Mastodon

Vasárnapi eredmények

Szentlőrinc – Putnok 2-0 [adatbank] Az első mérkőzésen 1-1 lett, feljutott a Szentlőrinc.

Békéscsaba – Tatabánya 1-2 [adatbank] Az első meccs 2-2 lett, itt feljutott a Tatabánya.

A harmadik feljutóról egyelőre nem tudni semmit, ugyanis az MLSZ képtelen volt elárulni az elmúlt hetekben, hogy miként értelmezi a Haladás elutasított licenckérelme létszámhiányos NB II. feltöltési sorrendjét. Még a mindig jólértesült Nemzeti Sportnak sincs fogalma arról, hogy mi lesz most.

frissítés // nincs semmi meglepetés, az MLSZ végül a Békéscsabát kérte fel az indulásra. (via 1912elore.hu)

Szabó Zoltán – Bozó Zoltán 6238-5218 [választás] A polgármester-választás az osztályozókkal szemben egymeccses, itt Bozó veszített Szentesen. Az pedig külön abszurd volt nála, hogy öt év Honvéd után a „legyen Szentes újra a nemzet sportfővárosa” szlogennel kampányolt.

„Vasárnapi eredmények” bővebben

Hetikispest 2024/06/06

Szentes helyett Szentes.

a tulajdonosváltással // egyszerűen nem vagyunk hajlandóak foglakozni. Mindenki mást tud biztosra, mi viszont szinte semmit, szóval úgy látszik, bárki jobban értesült nálunk. Annyi biztos, hogy Szentesre és Fórizsra is jó szívvel tudnánk nemet mondani, valamint az, hogy őket szinte tényként kezelik, egyben azt is jelenti, Leisztinger már nagyon közel lehet. A másik, hogy ha tényleg ezek a nevek jönnének, akkor eljöhet a klubházban régen várt teljes söprés, viszont nehéz elképzelni, hogy nagyságrenddel jobb következne utána. Kösz, Bozó, kösz, Mendelényi, kösz, Szijjártó! A klubtörténet legkárosabb alakjai közé emelkedtetek helytartótokon, Kun Gáboron keresztül. Taps.

nyári rajt // azt írja a klubhonlap, hogy június 20. orvosi vizsgálatok, június 24. pedig már edzések. A bajnokság, bár rövidebb lesz négy körrel, érthetetlen okból ugyanúgy július végén, 28-án kezdődik.

„Hetikispest 2024/06/06” bővebben

[HK #001] A NERfoci

Hétvégi Kötekedő.

Majdnem egy órányi tömény okoskodás arról, hogy létezik egyáltalán, és ha létezik, akkor mi is az a NERfoci. Az idő arra volt elég, hogy megkapargassuk a felszínt, de az legalább kiderült, hogy bár a szót (NERfoci) nagyon sokan használjuk, nem feltétlen ugyanazt értjük alatta.

Ha minden összejön, akkor hasonló szellemben, számunkra érdekes témákkal érkezünk kéthetente. És bár nem ígérjük, de idővel talán összeszedettebbek is leszünk.

megjegyzés // Az adást azért merjük itt ajánlani, mert az egyik szerkesztő szerelemprojektje, hogy legyen egy olyan podcast/rádióműsor a magyar éterben, ahol nem úgy beszélnek a honi labdarúgásról, hogy „a találkozó kettő-null lett, de a labda gömbölyű, szóval lehetett volna kettő-egy is.” A magyar foci ennél sokkal, de sokkal több és mélyebb történet.

„[HK #001] A NERfoci” bővebben

A következő két vasárnap rendezik az osztályozókat

A Békéscsaba elég valószínű, a többi majd kiderül.

Az NB II. létszáma a következő idényre 18-ról 16 csapatra csökken. Ez úgy néz ki, hogy:

  • feljutott innen a Nyíregyháza és az ETO -2
  • kiesett ide a Kisvárda és a Mezőkövesd +2
  • kiesett innen a Pécs, Siófok, Tiszakécske és Mosonmagyaróvár -4
  • nem kapott licencet a Haladás -1
  • feljut a négy NB III-as csoport csoportgyőzteseiből kettő osztályozóval +2
  • és az MLSZ eldönti, hogy a versenyszabályzat szerint ki a legjobb nem feljutó, és neki felajánlják a feljutást +1
  • összesen: -2, tehát marad 16
„A következő két vasárnap rendezik az osztályozókat” bővebben

Nulla

BVSC – Honvéd 0-0

Talán húsz percet bírtam nézni a meccsből, amikor hirtelen egészen új értelmet nyert a nulla, a semmi, a nyista, a miazmás a fejemben. A pályán ugyanis az történt, ami elvárható volt – és ami nagyon, de nagyon kellemetlen a jövőre nézve. Egyszerűen letudni akarták, ahogy a kilátástalanságba belefásulva mi is. A baj csupán az, hogy tavaly ősz eleje óta az egész idényt csak letudni akarták, és ez meg is látszott a csapat teljesítményén. Pedig ha akarunk valamit a jövőtől, akkor az ilyen meccsek pont arról szólnak, hogy megtanuljunk minden, de tényleg minden pillanatot komolyan venni, amikor kivisszük magunkon a mezt a pályára.

Inkább beszélgettem, és örültem néhány rég nem látott ismerősnek. Annyira tiszteltem meg a pályán szórakozókat, mint ők engem. Konkrétan hetven percen át a pálya felé sem néztem. Mégis minek? Mit láttam volna? Majd elolvasom másnap, hogy „megvoltak a helyzeteink, csak be kellett volna rúgni őket”. Szinte egész idényben ezt mantrázták, aztán azokat a helyzeteket valamiért legközelebb sem rúgtuk be.

Ráuntam az egészre.

„Nulla” bővebben