Mastodon Mastodon

Ma elindul a Paks elleni roncsderbi

Kupa, bajnoki, kupa.

Nevezhetjük akár halászlékörnek is, simán belefér Dunakömlöd, Paks és Szeged (hídnál) egy-egy halászcsárdája a következő egy hétbe, vagyis alkalmunk nyílik eldönteni, hogy a bajai vagy szegedi az egyetlen és igazi megoldás.

Ami viszont jobban mozgat minket, hogy milyen arcát mutatja a csapat akkor, ha egymás után többször is ugyanaz az ellenfél, vagyis ugyanaz az erősség áll velünk szemben. Pisonttal vagy Sanninóval, valószínűleg mindegy. (update: Pisonttal) Beárazás következik.

Nehéz elhinni, hogy még egyszer előálljon egy Diósgyőr, egy késbe egyszer illik beleszaladni. Ha másodszor, akkor az egyrészt mészárlás, másrészt valószínűleg teljesen felesleges, mert a halottat nem illik basztatni még jobb körökben sem. Értitek, Fülig Jimmy is milyen kedves volt, amikor visszament a kagylónyelű késéért.

Másodikra talán otthagyja, és lemond róla. Vannak illemszabályok.

„Ma elindul a Paks elleni roncsderbi” bővebben

Szegeden lesz a kupavisszavágó

Az egyetlen logikus képés!

Azért engedjétek meg, hogy kissé kétkedve fogadjam azt a három részt a bejelentésből, hogy

  1. „az összes (fővárosi) lehetőséget figyelembe vette”
  2. „szerdai mérkőzésről van szó”
  3. „az NB I-es Honvéd csak NB I-es minőségű létesítményben rendezheti a meccsét”

Nyilvánvaló, hogy hőbörgés fog következni, és nem, nem feltételezem, hogy a klub ne a legjobbat akarná nekünk. De azért mégiscsak!

„Szegeden lesz a kupavisszavágó” bővebben

Kilenc vagy tíz nap van a kezdőrúgásig, és még nincs stadionja a hazai kupameccsünknek

Körbenéztünk a budapesti pályákon, hátha van elfekvőben valahol egy kis üresedés.

Felröppent a pletyka, hogy Szegedre kellene vinni a Honvéd-Paksot. Annak próbáltunk utánajárni, hogy biztos nincs jobb megoldás, mondjuk Budapesten? Nyilván se a szurkolóknak, se a klubnak nem érdeke szerda délutánra egy vidéki helyszín.

Alaptétel, hogy az elmúlt három kiírásban olyan stadionokban rendeztek kupaelődöntőket, mint Soroksár (tavaly, éppen ellenünk) és Budafok (a Fradi ellen!), vagyis Budapesten nem csak a Fradi, a Vasas és az MTK pályája alkalmas egy olyan nagypresztízsű meccs megrendezésére, mint a Honvéd-Paks kupanegyeddöntő.

„Kilenc vagy tíz nap van a kezdőrúgásig, és még nincs stadionja a hazai kupameccsünknek” bővebben

Kiesőjelöltből bejelentkeztünk (minimum) a dobogóra? Mi a f… folyik Kispesten?

Bp. Honvéd – Paks 2-1

Kispest - Paks 2-1

Az a helyzet, hogy Craiova után, augusztusban én semmit nem vártam ettől az évtől. Fura igazolások, szerencsevadász CV-jű edző, látványosan amatőrködő profi tulajok, totális káosz. Aztán most itt van november vége, és eleve úgy indultam a meccsre, hogy ma tuti győzünk, és még a Bűzös góljánál sem szartam be (jó, nem nagyon),sőt, mondtam Öcsémnek, hogy ha kapunk 3 percen belül egy kretén tizit, akkor még meglesz a meccs. Ez a tippem bejött, akkor azt már nem is merem leírni, a szezon végére mit jósolok. Mi a fakk folyik Kispesten?

„Kiesőjelöltből bejelentkeztünk (minimum) a dobogóra? Mi a f… folyik Kispesten?” bővebben

Szerencsétlen Paks sem igazán tehet a saját létezéséről, de nyugalom, a történelmi példázatok szerint már nincs sok hátra neki

A körülmények szerencsétlen összjátéka folytán ismét: Bp. Honvéd – Paks @ Hungária krt. 17h

Egyrészt az van, hogy a Paks elleni hazai mérlegünk igencsak parádés, és gyűjtöttük mindezt az elmúlt tizenhárom évben, vagyis nem Puskásék, de még csak nem is Illés Béláék szórták a hármasokat a sportlapban csak halászlésekként hivatkozott csapatnak. Korábban fix döntetlenért jártunk ki a Bozsikba, aztán valami eltört, és mostanában inkább nyerünk. Meg lehet szokni, azonban a megszokás átvezet a

másrésztre, vagyis, hogy minek megszokni azt, amit nincs értelme megszokni? Vagy ami még rosszabb, hogy inkább ezt szokjuk meg, mert már szinte történelmi, és még szimpatikus is valahol (csak magyar játékosok a modell szerint), de kicsit olyan ez, mintha aközött kéne választani, mekkora lendülettel rúgjanak tökön, miközben a skála legkisebb fokozata is a Holdig repítene.

„Szerencsétlen Paks sem igazán tehet a saját létezéséről, de nyugalom, a történelmi példázatok szerint már nincs sok hátra neki” bővebben

Paksról utólag, egész más nézőpontból

Ne maradjon el a beszámoló ezúttal sem, mégha retrospetív is lesz a poszt

Hogy képzavarral éljünk, sajnos ezúttal Karakó(szörcsög) szántotta be az Ekét és az egész csapatot (fotó: Lovi – 1909foto.hu)

Mit tesz az idő, akár másfél nap, ami a vasárnap este (= egy vasárnap késődélutáni meccs esetében a beszámolóposzt klasszik ideje), és a kedd dél közt telik el… Főleg, ha olyan kulcsesemény fémjelezte másfél napról van szó, mint amilyen a tegnapi hétfő volt. Bizony, ha nem zuhanok bele Paksról hazaérve az ágyba, és inkább megerőltetve magam, gépelni kezdek, akkor egy szoftos világvége cikk íródott volna – azért csak szoftos, mert az optimista kicsengésű diósgyőri beszámolómat nyilván nem akartam volna zárójelbe tenni teljesen, másrészt borzalmak ide vagy oda, valahol még bíztam az átigazolási időszakban, főleg haloványan, és ambivalens érzésekkel, a Zsoldy visszahozatalában. Mióta ez pedig bekövetkezett, a „kurva nagy bajban lehetünk idén” kicsengése a paksi meccsnek hirtelen átváltozott egy „mikor lesz már szombat?!„-ba. De kicsit lenyugodva, most komolyan: tényleg minden megváltozott volna?

„Paksról utólag, egész más nézőpontból” bővebben

Osztályozókönyv @ Paks

Paks – Bp. Honvéd 3-1

Egyelőre egy ténymegállapítással jövünk, poszt valószínűleg majd később érkezik valaki tollából.

Érdekesség, hogy a Honvéd utoljára 2009.10.23-án, egy hazai, Zete elleni zakót követően állt a bajnokság utolsó helyén. A következő fordulóban pedig már nem Sisa Tibor, hanem Morales ült a padon, és nyertünk 1-0-ra Nyíregyházán, amivel pont elmozdultunk a kiesőzónából. (Jó, ha a Fradi legalább kettővel veri a Zetét majd egyszer, vagy kétszer kikap és legalább mínusz három a gólkülönbsége, akkor retrospektíve ez még lehet utolsó előtti hely is.)

„Osztályozókönyv @ Paks” bővebben

Paks-Kispest: amikor csak a helyszín és az időpont biztos, más semmi

Korán kilőtt beharangozó Paksra, ahova általában halászléért és egy pontért megyünk. Szakítani kéne ezzel a hagyománnyal.

Megkérdeztük szakértőnket is, milyen idénye lesz idén a Honvédnak.

Hosszú hajrát nyitva már péntek reggel nekifutok a beharangnak, mert ma kora délutántól én már nem leszek gépközelben, és mert a XX. század egyik utolsó reliktumaként tablet és telónyomogatás nélküli ejtőzésre készülök Doki barátomnál a Ráckevei- (Soroksári-) Dunaág mentén, továbbá hogy Fanta úr cikkírás helyett nyugodtan mehessen maholnap sörvadászatra a pesti éjszakában, most enyém lesz a posztírás ódiuma. Csak kicsit korán.

„Paks-Kispest: amikor csak a helyszín és az időpont biztos, más semmi” bővebben

El sem fogjátok hinni: igazoltunk!

Eddig érkezett

  • egy kapus (kellett),
  • egy középhátvéd (Kamber, Lovric, Kálnoki Kis, Batik és Temesvári mellé, három belsővédővel játszunk, mondjuk azt, hogy kellett)
  • egy csatár/szélső (mondjuk egy középcsatár jobban kéne végre, mert az inkább illene a játékrendszerünkhöz),
  • és most egy védekező középpályás KÖLCSÖNBE (Nagy Geri, Heffler, Szendrei, és mondjuk Gazdi, valamint az egyik edzőmeccsen itt is kipróbált Uzoma mellé – miközben a játékrendszerünkbe egy vagy kettő fér bele).

Név szerint a 25 éves Kesztyűs Barna egyenesen Paksról – írja a klubhonlap. Az elmúlt két idényből másfelet az NB II-ben töltött kölcsönben (hopp, kinek tűnik fel a kísérteties hasonlóság Holdampffal?), majd tavasszal visszatért Paksra (Holdkomp is az NB I-es Halihoz került). Kilenc meccs jutott neki, ebből mindössze hatszor kezdőként. (Akár Holdinak.)

#nemértem

Egy igazi klasszikust kell idézzek: „…és, akkor kiderült, hogy megint igazam volt. Egyszerűen nem tudok tévedni, ebben a rohadt futballban!”

Bp. Honvéd – Paks 3-0 // osztályozókönyv

Nem más, mint a nagy Verebes „Mágus” József fényezte ezekkel a mondatokkal saját magát valamikor a kétezres évek közepén, egy komolyabb állami kitüntetés átvétele környékén. És most engedjétek meg, hogy ezúttal szerény személyem kontextusában használjam ugyanezeket az örökérvényű gondolatokat, és itt idéznék egy részletet a tegnapi posztunkból:

A mai elvárásom is ehhez igazodik. Egy kissé ellenséges, de amúgy általánosságban szarokbele ezaszezonmárelment hangulatú, meglepően gyér számú közönség előtt (hosszúhétvége, Fradi is akkor játszik), kissé felforgatott csapattal, számunkra remek ellenfél ellen, nekünk kedvező bíró mellett hozzuk a meccset. Szenvedünk egy kicsit, majd bizonyítjuk sportemberi nagyságunkat (helyesen: kijön a lépés), és ha nem is szórjuk meg a Paksot, de a tavasz legjobb fociját produkáljuk valamivel több, mint egy félidőn át.
Ahogy a nagy edzőfejedelmek szokták volt mondani: egyszer valakinek bele kell szaladnia a késbe.

Mibe, hogy a tavasz legjobb fociját hozzuk ma? (via csakblog)

Így történt, vagy nem így történt? Jár nekem a Mágus megszólítás, vagy nem jár? Ugyanitt kitöltött Tippmix-szelvények olcsón eladók, érdeklődni a szerkesztőség címén lehet. A jelige: kenőpénz.

„Egy igazi klasszikust kell idézzek: „…és, akkor kiderült, hogy megint igazam volt. Egyszerűen nem tudok tévedni, ebben a rohadt futballban!”” bővebben