Feczkó Tamás // Csak a Kispest!

Idén bravúr volt nem feljutni, jövőre viszont kötelező (mármint nekünk)

Mindenféle NB II.

Tegnap lejátszották az osztályozók első meccsét, vagyis még egy visszavágó, és kialakul a következő idény mezőnye:

Nagykanizsa–Karcag 2-2 // két exkispesti (László Dávid, Nagy Mihály Krisztián) góljaival hamar vezetett 2–0-ra a Nagykanizsa, azonban az utolsó percekben egyenlített a Karcag. További exkispestiek: Szűcs Kristóf és Constantinescu a Karcagnál, valamint Gabala Krisztián a Kanizsa padján.
Mosonmagyaróvár–Tiszakécske 0–3 // Exkispestiek: Deák István (játékos), Gera Zalán (akadémia) és Kitl Miklós (preakadémia) a Mosonmagyaróvárnál, és meglepő módon senki a Tiszakécskénél.

A Nagykanizsának örülnék, a Karcag új helyszín lenne, a Mosonmagyaróvár–Tiszakécskéből viszont inkább az utóbbi, mert legalább közelebb van. 110 km és 75 perc vs 191 km és 135 perc.

bővebben

Vége (júliusban újra kezdjük)

Vasas–Honvéd 2-2

A minimumprogram nagyjából összejött:

nem lett bajnok a Felcsút,
kiesett a Videoton,
nem jutott fel a Vasas,
bennamradt az NB III-ban a Haladás,
és sajnos a Gyirmót esett ki, nem pedig az Ajka.
Még az lenne jó, ha nem jönne fel a Mosonmagyaróvár. Az osztályozókat hamarosan sorsolják, a meccsnapok június 1. és 8.

bővebben

Jó ötlet volt gyakorolni a tét nélküli meccseket, ugyanis

Honvéd–Kazincbarcika 0–1

jövőre nem sok ilyet tervezünk játszani.

Jövőre mindennek arról kellene szólnia, hogy vissza az NB I-be, erre egy semmit sem mutató Kazincbarcika ellen sikerült lehozunk egy olyan szar meccset, ahol emlékeim szerint kapura sem rúgtunk. (Ahogy azt a Honvéd által vágott összefoglaló is megerősíti.) Az, hogy idén a Kazincbarcika a feljutás egyik nagy esélyese, ne tévesszen meg minket, ezzel a teljesítménnyel egy átlagos évben legfeljebb jó/jobb középcsapat lenne az NB II-ben. Amennyiben nem tudjuk üzembiztosan megugrani ezt a szintet sem, akkor ne legyenek nagy reményeink.

bővebben

Bentmaradtunk, innen már minden jutalomjáték (közben kiesett a Tatabánya)

Honvéd–Kazincbarcika @ 20:00, Bozsik

Geccc, sikerült lerobbannom az elmúlt napokban. Valahol és valamikor nagyon megfáztam, szóval most forró levesen és Aspirin Komplexen élek, és közben tonnaszám használom a zsebkendőt. Estére össze kell kapnom magam legalább annyira, hogy kimenjek a stadionba, meccset nézzek, majd hazamenjek. Egy piszlicsáré megfázás miatt, legyen az bármilyen szar, nem fogok elengedni egy újabb maxos szezont. (Pedig másodszor fogadtam meg magamnak pár éve, amikor egy februári, Fradi elleni meccsre harmincsok fokos lázzal mentem ki az Üllőire, hogy többet ilyesmit nem csinálok. Előtte Videotonban ücsörögtem végig pokrócokba burkolózva úgy egy meccset a sajtóból, hogy a büféslány megszánt, és szerzett rumot a forró teámba, majd egy biztonsági emberrel küldette ki a teraszra. Jó, most legalább lázas nem vagyok, megmértem, viszont taknyos az igencsak. És estére még jobban lehetek.)

Na, de beszéljünk inkább a másik betegről, a Honvédról.

bővebben

Archívkispest 2025/04/19

Feczkó, Laczkó, Fórizs, Ennin, Talal.

_napok I.

A mai nappal Feczkó lett az Arago-, tehát a modern éra leghosszabban padon ülő edzője:

121 nap // Feczkó Tamás
120 nap // Laczkó Zsolt
157 perc // Csertői Aurél (9:35-kor jelentették be az új tulajdonost, és 12:12-kor Csertői távozását.)

(igen, a címlapképen kilóg a 157 percből az 1-es.)

bővebben

182 nap után nem állunk kieső helyen

Honvéd–Csákvár 2–1

A klub történelmének leghosszabb és egyben legsötétebb sorozata ért véget, azonban mielőtt hátradőlnénk a a másodosztály tizenkettedik helyén, ami egyrészt egy átmeneti tizenkettedik hely, mert ma este játszik a Soroksár a Vasassal, és ha győzne, akkor máris csak tizenharmadik, szóval, mielőtt hátradőlnénk, a kiesés vesztett pontban továbbra is egyetlen pontocskára van.

Az eddig lement 22 fordulóból 15-öt töltöttünk kieső helyen. A Tatabánya 13-at, a Békéscsaba 4-et, a többiek pedig ennél is kevesebbet. Tényleg lehet ünnepelni, hiszen egy simán kiesőnek tűnő csapat épp nem áll kieső helyen.

bővebben

Március 15. tiszteletére legyen meg a 12. tavaszi pontunk

Mezőkövesd–Honvéd @ Mezőkövesd, vasárnap 14:00

Tepertőkrémes szendvicset és hideg Pilsnert csomagolok az útra. Reggel betolok egy nagy adag borsodi pandúrlevest, ami valójában egy felturbózott krumplileves, azonban jalapenho paprikával és a paprika levével ízesítve kellemesen savanyú és nemkülönben laktató. Mondjuk folyadék, tehát pisilni kell tőle, ami az utazás szempontjából kevésbé praktikus, szóval ezt a részt még átgondolom.

Azt tudom, hogy győznünk kell, azonban egyelőre ennyire foglalkoztat a meccs. Lehetne számolgatni (a hajtás után fogunk egy kicsit), azonban nincs sok értelme. Lehetne merengeni a kezdőn, hogy Holmannal vagy Holman nélkül (Holman a pályán 9 pontos, a Honvéd 22, Holmannal 7-16 a gólkülönbségünk, Holman nélkül 20-15, és folytathatnám), hogy ki sérült és ki nem, azonban ennek sincs sok értelme. Annak kell megoldania, aki játszik. Lehetne lamentálni az ellenfélen, hiszen Csertői az edzőjük, télen hozzájuk igazolt Lőrinczy, azonban feltételezem, ők sem akarnak kiesni, szóval rajtuk is felesleges.

Annyi minden felesleges. Éppen azért tartjuk az edzőt, hogy helyettünk gondolkozzon és aggódjon az ilyesmiket, aztán ha eltalálta együtt ünneplünk, ha meg nem, akkor legalább van kit szidni. Az én dolgom a szendvics, az ott levés és a szurkolás. A többit oldják meg, azért vannak.

bővebben

A reménykedés és a reménytelen helyzetbe sodródás között feszülő vékony cérnaszálon táncolunk

Honvéd–Soroksár @ vasárnap 17:00, Bozsik

Van baj:

Ihrig-Farkas, úgy is mint a legjobb formában (sic!) lévő csatárunk tartósan megsérült (állítólag bordarepedés),
Kesza továbbra is sérült,
Simon Benedek dettó,
Ene sérült,
Holman eltiltott,
ismét egy közvetlenül előttünk álló csapattal játszunk (érdekes, ők rotálják egymást, mert néha nyernek), ám ezúttal nem kettő, hanem négy pontra vagyunk lemaradva,
vagyis bármi lesz az eredmény, maradunk kieső helyen, azonban kérdés, hogy nagyon-nagyon, vagy képesek leszünk feljönni egy pontra Mezőkövesd előtt?

Apró jó hír:

Csontos visszatérhet,
Csonkát összevarrták (ugye, ráharapott a szájára), hétvégén játszhat.

bővebben

Semmi sem változott: kell a három pont

Ajka–Honvéd @ Ajka, 15h

Nem hangzik jól, azonban 2024. szeptember 29. óta, vagyis 154 napja, azaz 5 hónapja(!) először mozdulhatunk el a kieső helyekről. Rendben, volt benne egy hosszabb téli szünet, azonban az 5 hónap akkor is 5 hónap.

Bezzeg, ha Feczkó tartotta volna magát az ígéretéhez, és nem bukja el rögtön az első meccsén a 7 fordulóra bemondott 22 pontot, akkor ezen a kiesőhelyes csúfságon már egy hete túl lennénk. Bár az is lehet, mi számoltunk rosszul, hiszen a mester mégiscsak matematika-testnevelés szakos tanár, vagyis mind a labdarúgásra, mind a számok világára jóval nagyobb rálátása lehet, mint nekünk.

Sebaj, majd Ajkán.

bővebben

Régen, illetve soha nem látott dolgok

Honvéd–Kozármisleny 5–0

Munkához való viszony (eg.) Az érzelmi viszonyulás, a tudati állásfoglalás, a beállítódás alapján alakul ki a dolgozóban. Megkülönböztetünk ~t általában, és speciálisan arra a munkahelyre, ahol a munkás dolgozik. A ~t meghatározzák a dolgozó elvárásai, az elvárások kielégítettségi foka és mértéke. A munkához való pozitív viszonyulás kedvezően hat a dolgozó idegrendszeri állapotára, így munkatevékenységére is.
Munkavédelmi Kislexikon, Népszava, Budapest, 1982, 147. o.

A munkaerkölcs és a munkahelyi levegő szócikkeket inkább nem idézném. Eleve már az furcsa, hogy ez a kötet megvan a polcomon, nemhogy idézgessek belőle. Bőven elég a munkához való viszony, merthogy az ilyesmi ritka vendég volt mifelénk.

bővebben