Kellemetlen, ebben talán több volt – ilyesmi. Hagyjuk.
Ahogy várható volt, Feri
- négy védővel állt fel (4-1-4-1)
- két mozgékony, idegesítő emberrel a középpályán (Nagy Geri, Zsótér),
- Kamber helyett Lovriccsal (nincs ilyen, hogy helyett!),
- az új igazolások közül csak Bőle kezdett, de őt nyilván ismeri Feri az NB I-ből.
Ami viszont váratlan volt, hogy
- Balogh megsérült, ezért kényszerből Traorénak kellett kezdenie,
- Traoréval a futballunk céltalan volt, a srác egyszerűen alkalmatlannak bizonyult a feladat legalább részleges megoldására,
- a második félidőben és Gazdaggal centerben hirtelen futballozni kezdtünk. (Gale ügyeske, azonban még fel kell szednie magára egy kis futballt, hogy a csapatjáték szempontjából is értelmezhető legyen.)
- Zsótért nem állították ki. A második félidő elejéig egy csúnya nézésre volt a pirostól.
Előremutató dolgokat nem mernék kimondani egy meccs alapján, azonban azt el kell ismerni, hogy a Fradi-Honvéd az NB I. szintjén egy egész jó meccs volt, különösen a második félidő.
“Ha az Üllőin a Fradi kapusa a meccs legjobbja, akkor az jelent(het) valamit rád nézve” bővebben