindezt a tanulás oltárán! Maxiriszpekt!

Ja, nem! „Így teljesüljön minden kívánságom” bővebben

Csak a szezon szurkolását kérem, meg 3 pontot…

Ha semleges akarnék lenni, azt írnám: holnap jön az első komolyabb rangadónk, az első erősebb keret ellen idén. De tudjátok, hogy ennél a párosításnál nem tudok visszafogott lenni :). „Csak a szezon szurkolását kérem, meg 3 pontot…” bővebben

Szentföldi BL-kalanddal koronáztuk az idei tavaszt

Amikor a BL-selejtező 3 héttel ezelőtti sorsolása alatt chateltünk a srácokkal, már a műsor indulásakor megjósoltam (igaziból már a bajnoki cím-másnapi Gurigázáskor, hogy pontosítsak) az izraeli ellenfelet. Persze ebben több volt a poénkodás és a vágyálom, mint a saját váteszség, de mit szépítsük, én idén Honvédos nyaralást (is) akartam, akkor pedig ha lúd, legyen kövér, és történelembuzi keresztesháború-szakosként nyilván a Szentföld, a kopott tájaival, a keresztesek emlékeivel a levegőben, a nyüzsgő jeruzsálemi Óvárossal, a csodás kockaépületekkel és még csodásabb héber czukkinákkal teli tel-avivi tengerparttal, a mesebeli Holt-tengerrel, és egy becsülettel helytálló Honvéddal mindenek felett. Hát, megkaptam! „Szentföldi BL-kalanddal koronáztuk az idei tavaszt” bővebben

Hírszolgáltatásunk átmenetileg szünetel hétfőtől csütörtökig, mert alapvetően Izraelben leszünk

és meccset nézünk, strandolunk, eszünk-iszunk, látványosságokat látogatunk meg, satöbbi.

A tabletem marad itthon, csak egy telefon jön velem, bár arra felhegesztettem egy szerkesztőt, amiből lehet posztolni, de inkább nem ígérek semmit. Mert aztán a fene tudja hogy lesz. (A mobilnet horribilis áron méretik az EU-n kívül, így az tuti nem.)

Azért beszúrom ide a blog twitterét, mert oda mégis egyszerűbb bármi kontentot kitolni, és ha úgy adódik, ezzel könnyebben tudunk élni:

@csakblog Tweetjei

„Hírszolgáltatásunk átmenetileg szünetel hétfőtől csütörtökig, mert alapvetően Izraelben leszünk” bővebben

Cívis gála: beamfetaminozott csapatunk most a Nagyerdőben tolta ötgólos önkívületben!!!!

Csak a KISPEST!!! (fotó: facebook.com/KispestHonved/photos)

A tegnapi délutánra nincsenek szavak.

Valamit mégis kéne írnom, úgyhogy a hajtás után próbálkozom. „Cívis gála: beamfetaminozott csapatunk most a Nagyerdőben tolta ötgólos önkívületben!!!!” bővebben

A Nagyerdőben folytatjuk a tavaszi őrületet

Beharang, kibeszélő holnapra.

Egy hete az MTK előtt azt írtam: ne számítsatok tőlem értelmes, összeszedett beharangozóra, mert fejben szétestem, mint Odikadze, mikor rástartolt Abraham a 2009-es kupadöntőn. Jelentem, azóta eltelt egy hét, és a helyzet csak rosszabb lett – nem alszom, a melóban néha katatón állapotba zuhanva Kispestszurker- rigmusokat kántálok, és a monitoromon a kötelező munkaanyagok elmosódnak előttem, és helyettük mindenféle meccsemlékeket vetít elém a képzelet Piroska Atti borvirágos orrától Dubecz hajpántján át Szabó Tibi MK-döntős ismételt tizenegyesén keresztül Lanza debreceni mega-szabadrúgásgóljáig. Főleg az utóbbit. És érzem, ezzel nem vagyok egyedül! „A Nagyerdőben folytatjuk a tavaszi őrületet” bővebben