Mastodon

Nem sok, de legalább egy apró remény, hogy hátha

Ha bejön, akkor nevezhetjük részeredménynek.

„Nem sok, de legalább egy apró remény, hogy hátha” bővebben

Feri szerint a közel lehetetlen az új valószínű, vagyis a Horváth takarodjot is úgy kell érteni, hogy: maradj!

Bp. Honvéd – Újpest 1-2

pre: azzal a szomorú hírrel kell indítanunk, hogy vasárnap reggel (9:30) még mindig Horváth az edző és Kun az ügyvezető a klubnál.

Úgy látszik, alig egy hónap alatt harmadszor is bejött a híres egymillióból egy. (l. címlapképünk) Elhiszem, mert maga az edzőnk nyilatkozta, szóval így kellett lennie. Hogyaszongya:

Az elmúlt öt meccsünkből három volt olyan, ami szezononként egyszer forduló elő. (…) Ez egy hihetetlen pechszéria, saját magunkat intézzük el minden meccsen.

Jogos, magunkat. Persze az is igaz, hogy nulla játékunk van, semmi előremutató, egy épkézláb labdakihozatalra is képtelenek vagyunk, még akkor sem, ha egyáltalán nem támadnak le minket — vagyis magunkat verjük meg. Viszont ha nagy ritkán nyerünk, akkor ahhoz ugyanúgy semmi közünk, hiszen ott nyilvánvalóan az ellenfél verte meg saját magát. Mi egyszerűen képtelenek vagyunk bármire, ami a futballra hasonlítana.

„Feri szerint a közel lehetetlen az új valószínű, vagyis a Horváth takarodjot is úgy kell érteni, hogy: maradj!” bővebben

Nem azzal van a baj, hogy a Föld mégsem lapos, hanem azzal, hogy nem merik elismerni: gömb (mert annak hiszik a csonkakúpot)

A Bp. Honvéd – Újpest elé.

Egyszerű a helyzet: az Újpest ellen nyerni kell. Minden más eredmény elfogadhatatlan. Az ún. sportszerencsére, illetve bármi másra hivatkozás időszakának vége, ráuntunk az üres és hamis szövegekre, többé nincs helye semmiféle magyarázkodásnak. A képlet a következő:

  • ha nyerünk — újabb egy meccs haladék (ajándék) a Kun/Horváth párosnak.
  • ha veszítünk — viszlát.

És így tovább, győzelemről győzelemre. Felőlem maradhatnának a világ végéig, hiszen a folyamatos győzelem előbb bajnokságot, majd európai kupagyőzelmet jelentene. Legfeljebb amikor majd visszatekintünk 2021-re, akkor elfog minket az undor, de sebaj, hiszen ott a BEK-trófea az ölünkben. (Ébresztő, Hanta!)

„Nem azzal van a baj, hogy a Föld mégsem lapos, hanem azzal, hogy nem merik elismerni: gömb (mert annak hiszik a csonkakúpot)” bővebben

Amiről ha ketten tudnak, és egy beszélgetés általában ilyen, akkor arról mindenki tud

Igen, tegnap délután néhány szurkoló elbeszélgetett pár játékossal és edzővel arról, hogy mégis mi a fene történik Kispesten? Ki a felelős, mit lehetne tenni, esetleg, miért ekkora szar az, amit művelnek? Az emberek leginkább neveket, tényeket, indokokat vártak, azonban annál az üres fecsegésnél alig kaptak többet, mint amit a hivatalos kommunikáció is lehoz hétről-hétre.

A játékosok közül néhányan beleszaladtak a beszélgetésbe, néhányan maguktól jöttek oda, néhányan csendben kivárták a sorukat, és voltak néhányan, akik egyszerűen kikerülték az egészet, és mindenki háta mögött besunnyogtak a stadionba. (Felmerül a kérdés, hogy az minek játszik/dolgozik Kispesten, akiben annyi bátorság sincs, hogy kiálljon a szurkolók elé? Náluk még azt is többre tartom, aki visszaszól, miközben kussolnia és tűrnie kéne.)

„Amiről ha ketten tudnak, és egy beszélgetés általában ilyen, akkor arról mindenki tud” bővebben

Világirodalmi kontextusba helyezve próbáljuk meg elmagyarázni miről szól a Kispest-MTK, majd elkanyarodunk a felelősségek firtatásának irányába

minden rejtve rajtam,
a lényeg láthatatlan,
légy gyengéd, de hajthatatlan,
érd el azt, hogy látni hagyjam!

részlet Sallai János és Vandulek Zoltán: Tanga c. dalművéből.

Legőszintébb sajnálatunkra, posztunk nem a kilencvenes évek kortárs költészetével kíván foglalkozni, hanem annál valami sokkal fontosabbal. Sajnáljuk, hiszen ha mégis a kilencvenes évek kortárs költészetét választanánk, akkor egy olyan kultúrtörténeti pillanatról beszélhetnénk, ahol megtörtént, hogy Csokonai reménye (földiekkel játszó égi tünemény), Radnóti szülőhazája (lángoktól ölelt kis), esetleg József Attila hűsége (talpig nehéz) által kitaposott ösvényen elindulva, Orbán Tamás leírta az évtized talán legfontosabb, és egyben legnagyobb hatású metaforáját: a szerelem is napolaj.*

*_ amennyiben mégis inkább ebbe az irányban indulnál el, ajánljuk a Régen minden jobb volt podcast vonatkozó adását, illetve a hozzá kapcsolódó posztot.

„Világirodalmi kontextusba helyezve próbáljuk meg elmagyarázni miről szól a Kispest-MTK, majd elkanyarodunk a felelősségek firtatásának irányába” bővebben