Osztályozókönyv // Csak a Kispest!

Milyenferi? Az.

Bp. Honvéd – ZTE 2-2

Több dolog kavarog bennem több szinten. Az egyik kavargás tájegységileg a hasamban fedezhető fel, a másik pedig a fejemben. A hasban lévőre egyszerű magyarázatom van: alapvetően a tegnap elfogyasztott sörmennyiséggel van szoros összefüggésben. A fejben lévő, és ott lüktető viszont egy hatalmas katyvasz, amiből nem hinném, hogy ki tudok keveredni a poszt végére, ezért meg sem próbálom.

Kavargóként ott van kapásból azt Erik a viking klasszikus jelenete, amikor elsüllyed Atlantisz, azonban az atlantisziak egyszerűen nem akarják észrevenni, aztán a Kafkaz A változás szele című klasszikusának dalszövegrészlete:

ne csináld már
szórakozzál mással
ne velünk
ne hagyd abba
táncolj újra
megint nekünk
feri segíteni kell
gyere vissza
feri segíteni kell
gondold újra
feri segíteni kell
gyere vissza
feri segíteni kell
nekünk
(de komolyan)
2-2-nél kínunkban énekeltük.

bővebben

Öt az egymillióból, mínusz kettő az egymillióból, az pontosan három az egymillióból – ennyivel még legalább tartozik a sors Ferinek

Paks – Honvéd 2-3

Amikor arról beszéltünk, hogy egymillióból csak egyszer lehet ilyen pechünk (Debrecen, Debrecen, Mezőkövesd, Felcsút, Újpest, mittudomén), akkor felmerül a kérdés, hogy egy olyan meccsen, ahol két megpattanó (hovatovább szinte öngól), egy helyzet nélkül kapott, majd mázlival becsorgó utolsó utáni perces tizenegyessel nyersz, az micsoda? Lépjünk egy nagyságrendet, és mondjuk azt, hogy egy a milliárdból?

Tanult kollégám írta tegnap a meccset követően: Ferinek a csúcson kellene abbahagynia.

[összefoglaló videó egyelőre az m4sport oldalán érhető el]

bővebben

Hahahaha, pont Felcsúton vártuk volna el az egyenlő feltételeket?!?!? Az év Irreális Elvárása nagydíjat kapja: a Kispest-szurkoló

Felcsút – Honvéd 3-1

Tegnap még lehet, az ital beszélt belőlem, azonban közben aludtam egyet a meccsre, viszont a véleményem nem változott: Feri szerintem jól meccselt. Amióta Kispesten van, talán először.

Jó szerkezetű kezdőt rakott fel, jól reagált a meccs eseményeire, tényleg nem lehet vele bajom. Arról nem tehet, hogy a VAR-on szinte csak azt látják, amit látni szeretnének. (Vajon lesz nyilvános értékelése a bevezetett technológiának a klubok, a szövetség, vagy a játékvezetői bizottság részéről? Ugye, nyilván nem. Hiszen úgy tökéletes, ahogy van.)

(Az idióta) Nagy Dominik fojtogat – piros. Nagy Dominikot fojtogatják (l. a Honvéd fotóján, az NSO anyagában, vagy az M4 Sport kérdésében) – nem piros. Hiába volt VAR, a spori hiába ment ki megnézni, valahogy nem látta. Miközben Nagy Geri kezezését igen, egy olyan felvételen, ahol egyébként képtelenek voltak normálisan kikockázni a jelenetet. Valószínűleg tizenegyes volt, mert egy ilyesmit fújtak be ellenünk a Debrecen ellen is, vagyis úgy látszik, utaznak a hasonló szituációkra. Különösen felemelő volt látni, hogy aki egyszer sasszem, máskor a nyilvánvalót sem veszi észre.

A VAR nem megoldotta a futball problémáit, hanem egyszerűen máshova helyezte azokat. A pályáról egy kamionba.

bővebben

Valószínűleg nem csak az utolsó percekkel van itt a baj, hanem az összes többivel is

Bp. Honvéd – Mezőkövesd 2-3

7. perc // 0-1
17. perc // emberelőnybe kerülünk
69. perc // 1-1, vagyis egyenlítünk az emberelőnyünk 52. percében
82. perc // 2-1, vezetünk az emberelőnyünk 65. percében
85. perc // 2-2, Batik bénázik, egyenlít a Kövesd az emberelőnyünk 68. percében
93. perc // 2-3, Batik kéz, tizenegyesből újra vezet a Kövesd az emberelőnyünk 76. percében

A Fradi ellen 67 percet játszhattunk emberelőnyben (0-1-nél), és érdemi veszélyeztetés nélkül hoztuk le vereséggel a meccset. A Kövesd ellen 77 perc emberelőnyt kaptunk (0-1-nél), ugyanúgy hazai pályán, viszont most legalább voltak helyzeteink, azonban Antal talán életében először jól védett ellenünk, vagyis a végén így is kikaptunk.

Nincsenek szavak, még most, másnap sem.

(címlapképünk: a meccs egyik legjobb pár perce, amikor nem láttunk semmit belőle)

bővebben

Egész pofás kis meccset játszottunk a penetráns csatornaszagban

A gyomrom fordult ki, olyan büdös volt a második félidőben a fehérvári stadionban. Elképesztő csatornaszag, nem is értem, hogy gondolják, hogy lehet ilyen körülmények között NB I-es meccset rendezni?

Aztán kiderült, eleve csak nyomokban próbálták meg. A csak készpénzes (helló, 2021!) büfé például valahol a hetvenvalahányadik percben lehúzta a rolót, miközben az ígéret szerint, a kurva repoharat akár a meccs végén is vissza lehet váltani. Remélem, hogy két évvel az EL-csoportkörös szereplés után nincsenek olyan filléres gondok Videotonban, hogy az a párszáz 350 forintos repohár betéti díja is számítson.

Természetesen a Videotonnak megírjuk a kérdéseinket, hogy pontosan miként gondolták ezt a tokenes visszatérítést a bezárt büfében. Mert az idő előtt bezárás egy nagyon tróger dolognak tűnik, és nem a 350 forintos betétdíj, hanem az elv miatt.

bővebben

Mint majom a farkának

Bp. Honvéd – Kisvárda 2-1 // osztályozókönyv

Első dolgom volt kikeresni Machach góljának előzményét a Médiaklikken, azonban csalódnom kellett, mert a közvetítésben nem szerepelt. Annyi látszik mindössze egy pillanatra, hogy Zsótér igazgatja a labdát, hogy Batik sűrűn magyarázva fut be a kapu elé, viszont amikor a rendező visszavált a szabadrúgásra, már csak Machach áll a labda mögött.

A helyszínen, illetve egyéb szemlélők megfigyelése alapján annyi történt, hogy Zsótér végezte volna el a szabit az utolsó percben, azonban a csapatkapitány (cséká!) Batik egyszerűen más döntést hozott a pályán, és Machachra bízta a dolgot. Arra a Machachra, akiről még Ferenc testvér is azt nyilatkozta, hogy edzésen sem látta szabadrúgást lőni. (Nyilván túlzott.) (Remélem.)

bővebben

Ezt a posztot akár Lukic is írhatta volna, amíg várt Tamás beadására a harmadik gólunk előtt

Gyirmót – Bp. Honvéd 2-4

Szeretem az olyan meccseket, mint a gyirmóti volt. Kicsit visszahozta azt a kupahangulatot, amit talán hiányoltam múlt héten, Balmazújvárosban.

Kellemes idő, kellemesen sok szurkoló, könnyednek mondható győzelem, satöbbi. A meccs is inkább volt a lelátón egy jófajta happening, ahol mindenki úgy érezhette jól magát, ahogy épp kedve volt. A szurkolás pedig angolosan, történt, ahogy történt, és valahogy mindig történt, mindig volt valami.

Mondom, hangulatra tipikus szeptemberi kupa, és ez így van jól. Hadd élvezzük végre mi is a meccseket, lassan kezdtük elfelejteni, milyen jó dolog tud az lenni. Balmazújváros és Gyirmót kettő, pénteken jöhet még egy a Bozsikban.

bővebben

Többször is megpróbáltam, és inkább arra jutottam, hogy nem akarok beszélni róla

Hosszú volt a tegnap este, nehéz volt a ma reggel, a fakó gurított egy sima négyest a Ceglédnek (nagyjából huszonöt néző előtt), és esküszöm, megpróbáltam, hiszen

csoportosultunk a lelátó alatt
és a stadion bejárata előtt,
ültünk a szobor előtt,
álltunk a pub előtt,
ültünk a pub alatt,
tömegközlekedtünk,
egyedül maradtam a gondolataimmal,
kinéztünk a fakóra, majd
bevásároltam, és

mindvégig képtelen voltam beszélni a tegnapról, sőt, mindent megtettem azért, hogy ha egy mód van rá, eszembe se jusson a Fradi elleni meccs. Elfojtásban szerencsére otthon van ez a lángoktól ölelt kis ország átlagosnak nevezhető lakója, szóval a részsikernél azért komolyabb eredményeket hoztam.

bővebben

Végül elmaradt a verebesi értelemben vett késbe szaladás, hiába éleztük vadul és fenyegetőn az első pár percben

ZTE – Bp. Honvéd 1-3

Negyed óra bőven elég volt ahhoz, hogy elvegyük a Zete kedvét a meccstől. Előbb Lukic vágott be egy kipattanót, majd Hid passzolta a kapuba teljesen ütemtelenül Nagy Dominik beadását.

Később lőhettünk volta még párat, ha kicsit pontosabbak vagyunk. Sajnos nem jött össze, és az évek óta a fordulókat követő negatív gólkülönbségünk átmenetileg sem múlt el. Sebaj, helyette legalább labdarúgással szórakoztattuk magunkat, ami hasonlóan komoly hiányzó volt mostanában mifelénk.

bővebben

Mondjuk azt, hogy sima volt, és ne vonjunk le hosszabb távra semmiféle következtetést belőle

Honvéd – Paks 3-1

Előtte

Meccs előtt mindenki bizakodó volt, akivel összefutottam. 3-0, 4-0, sima, beleszaladnak a késbe – ilyesmi tippek egymás után.
Ha van ellenfél, akitől hagyományosan nem félek, az a Paks. Természetes, hogy nyugodt voltam (illetve másnapos/fáradt), legfeljebb megint játszunk egy null-nullt.
A kezdőben semmi váratlan, talán csak annyi, hogy Mézga lesérült, helyette Lovric a jobbhátvéd (továbbra is mindig mindenre Lovric a válasz, ha hirtelen nagy a szükség!), valamint Bardea lefokozása mellett kiderülni látszik, hogy Ferinél Batik, Klemenz, Baráth, Lovric a sorrend a két belsővédőben.
Nono és Pantelic mellett továbbra is keressük a harmadik középpályást. A Paks ellen Zsótér volt szenvedés egy félidőn át, majd hozott egy egészen vállalható másodikat. Nagyon látszik, hogy innen elképesztően hiányzik egy ember. Ferinél egyelőre Pantelic, Zsótér, Nagy Geri/Hidi, Banó-Szabó tűnik sorrendnek a Nono melletti belső középpályás posztokra. Sajnos itt vagyunk talán a legsoványabbak.

bővebben