Mastodon

Idén bravúr volt nem feljutni, jövőre viszont kötelező (mármint nekünk)

Mindenféle NB II.

Tegnap lejátszották az osztályozók első meccsét, vagyis még egy visszavágó, és kialakul a következő idény mezőnye:

  • Nagykanizsa–Karcag 2-2 // két exkispesti (László Dávid, Nagy Mihály Krisztián) góljaival hamar vezetett 2–0-ra a Nagykanizsa, azonban az utolsó percekben egyenlített a Karcag. További exkispestiek: Szűcs Kristóf és Constantinescu a Karcagnál, valamint Gabala Krisztián a Kanizsa padján.
  • Mosonmagyaróvár–Tiszakécske 0–3 // Exkispestiek: Deák István (játékos), Gera Zalán (akadémia) és Kitl Miklós (preakadémia) a Mosonmagyaróvárnál, és meglepő módon senki a Tiszakécskénél.

A Nagykanizsának örülnék, a Karcag új helyszín lenne, a Mosonmagyaróvár–Tiszakécskéből viszont inkább az utóbbi, mert legalább közelebb van. 110 km és 75 perc vs 191 km és 135 perc.

„Idén bravúr volt nem feljutni, jövőre viszont kötelező (mármint nekünk)” bővebben

Egyszerű helyzetek a bajnokságokban

Legalább nekünk is osztottak lapot.

Az utolsó hétvégére is maradtak viszonylag fontos és egyéb eldöntendő kérdések. A Fradi vagy Felcsút talán a legnyomasztóbb, de mégis mit vártunk a NER tizenötödik évétől? Piaci viszonyokat, versenysemlegességet, sportszerűséget? Még az MLSZ is elismeri a legújabb stratégiai programjában, hogy az ilyesminél mi sem áll távolabb a magyar labdarúgástól.

A másik számunkra érdekes az NB II. feljutója, mert a franc se szeretné végignézni, hogy az a párszáz Vasas-drukker előttünk örül a sikernek.

  • szombat, 17:30 – eldől az NB I. kiesője: Videoton vagy DVSC?
  • szombat, 20:00 – eldől az NB I. bajnoka: Fradi vagy Felcsút?
  • vasárnap, 17:00 – eldől az NB II. kiesője: Gyirmót vagy Ajka?
  • vasárnap, 17:00 – eldől az utolsó osztályozós hely az NB III-ban: Karcag vagy DEAC?
  • vasárnap, 17:45 – eldől az NB II. másik feljutója: Kazincbarcika vagy Vasas?
„Egyszerű helyzetek a bajnokságokban” bővebben

Majdnem hivatalos: jövőre is másodosztály

Szeged–Honvéd 0–0

A Kazincbarcika győzelmével és a szegedi pontvesztésünkkel idén (is) lemondhatunk a feljutásról. Három forduló alatt lehetetlen 12 pontot behozni.

A Gyirmót megtette a szívességet, hogy nem nyert, ahogy a Békéscsaba is, azonban mivel nekünk csak döntetlenre futotta, a bentmaradás még nem dőlt el, vagyis az osztályváltás kérdése egyelőre csak felfelé zárt előttünk, lefelé még mindig nyitott. Három forduló, nyolc pont előny. (Nyilván meglesz, viszont rögzítsük a tényeket: egyelőre még nincs.)

További történések: a Szeged és a Mezőkövesd bentmaradt, a Kisvárda feljutott.

„Majdnem hivatalos: jövőre is másodosztály” bővebben

Az idei talán minden idők leggyengébb enbékettője

Rettenetesen sikerült időzítenünk.

Ha a 26 forduló után egyaránt 45 pontos Vasas vagy Kazincbarcika, esetleg mindkettő megnyerné mind a négy hátra lévő meccsét (mindkettő játszik még velünk!), akkor is legfeljebb 57 pontjuk lehet, ami 30 meccsen egész pontosan 1,9 pontos átlagot jelentene. Ilyen alacsony pontátlaggal legutóbb 2015-16-ban jutott fel csapat, mégpedig a Mezőkövesd (1,9) a Gyirmót mögött (2,17).

Innentől tehát minden egyes vesztett pont azt jelenti, hogy az elmúlt évek, de talán minden idők leggyengébb NB II-es feljutója lehet a végül a második helyen végző csapat.

„Az idei talán minden idők leggyengébb enbékettője” bővebben

Tavaly ilyenkor azt sem tudtuk mit jelent az enbékettő, viszont egy év alatt annyira kiismertük, hogy már a saját feljutásunkban sem bízunk

Pedig valahol azt gondolná az ember, egy ilyen klub mindenkori tulajdonosa mindent megtesz azért, hogy meglegyen a feljutás.

Vasárnap kezdődik a szezon. Egyelőre lehetetlen bármit mondani, hiszen esetünkben egy lobbiban, sőt egy purgatóriumban rekedt klubról beszélünk, és most arra várunk, hogy a fejesek eldöntsék, a pokol melyik bugyra nyíljon meg előttünk.

Értitek, egy olyan klub, ahol papíron van tulaj, de azok szarnak bele, miközben állítólag lenne helyettük új résztulaj, gondolom a hitelező banktól függő mértékben, azonban ő pénzt egyelőre nem, viszont dirigáló-ordibáló embert már küldött helytartónak. Közben az egyik játékosunk visszavonult, mert jobban érdekli fiatal harmincasként a vaníliafagyi, mint a labdarúgás. A liverpooli akadémia az életre készít fel.

Legalább Brockhauser visszatér kapusedzőnek. Ami önmagában talán nem lenne érdekes, volt nálunk korábban (Pascal Borel, Rabóczki, Németh Gábor, Tóth Iván, Kemenes), azonban ránézve kicsit a pályafutására, most fogtam fel, hogy bakker, már Brockhauser is hatvan éves. Mondjuk simán lehet, hiszen fater 77 lenne, és ennyi korkülönbség általában szokott lenni egy érettségiző diák és az egyik tanára között. Nagyon repül az idő, bzmg.

Ilyenkor feltűnő, mennyire furcsa dolog a perspektíva, hiszen innen nézve hirtelen semminek tűnhet az a röpke huszonnégy év, amennyit vártunk a legutóbbi bajnoki címre, pedig pontosan tudjuk, hogy hosszú volt, nagyon hosszú. 1993-ban a bajnokcsapat kapusa, a most hatvan Broki zsenge huszonkilenc volt. Valahol eltűnt cirka húsz év.

„Tavaly ilyenkor azt sem tudtuk mit jelent az enbékettő, viszont egy év alatt annyira kiismertük, hogy már a saját feljutásunkban sem bízunk” bővebben