Mastodon

Címke: Paks

A Paksot kaptuk a kupában

10/31, vagyis nagyjából egy a háromhoz volt az esélye, hogy NB I-es csapatot kapunk a kupa következő körében – erre tessék, Rudolf kihúzta nekünk a Paksot.

Legutóbb a kupában 2020 tavaszán, pont a Covid miatt elrendelt első nagy lezárás előtti utolsó nyilvános mérkőzésen játszottunk velük. Akkoriban még voltak oda-vissza meccsek a kupában, mégpedig a negyeddöntőktől, és a Honvéd-Paks pont egy negyeddöntő volt. Idegenben a karanténban lévő Sanninót helyettesítő Pisonttal a padon játszottunk egy rettenetesen unalmas 0-0-t Pakson, majd a visszavágón, Szegeden nyertünk 2-0-ra Gazdag és Kamber góljaival.

„A Paksot kaptuk a kupában” bővebben

Többnapikispest 2023/07/10

07.05 // A Mezőkövesd lemondta a július 16-ra tervezett edzőmeccset. (via honvedfc.hu)

07.05. // Dúzs szerződést hosszabbított. A klub ugyan nem publikálta, de ha minden igaz, akkor 2026-ig.

07.05. // Kerezsi is hosszabbított, és az új trend szerint róla sem írták meg, hogy meddig.

Apróság, de ugye, a játékos és a menedzsere tudja, hogy meddig él a szerződés, ha valakit el akarnak vinni, akkor nem az interneten kezdik keresni a szerződése időtartamát, hanem felhívják a menedzserét, és egyszerűen megkérdezik tőle. Nyugi, el fogja mondani, így aztán mindenki, aki érdekelt lehet a játékos megszerzésében tudhatja a dátumot, kivéve az ártalmatlan szurkolót, akit viszont érdekelni szokott az ilyesmi.

„Többnapikispest 2023/07/10” bővebben

Kétezerhuszonhárom április tizedékén este huszonegy óra tizenháromkor egy ember a második helyen Plakushchenkóra szavazott

Rögzítsük a Nagyon Fontos Történelmi Pillanatokat.

Egyébként azt is kiemelhettük volna, hogy a Vasas ellen az első NB I-es meccsét játszó saját nevelésű Eördögh kényelmesen behúzta a fordulót, azonban az Újpesten debütáló, és a fordulót nyerő Benczenleitner óta tudjuk, hogy a Plakushchenkóra szavazó ember ritkább, mint a remek meccsel startoló fiatal.

Sokáig gondolkodtunk adattisztítás közben, hogy mit csináljunk ezzel a szavazattal? Alapvetően amiből nagyon, de nagyon kevés van, esetünkben 1 század alatti értékről beszélünk, ott felmerülhet, hogy nem sikerült megérteni a kérdést, esetleg félrenyomott az illető. (Mitrovicra 3, Samperiora 5 ember szavazott, a többiekre legalább harmincan. Igazából mindhármukat ki kellett volna venni tisztításkor, azonban kivételesen meghagytuk őket, és a szerencsére* bíztuk a sorsukat.) (* Hagyományosan nem minden válasz kerül be nálunk a végső elszámolásba, hanem véletlenszerűen, általában az összes válasz 75-90 százaléka, függően attól, hogy mit dob a randomgenerátor.)

Összevont osztályozókönyv a Paks 1-2 és a Vasas 0-1 elleni meccsekről.

„Kétezerhuszonhárom április tizedékén este huszonegy óra tizenháromkor egy ember a második helyen Plakushchenkóra szavazott” bővebben

Most akkor tényleg az a mesterterv, hogy kiesünk a g*cibe, és mindenki mehet, amerre lát?

Komolyan, mi a francnak lézeng a pályán olyan játékos, aki látványosan képtelen koncentrálni, aki fel sem fogja, hogy hol van? Amit Tamás és Samperio művelt, főleg az előrejátékban, pláne helyzetbe kerülve, az egyenesen rémisztő. Oké, hogy Tamás például a rosszabbik lábával ismételhetett, de, és engedtessék meg az egyáltalán nem píszi megjegyzés, azt a helyzetet talán még Deák Bill is berúgta volna a rosszabbik lábával. Ennyire nem lehet valaki távol fejben a meccsektől, mint Tamás hetek óta.

A helyzetet súlyosbította, hogy szökőévente egyszer Lovric is belefut egy ordító pechszériába, mint Hahn gólja előtt, amikor annyi esélye volt csak, hogy belekapjon a labdába, irányítani, vagy erőt beletenni már nem tudott. Vagy az a kacska mozdulat Varga kihagyott tizenegyese után, mielőtt sikerült volna felszabadítania.

Aztán végül mégis Capanról sikerült eldönteni a meccset. Pedig Böde semmi extrát nem csinált, csak vitte, majd ellőtte, szinte találomra, laposan, lesz, ami lesz. Gól lett.

„Most akkor tényleg az a mesterterv, hogy kiesünk a g*cibe, és mindenki mehet, amerre lát?” bővebben

Bognárgyuri egy és kettő, valamint Farkas Ádám, de mindenek előtt Puskás Ferenc

Három rövid fejezet a mai Paks elé, ahol ebben a mondatban írjuk le utoljára, hogy mennyire, de mennyire fontos lenne a győzelem a bentmaradásunk szempontjából.

A továbbiakban ugyanis Bognárgyuriról értekeznénk kicsit, és elmagyarázzuk, hogy miért lehet szeretni azért, amiért normális esetben gyűlölni kellene, valamint szembesítjük a számaival.

Aztán jöhet Farkas Ádám, akit megkaptunk mára, mintha a küldéssel próbálnák finoman jelezni: srácok, nektek annyi.

„Bognárgyuri egy és kettő, valamint Farkas Ádám, de mindenek előtt Puskás Ferenc” bővebben