mert célunk csak egy van
Múlt héten két meccset játszottunk, egyiken sem kaptunk gólt, és mindössze egyet lőttünk (tizenegyesből), mégis egy saját nevelésű szélső lett mindkétszer a meccs játékosa.
A hajtás után az Újpest és a Kisvárda elleni pontszámok, az összetett, és pár megállapítás, amit hét forduló alapján merünk leírni.
„Kocsis Dominik nagy hete” bővebbenKisvárda – Honvéd 0-1
Épp csak kikértük a három korsó Borsodit a várdai Mini Sörözőben, amikor eszünkbe jutott, hogy már lehetnek összeállítások. Mobilt elő, adatbank pont emelesz pont hu, koppint, görget – aztakurva. Négy fiatal a kezdőben! Parádé. Ennin sehol. Már most megérte levonatozni.
Nézzük a cseréket. Bazz, hat, akarom mondani, hat mezőnyjátékos mindössze. Abból egy a Maxim, szóval inkább öt. Vagyis Traoré, szóval legyen négy. Lovric csak biztonságból, három az inkább, hacsak Dúzs nem tud belső középpályást is játszani. Szűk lesz ez, nagyon belenyúlni nem lehet a meccsbe.
Szerencsére nem is kellett.
„A két csapat kioltotta egymás játékát, azonban mi találtunk egy gólt, és ezzel esélyt kaptunk arra, hogy megharcolhassunk a győzelemért” bővebbenBp. Honvéd – Újpest 0-0
Nem irigylem a szerencsétlent, akinek kiadják feladatként. Sanyikám, három-öt perc, több lehet, kevesebb nem. Vajon Sanyikám mit fog belerakni?
Áhhh, eddig azt reméltem, talán nem mi vagyunk az a gyenge, aki képtelen győzni, mit győzni, helyzeteket kidolgozni, gólt lőni a másik, hasonlóan rossz ellen. Aztán tessék, megugrottuk, sikerült. Megfogták a sörünket.
A lefújás után Courts mester szavaiból azt sikerült kiemelni, hogy szervezettek voltunk. Nem merem megkattintani, szerintem csak felbaszná az agyam, annyit meg nem ér.
„Erről a meccsről szinte lehetetlen és egyben értelmetlen összevágni egy összefoglalót” bővebbenFTC – Honvéd 3-1
Próbáljuk meglátni a jót a történtekben: legalább gyorsan lerendeztek minket, így lehetőségünk adódott tartalékolni a csütörtöki, Újpest elleni nyerhetőnek tűnő mérkőzésre (Kocsis Dominik, Lukic, Gomis gyorsan le, később Ennin és Zsótér is), játszathattunk fiatalokat (Kerezsi és a debütáló Pukhtieiev), valamint a szurkolótábor is mindenféle izgalom nélkül érezhette jól magát.
Nagyjából ennyi történt, valamint kiderült, hogy Traore és Traoré között ugyanúgy hatalmas különbségek adódhatnak, mint Smith és Smith, Kovács és Kovács, továbbá ésatöbbi ésatöbbi között.
„Nem történt semmi meglepetés, mindössze könnyűnek találtattunk” bővebbenMúlt héten nyaraltunk, így nem volt eredményhirdetése a Paks elleni osztályozókönyvnek – most pótoljuk, valamint közöljük a hétvégi Vasast is.
„Meccsembere vs Paks és Vasas” bővebbenVasas – Honvéd 1-2
Tényleg csak pár adattal több, mint egy osztályozókönyv, azonban tutira nem poszt, mert arra most nemigen van kapacitás. Talán kicsit később. Nade.
Az a helyzet, hogy valahol többet is adott ez a meccs, mint előzetesen vártam – persze a semminél nem vészesen nehéz többet adni. De az az igazság, hogy a 65.-85. perc között éreztem valami olyasmit, amit egy Kispest szurkolónak kell: izgultam a csapatomért és picit velük dobbant a szívem a pályán –legalábbis némelyikükkel. Aztán az utolsó utáni perces gól újból jelezte, hogy nyugi, nem 2015-16 van, hanem inkább a 90-esek végi – 2000-esek eleji ipari szenvedés, és tényleg felrémlettek a régi Dunaferr, Nyíregy, Gázszer, BVSC elleni hazai meccsek: szarok vagyunk, szarok vagyunk, szarok vagyunk, na, egy 20 percre véletlenül jók vagyunk, elkezdesz hinni, aztán megint szájba rúg a valóság. Az én Kispestem.
„Mire hangulatba jössz, lecsapnak a ’90-esek… nem jó jel az idényre nézve!” bővebben
Sajnos mind az én óvatos tippelgetéseim (1%, hogy bejön a skót 19-re lapot húzás és 99, hogy nem) és Ábel úr friss extázisa a dzsíniösz lad kapcsán nagyon úgy néz ki, hogy azelőtt mutat be spontán öngyulladás utáni rommá égést, mielőtt még igazán el is kezdődhetne a sztori. Hogy Tam barátunk szigetéről származó klasszikussal éljek, Mendelényi babáék újabb hagymázas (ezúttal skót pubertásokra épített) kastélya előbb kigyullad, aztán összeomlik, végül elsüllyed. És hogy maradjunk a klasszikusoknál, jobb posztcímet sem tudok találni, mint Georgie barátunk szomorú Spencer-Hill parafrázisát, amit a 4. bekapott gól után mormolt megsemmisülten a halovány grapefruitos radlerébe a sóstói lelátó tetején.
„A taktika elfogyott, koncepció nem is volt” bővebbenKét kérdést tettünk fel az elmúlt napokban nektek:
Gyorskiértékelés következik.
„Idénytipp, meccs játékosa” bővebbenBp. Honvéd – ZTE 0-1
Mint ahogy évek óta stabilan, ezúttal is elővesszük a jó öreg osztályozókönyvet, és megkérdezünk titeket, hogy
Utóbbi kérdés érdekes elemzéseknek lehet alapja, mert megtudhatjuk idővel belőle, hogy miként ingadozik a szurkolók hangulata, elvárása.
Tovább viszont már nem szeretnénk bonyolítani az ívet, pedig lehet egy csomó jó kérdést feltenni a bírón, edzőn át a büfé színvonaláig.
„Osztályozókönyv vs ZTE” bővebben
