„Csudarövid összefoglalós videó és osztályozókönyv two in one” bővebben
Csudarövid összefoglalós videó és osztályozókönyv two in one
Szabikalauz, tekerj egy füvet! – tegnap óta én se tudom kiverni a fejemből. Vajon mit jelenthet?
Szabikalauz, tekerj egy füvet!
Nos, tegnap a hantai beharangozás végül megvalósult, valóban a Guriga lett a megoldás, ahol családias hangulatban (értsd: szűk kis társaságunkban), bónusz szakkommentátorral, decens Kőbányaik (Jutalom a nap végén…) mellett néztük végig a némileg agyzsibbasztó színvonalú paksi találkozót. Sokkal okosabbak persze most sem lettünk a sorsunkat illetően, az üzembiztos Rossi-iksz leszállítása már nem lepett meg senkit, a Pakson hagyományosan unalmas meccskép sem, de legalább a szünetben meghallgathattuk az év szakmai mondatát Bozsik Pétertől, sőt, a „Ke-me-nes Sza-bi, Ke-me-nes Sza-bi” rigmus alternatívája is megszületett a Guriga homályában úgy este fél 9 körül, és ezek sem utolsó élmények! „Szabikalauz, tekerj egy füvet!” bővebben
Annyira szánalmas, hogy Paksról mindig a halászlé jut eszembe, ellenben büszkén vállalom
Nem kertelek tovább, és kimondom inkább: Rossival alakulni látszik valami.
Nem igazán tudok és akarok halászlé nélkül élni, pedig az van, hogy elég későn kedveltem meg magát az ételt. Kiskoromban visítva rohantam ki a konyhából, ha kocsonya került az asztalra, de ugyanúgy fintorogtam a halászlé láttán is. Aztán egyszer áttört valami gát, a fene tudja már hogyan, és mára a halászlé iránti rajongásom szinte nem ismer határokat.
„Annyira szánalmas, hogy Paksról mindig a halászlé jut eszembe, ellenben büszkén vállalom” bővebben
A változásra szavaztunk?!?!?%!+ De milyenre?
Töredelmesen bevallom, soha nem akartam a Magyar Sportújságírók Szövetségének tagja lenni, mert – ahogy most is vallom – bloggernek tartom magam. A blogger véleményt formál, személyes élményekről ír, maga választja a témáját, akkor és úgy fogalmaz, ahogy épp kedve van, nincs szerkesztőségi kényszer, egyedül az olvasó elvárása létezik, ha olyan szerencsés az adott blog olvasója, hogy a szerzőt érdekli egyáltalán. Engem speciel teljesen hidegen hagysz, kedves olvasó, de ezt pontosan tudhatod rólam, hiszen ha a te igényeidet szeretném kielégíteni, akkor – a saját fogalmaim szerint – nem tarthatnám magam bloggernek. Ilyen ez.
Pénteken nem megyek Paksra
Pénteken nem megyek Paksra, és remélem, hogy május elsején nyitva lesz a Guriga. Mert nézni azért kell.