Mastodon

Hogy is van ez a lesszabály?

Úgy látszik, hogy vagy a magyar sporiknak, vagy nekem, de valamelyikünknek elég komoly gondja lehet a lesszabály értelmezésével. Például a Fradi ellen egyértelműen lesgólt kaptunk, most pedig a remekül határozott, erélyes és legfőképpen magabiztos Szabókettő nem adott meg nekünk valamit, ami szerintem inkább nem, mint igen.
„Hogy is van ez a lesszabály?” bővebben

Osztályozókönyv vs Diósgyőr

A meccseket követő szokásos osztályozókönyvet itt tölthetitek ki. (Kérlek titeket, ahogy eddig, úgy most se dühből mondjatok mindenkire egyest, kettest, hanem gondoljátok végig a számokat, mert különben semmit sem ér az egész, ráadásul én meg törölhetem is ki a hasonló válaszokat egyenként.)

Aludva egyet a fröcsögésre…

diobesz2014oszcim
…ennyien maradtunk.

…némileg tisztább fejjel néz vissza az ember a tegnapi délutánra, de így is nehéz a józan, mértéktartó mondatok megszülése. Körülbelül azt tudom írni, mint a legnagyobb Bohócliger edzők (Véber, Supka és társaik) egy-egy kellemetlenebb végeredmény után: nehéz ilyenkor bármit is mondani. És mégis, most én is kénytelen vagyok ezt a közhelyet alkalmazni, mert ha szívből leírnám, amit gondolok, és amit a többiek végighallgattak tőlem (én meg tőlük) a kocsiban tegnap hazafele, akkor ezzel az erővel új blogot is indíthatnánk, kispestikocsmagoz.blog.hu, esetleg vorosfeketehozonges.taccs.hu címen. De hát azok meg nem annyira mi lennénk. Vagy fene tudja.

Így hát itt és most csak annyit írok le: szégyellheti magát, és ne álmodjon győzelemről az a csapat/edző, aki 75 percet kap emberelőnyben az ellenfele ellen, lélektanilag a kulcspillanatban szerez vezetést (44.-45. p.), és ezek után a második félidőre visszaáll bekkelni. Ez az ócska moralesi-vierchowodi lábszagú catenaccio(cska) ennyit is ér amennyit tegnap láttunk. Sz*rt se. „Aludva egyet a fröcsögésre…” bővebben

Honvéd-retesz menni Diósgyőr

Nem, itt még nem a Vasgyárban áll a derék Mister - ez Como.
Nem, itt még nem a Vasgyárban áll a derék Mister – ez Como.

Hát, nem mondom, hogy a blog csúcskorszakát éli az optimizmusfaktor tekintetében. Mind a posztírók, mind az olvasók körében igaz a hegyiiván-díjas megállapítás: se kedv, se ihlet, se vanton. Pedig három forduló óta nem látott vendég Kispesten a vereség, VW délczegen nyilatkozza, hogy összeállóban a csapat, Cordella a héten végre egy értelmes igazolás-mézesmadzaggal ijeszt be (ugyanitt 2-3 percig él a remény, hogy a kis Torz megy a Haliba, de végül Illés lövi le a vadkacsát), és még a gösseres idők is visszatérnek halványan emlékeinkbe, ha a szombati vendégszerelésünkről szóló híreket olvassuk. Most akkor mi van? Mi vagyunk lehetetlen pesszimiskák, vagy jogos a kiakadás?

Én már nem tudom. „Honvéd-retesz menni Diósgyőr” bővebben

Kint voltunk a Csákvár elleni 7-3-as Ligakupán, de

inkább alapvetően egymással beszélgettünk. Bobál négy góljából legalább kettő szép volt, meg Ignja cselezése és gólpassza is Gazdagnak, csak épp nem erre figyeltünk.

Megjegyzem, egy január vági, sokmínuszos, szerda déli, Szolnok elleni edzőmeccsen többen vagyunk, mint ma voltunk. A csákvári ifistákkal együtt lehettünk úgy kétszázan.

Parádé.

ui.: Most mondd meg Bognárgyuri Pintérnek, hogy hogyan kell futballozni. Hetest azért nem szokunk kapni csak úgy.