Kisvárda // Csak a Kispest!

Minden idők egyik legértelmetlenebb mérkőzésére kötelezi az MLSZ a klubokat

Bp. Honvéd – Kisvárda @ Fáy, 17:00

se nézők,
se sajtó,
tévé is alig (hatból nagy kegyesen hármat közvetítenek),
továbbra is azonos időben játszott meccsek, hiszen indokolt a nézőszám maximalizálása miatt, hátha így nem közvetíthető mind, hiszen annyi sporteseményt rendeznek egyébként ma az országban (nem, szinte semmit),
miközben Európában leállt a futball.

Konokul és makacsul ragaszkodik a szövetség a fordulóhoz. Ha idáig valaki nem látta bizonyítottnak, hogy végtelenül és totálisan tesznek a szurkolókra az MLSZ-nél, akkor tessék, újra, és fényesen, merthogy

tanuljuk már meg végre: a futball nem értünk van!

bővebben

Tartsatok velem, és nézze mindenki otthonról a szombati meccset

Tegyünk meg mindent azért, hogy minél hamarabb véget érjen ez a zártkapus rémálom.

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer valóban komoly témáról is írni fogunk. Az egész egy játék, az életünk, a klubszeretetünk, ahogy megéljük a rajongásunkat, ahogy szinte bármilyen őrültségre kaphatók vagyunk, ha meccsről, a Kispestről van szó – most azonban komolyra fordultak a dolgok.

Kiugrott szociológusként ha valamitől, akkor a magyar társadalom általános mentális állapotától hajlandó vagyok tartani, és mivel a magyar társadalom nincs felkészülve az olyan jelenségekre, mint a világjárványokkal járó korlátozások, félek, hajlamos a végletek szerint megélni a következő heteket. A pániktól a merev tagadásig terjedő skálán bármilyen attitűd előállhat, és azon se lennék meglepődve, ha megjelenne a végleteknek egy furcsa keveréke is.

bővebben

Osztályozókönyv // Kisvárda

Kisvárda – Bp. Honvéd 2-0

Ha még nem jártál volna Kisvárdán, akkor jobb ha tudod, hogy a vendégparkoló hátsó része valahol Veronában van, és egyáltalán semmi furcsa nem lenne abban, ha Rómeótol kérdeznéd meg: merre lehet itt kihajtani?

A stadion mellett, egy szárazdokkban hajó ácsorog, a szomszédos telken csúszdapark, a vár mellett szálloda, sportcsarnok, az egészet valami nagyon furcsa, valami, a megszokottól nagyon távol álló hangulat lengi körbe:

„Régen ide még fel lehetett menni, a fiatalok kedvelt helye volt ez – főleg nyáron. Most viszont már senki nem jön ki ide, a szomszédba felhúzott sporthotelt is a kihasználatlanság jellemzi. Akkor volt megtöltve, amikor a készenléti rendőröket kellett elszállásolni egy időre”
Mocsárra épül Seszták Miklós meseországa // mfor.hu

bővebben

Remélem, hogy kicsit magadra ismersz, és nem én vagyok az utolsó svájcisapkás vén komenista (írói kép!), aki a padlóra köp, ha meghallja: Kisvárda

Kisvárda – Bp. Honvéd @ Kisvárda, 17h

Ismét egy péntek, ismét leültem a törzskocsmámban egy asztalhoz, pedig nem szoktam, igazi pulttámasztó vagyok a piros bárszékemről, kirendeltem egy Supersideot (Yeastside), hozzá kísérőnek egy pohár vizet, a söralátét a tavalyi Fehér Nyúl szortimentje (címlapképünkön), az iTunesban felcsendül a Sexepil (What Do You Say), nagyjából minden stimmel, egyedül a témát kívánom a halál véreres f*szára: Kisvárda.

Merengős poszt következik.

bővebben

Van baj

Ha egy mondatban kellene összefoglalni a tegnapi* meccsélményt, csupán annyit mondanék: a leguánok a szünetben a kezdőkörben, a csapat pedig egészében lángolt.

*_ egész pontosan: szombati, de csak most volt időm (vh) kitenni RW már vasárnap megírt posztját. illetve már tegnap feltöltöttem, de akkorát bénáztam, hogy nem nyomtam meg a publikálás gombot. amúgy pedig üdv Kolozsvárról.

„Van baj” bővebben

Összetett nap lesz a mai

Bp. Honvéd – Kisvárda @ Hungára, 19:30

Először is először játszunk relatíve hazai körülmények között az idényben, az augusztus 3-án esedékes 110. születésnapot tehát ma, ‘gusztus 17-én ünnepeljük meg, és nem is akárhogy. Egy Ákoshoz mérten ugyan sokadvonalas, de azért a régi érdemei elismerése mellett (István király, Európa), vagyis egy igazi kurzusklasszikus, Varga Miklós fellépésével. (Is.)

Mondjuk korábban láttuk Kispesten a Pa-dö-dőt (Esterházyék búcsúmeccsén), járt itt Erox („Csókó Kispest!”), Lakodalom Lajos, meg még ki tudja kifélék, igazán nagy meglepetés nem érhet már minket a következő évtizedekben beugrós haknifronton. Persze ha letolja a Hölgyválaszt, vagy a Halálkatlant, talán még be is ugrok meghallgatni. (Igen, ha P. Box, akkor nekem Varga és nem Vikidál.)

bővebben

Túl sok minden nem történt

Kisvárda – Bp. Honvéd 1-1

Ha van meccs és túra, amire évek múlva is szívesen emlékszem majd, akkor arra jó példa a 2015 őszi békéscsabai leutazásunk Öcsémmel, Gyurival, kisBabarral, és Ábelbébi úrral. Remek hangulat, remek meccselőtti séta, remek városkép-részletek, remek meccs. (helyesen: nyári, illetve nagyon augusztus végi. tudom, mert egy esküvőn voltam meccs helyett, és az ilyet az ember megjegyzi. – szerk. vh)

Ha van meccs és túra, amiről körülbelül már egy hét múlva sem fogok tudni semmi érdemit felidézni, az pedig a tegnapi Várda tour.

bővebben

Egyelőre csak egy osztályozókönyv Kisvárdára

Mert vasárnapi ebéd, nb3, ilyesmik. // Kisvárda – Bp. Honvéd 1-1

Három kapufa ellenünk, Danilo végre vállalkozott ziccerben (bár a végén lehet, a passz jobb lett volna), történtek a dolgok, fincsa volt a gulyás, azonban ebben csak ennyi volt.

Videó egyelőre az M4 Sport oldalán, fotók pedig a szokott helyen.

Amúgy ha más nem, legalább a zászlók szerelmesei jól érezhették magukat, és újranyithatták a régi aktát: a Kisvárda vajon minek van? És ha van, miért az adófizetők pénzéből? (Ez veszélyes!)

2 görög, 3 / 1 brazil, 2 román, 2 / 1 szerb (de ugye nálunk Kambert jelölik, miközben boszniai és amúgy magyar állampolgár), 4 ukrán, 1 kameruni, 1 portugál, 1 német-tunéziai, 2 horvát (és abból az egyik a magyar állampolgár Lovric), 1 belga-algériai, 1 guineai, 1 francia és 3 / 10 magyar

bővebben

Minimális elvárásokkal megyek holnap kirándulni, így legalább nem csalódom

A park és a vár, ami úgy néz ki, mintha Kőszeg egy saroktornyát házasítanád a Dreher sörgyárak Gitár utca decensen pusztuló tömbjével – nyilván RW pozitív!

Nohát, nohát. Nem a legambiciózusabb célkitűzéssel sokkol a cím, ezt elismerem, de az a helyzet, hogy tényleg ilyen hangulatban vagyok. Igazából két dolog mozgat meg annyira, hogy holnap autóba üljek Old Babar, Ábel és a 3 napja repetitíven a „gulyásleves” szót mantrázó gumigourmand Fanta mellé: az egyik a tavasz, amit szeretek, a kedvenc évszakom, és ilyenkor a legjobb meccsre menni. A másik pedig az újdonság-élmény: Kisvárdán -szégyenszemre – még sosem jártam, pedig gyakorló geográfusként illene ismerni az ország minden szegletét. Tehát Kisvárda még fehér folt, a város is és stadionja is, ami ráadásul új, és bár ezek a vidéki kétszéksoros – bazinagyponyvatetős megalomán cirkuszi sátrak (vagy a mezőkövesdi verzióban wekerlei hátsósufni design hodályok) egyre kevésbé hoznak lázba, azért egy pillantást megér. Várkerti stadion, végvári vigéczek, van valami hívogató hangulat ebben -holnap persze kiderül, hogy egy nagy humbug az egész, de most még… most még érdekel.

bővebben

Ütöttük a Várdát, máris a Bundesligába látom a Holcsikát

Jön felém a szomszéd tegnap öt előtt egy kicsivel, hogy visszaadná a gyerekem, most már vigyázzak én rá – ő Brüsszelből, én Budapestről kerültünk ugyanabba a faluba pár napra, gyerekeink spontán együtt játszanak évi egy hetet négy részletben – mindkét kislány nyafogni kezd hogy ők még játszani akarnak, úgyhogy felajánlom, hogy jöjjön át a Brüsszeli Lány is. „Nem zavar?” „Dehogy zavar. „Nagyon rendes vagy” – érzem, hogy ezt gondolják, sütkérezek egészen a garázsig, mégha ez önös érdek is, ha van valaki, aki játszani akar a gyerekemmel, akkor nekem nem kell, én a meccset nézem. Végülis csak a háromnegyedét, de az összes gólt.

„Ütöttük a Várdát, máris a Bundesligába látom a Holcsikát” bővebben