mert célunk csak egy van
Beindultunk az utolsó napokban: Tischlert egy évre hoztuk el kölcsönbe Újpestről, bár azt nem írja a klubhonlap, hogy hétvégén – Újpesten – játszhat-e már, vagy sem?
Van tehát egy Danilo, egy hamarosan magát behozó N’Gog, egy Holender, aki bármit tud játszani szinte, egy Lukács, egy Májer, egy Tömösvári és egy nem tudjuk mi van vele Cipf a csatársorba.
Alakul ez.
Azért azt elvárom, hogy Krisztián harmadik eljöveteléig a kilences mezt ne adjuk ki senkinek.
Nyilván tudtuk, hogy eljön a pillanat, ha úgy alakul, de reméltük, hogy hátha mégsem, hátha, egy kicsit nekünk is jó lesz. Sajnos nem úgy alakult, és Vadócz távozik – remélem átmenetileg -, adta ki közleményben a Honvéd honlapja.
Pedig, ugye, a Vadócz – Nagy Geri – Gazdag középpályánál erősebb nem sok szaladgál jelenleg az NB I-ben, és ez a tény akár vérmes reményekre is csábíthatja az egyszeri szurkolót. 33 éves, szeretne még pár évet külföldön tölteni, megértjük.
Marad tehát szűrőben Nagy Geri, Bamba és Holdkomp, előrejátékban Pilík, mi pedig kíváncsian várjuk a hogyan továbbot.
Sok sikert, Vadi, és természetesen várunk vissza. Mármint haza.
Mégpedig elég délczeg kárpótlás, összegezhetem a tegnap mérlegét. A 2017-18-as szezonban 3 bajnokin és 2 kupameccsen (összesen ötször) toltuk a DVSC ellen, majdnem mindannyiszor uralva a meccset, hogy aztán pöcs meghökkentő gólokkal elássuk magunkat vagy a hajdúsági földbe, vagy a Bozsik altalajába. Pont ezért tartottam a tegnaptól, de ezúttal a „minden szezon valami mást hoz” tétel érvényesült, a szokásos önsorsrontó periódusunkban pedig, mondjuk ki, mázlink is volt, így sima siker lett a vége.
Yeah.
Bp. Honvéd – Debrecen @ Hungária körút, 17h
Elsőre talán meglepett a időzítése, majd ahogy elgondolkodtam a miérten, rájöttem, teljesen jogos, hogy az első Hungárián eltöltött meccsünket követően szükségszerűen fel kellett vetődjön, és topikká alakulnia a – mondjuk így – mocskos szájú szurkolók kérdéskörnek.
Vagyis a korzó.
Mármint a hirtelen atomjaira hulló, az új stadionban egyelőre a saját hangját kereső korzó.
Nagy Geri!
Rossi mister keretet hirdetett a finnek és a görögök ellen, és ami a legfontosabb, hogy Nagy Geri benne van, Dzsudzsák pedig nincs! (via MLSZ)
Kispesti kötődésű játékosok: Botka, Eppel és Geri a keretben, Gróf és Vécsei pedig a tartalékok között. Alakul ez, mister, Baráth Boti és Gazdi felkészül, Vadi pedig lassan gyúrhat az ötvenedikre.
„Csúszott pár évet, de tudtuk, hogy el fog jönni ez a nap” bővebben
Danilo mellel átveszi, síp – kéz. A labda továbbkerül Gazdaghoz, érkezik a sárgás Vinicius, a többi mutatom:
25. perc, az állás 0-0, Juhász és Vinicius már húsz perce nem kapott lapot, Danilo nem kéz, nincs mit fújni, viszont ahogy Vinicius odamegy Gazdaghoz, az sípszó után is piros. Élből. Meg tizenegyes, mondjuk ahhoz viszont tényleg nem kellett volna fújni Danilonál, ami tényleg nem volt kéz. (Ilyenkor minek áll a maga hatalmas rutinjával a kapu mellett Solymosi Péter sokadik számú játékvezető?) Mutatom ezt is:
A kontránál Skvorc beragad, nincs les, a bepasszt ketten is benézik, Kovács gól, 0-1. Remek kezdés.
Bp. Honvéd – Videoton @ Hungária körút, 19:30 | tv: M4 Sport és m4sport.hu
Furcsa meccs lesz a mai. Egyrészt ugye az előző két bajnok találkozik egymással, ami mondjuk pont nem jelent semmit, az viszont végképp semmit, de mégis beszédes, hogy amíg a Videoton megúszta Ibrahimovicot az utolsó percben, amikor a kapu előtt luftot rúgott, addig nekünk nem volt ilyen szerencsénk, és az orosz UFA ellen a legvégén kieső Alsógabonási Haladás (Progrés Niederkorn) belőtte, amit be kell. Ennyit fejlődött a luxemburgi futball. Ha átvánszorog rajtuk egy magyar csapat, akkor abból simán lehet akár csoportkör is.
Mindez persze csak játék a szavakkal, a kínkeservesen összehordott aránypárokkal, hogy kissé megnyugtassuk magunkat, jó, jó, szarok vagyunk, hiszen ez mégis a magyar futball, de azért annyira mégsem, mert Luxemburg sokat fejlődött. Ahogy mondjuk Ciprus is, meg minden olyan ország, ahol a földterület korábban is alkalmas volt a labdarúgásra, mert volt rajta százszor hatvan méter sík felület, ami bevethető fűvel, viszont valamiért mégsem űzték a sportágat. Aztán belekezdtek, és úgy hagytak állva minket, hogy azóta néha koszorú kerül a lábunk elé, mert pár közepesen rosszul tájékozódó nemzetközi küldöttség azt hiszi szobor vagyunk. Tudod, hathárom, oktattuk a világot.
„Bemondták az interneten, hogy a Honvédnak a legmenőbb szurkolni mostanában!” bővebben
