mert célunk csak egy van
Múlt héten két meccset játszottunk, egyiken sem kaptunk gólt, és mindössze egyet lőttünk (tizenegyesből), mégis egy saját nevelésű szélső lett mindkétszer a meccs játékosa.
A hajtás után az Újpest és a Kisvárda elleni pontszámok, az összetett, és pár megállapítás, amit hét forduló alapján merünk leírni.
„Kocsis Dominik nagy hete” bővebbenKisvárda – Honvéd 0-1
Épp csak kikértük a három korsó Borsodit a várdai Mini Sörözőben, amikor eszünkbe jutott, hogy már lehetnek összeállítások. Mobilt elő, adatbank pont emelesz pont hu, koppint, görget – aztakurva. Négy fiatal a kezdőben! Parádé. Ennin sehol. Már most megérte levonatozni.
Nézzük a cseréket. Bazz, hat, akarom mondani, hat mezőnyjátékos mindössze. Abból egy a Maxim, szóval inkább öt. Vagyis Traoré, szóval legyen négy. Lovric csak biztonságból, három az inkább, hacsak Dúzs nem tud belső középpályást is játszani. Szűk lesz ez, nagyon belenyúlni nem lehet a meccsbe.
Szerencsére nem is kellett.
„A két csapat kioltotta egymás játékát, azonban mi találtunk egy gólt, és ezzel esélyt kaptunk arra, hogy megharcolhassunk a győzelemért” bővebbenKisvárda – Honvéd @ Kisvárda, 14:45
Hát, akkor Kisvárda, híveim. Gőgünk egyik legnagyobb tetemre hívója.
Mi, a nagycsapat, sőt, Nagycsapat, a futball története során Kisvárdára legfeljebb hírverő meccset mentünk játszani, és azt se szívesen a távolság miatt. Fárasztó lett volna.
Aztán egyszer csak, a semmiből NB I-es lett a Várda, és mit csak NB I-es, egyenesen koncepcióval rendelkező klub, ahol képesek értelmesen elkölteni a pénzt, ahol a pénzből képesek eredményt előállítani.
A Kisvárda jelen állapotába vigyázba állíthatna minket a sarokba, és ujjal mutogathatna ránk, hogy nini, ott az Öreg, aki mindent elfelejtett, aki egyedül arra képes, hogy dadogva régi történeteket meséljen – amit aztán vagy elhisz a hallgatósága, vagy nem.
„Minden csak rajtunk múlik, azonban pont mi vagyunk a legnagyobb ellenségünk” bővebbenKezdenek kijönni a következő szezonra érvényes bérlet- és jegyárak a kluboknál, vagyis eljött az a pillanat, hogy kontextusban is értelmezni tudjuk a Bozsikra megállapított árakat.
Két egyszerű grafikon fog következni:
Bp. Honvéd – Kisvárda 1-1
A klasszikus rugós foci megvan? (l. címlapképünkön) A lényege, hogy 11-11 játékos számra gödröket mélyítenek egy fémlapon, és ezeknek a gödröknek a közepére egy rugót helyeznek, majd a rugó végére játékosokat. A labda egy vasgolyó, amit úgy lehet mozgatni, hogy a rugóra feszített játékost megpöckölöd. Mivel az egész pálya gödrökből és bukkanókból áll, mindig lesz egy játékos, akinél a labda van, tehát lehet pöckölni.
Na, valami ilyesmi volt a Honvéd-Kisvárda első osztályú labdarúgó mérkőzés. Ácsorgott 11-11 ember, ücsörgött körülötte mintegy kétezer néző, és nem történt semmi. Ennyi erővel a falat is bámulhattam volna otthon, de nem, mert kifejezetten jól éreztem magam, hiszen a barátaimmal tölthettem egy csodás délutánt. Sokat vihogtunk, kellemesen telt az idő, és még meccsel sem zavartak minket feleslegesen.
„Némelyik szinte már futott, legalábbis a lelátóról úgy tűnt” bővebben
