Mastodon

Fellapoztam a legújabb Szinonima Szótárat, és a megalázó szónál az találtam, hogy: Honvéd. Ahogy a szánalmasnál, kínosnál, röhejesnél is. Ezután nem mertem tovább lapozni.

Gyirmót – Honvéd 1-1

#élcsapat

A Honvéd oldaláról kellett megtudnia az érdeklődő lakosságnak, hogy mi, vagyis a Honvéd élcsapat vagyunk! A forduló előtt a Gyirmót 21 ponttal a hetedik volt a tizennyolc csapatos mezőnyben, mi pedig két ponttal lemaradva a tizedikek. A két csapat rangadója (ha két élcsapat találkozik, akkor azt nyugodtan nevezhetjük rangadónak) után a különbség maradt két pont, a Gyirmót maradt hetedik, mi viszont visszaestünk a tizenegyedik helyre. Vagyis keményen tartjuk az élcsapat státuszt! Tizenöt ponttal lemaradva a feljutó helyektől, viszont öttel előzve a kiesőket.

Ezt sikerült kiemelni Csertői meccset követő nyilatkozatából (képernyőkép: honvedfc.hu)
„Fellapoztam a legújabb Szinonima Szótárat, és a megalázó szónál az találtam, hogy: Honvéd. Ahogy a szánalmasnál, kínosnál, röhejesnél is. Ezután nem mertem tovább lapozni.” bővebben

Lábszagot kértünk, és lábszagot kaptunk

Honvéd – Ajka 1-0

A mérkőzés előtt úgy voltunk vele, mindegy hogyan, csak nyerjünk. Tessék, megcsináltuk.

A hogyant tényleg nem érdemes feszegetni, mert ez a meccs azon túl, hogy élvezhetetlen, egyben nézhetetlen is volt, valamint szinte semmi olyasmit nem hozott, amit a későbbiekben érdemes lehet felhasználni. Egyedül Eördögh bizonyította be ismét, hogy ha nagyon nincs más, akkor használható a Klagenfurt által számára kitalált [bal]hátvéd poszton.

Sokszor az egyszerűre is képtelenek voltunk, és mindezt tettük úgy, hogy a fejekben benne volt: nincs cserénk, nekünk kell végigjátszani a meccset. Nem mondom, hogy görcsösek volta a srácok, mert ahhoz kellene egy viszonyítási pont. Egyszerűen csak rossz volt és nézhetetlen, de legalább nyertünk, és ami a legfontosabb

320 perc után újra gólt lőttük a bajnokságban.

„Lábszagot kértünk, és lábszagot kaptunk” bővebben

Szánalom három tételben

Pécs – Honvéd 0-0

Szánalom, első fejezet – Az elzárkózás

20 óra 41 perc, M6 Fácánkerti pihenőhely, MOL kút. Megálltunk feltölteni a készleteket, pisikélni, dohányozni, kinek mi volt épp a szükséglete.

20 óra 45 perc (körül) begördült egy másik busz is a kútra. Lassan araszolt, a hátsó úton közelített, majd mintha meglátta volna, hogy tele van szurkolókkal a környék, nyomott egy kövér gázt, és továbbhajtott. Igen, a csapatbuszról beszélünk.

Pár perccel később a következő kúton láttuk ácsorogni, azonban akkor már minket nem érdekeltek. (Jó, ez nem igaz, mert bőven akadt közöttünk olyan, akibe így beleszorult pár kitörni vágyó keresetlen szó.)

Szánalom, első fejezet, véletlen apróság – A kontrollált környezet hiánya

Pont a poszt írása közben jött szembe a Facebookon a Honvéd egy bejegyzése: Találkozz játékosainkkal!

Esküszöm, próbáltuk, de elhajtottak.

„Szánalom három tételben” bővebben

Honvéd Divides Us, Honvéd Unites Us

Honvéd – Mosonmagyaróvár 3-1

Romokban heverő feljutási álmok és szurkolói társaság várt haza közel egy hónapos „meccs-távollétem” után, és szívemben a levantei nyárral nem is volt könnyű átállni a klasszikus októberi vasárnapi nyomasztásra tegnap. Aztán egy zsáknyi fonál, a szemfüles Kerezsi, a nagy formát futó Ábel-Gyuri-Hanta-Viktor kvartett és este az intézményesített szomorkodás ír és angol nagymesterei segítettek vágányra állni.

„Honvéd Divides Us, Honvéd Unites Us” bővebben

Nem tudom egyelőre kinek, de: viszlát

Szeged – Honvéd 1-0

Eredetileg ide egy üres posztot terveztem, mert részemről elfogytak az értelmes szavak. A klub történelmi mélyponton, az NB II. 12. helyén, ami összesítésben az országos 24. Száztíz éve nem jártunk ilyen mélyen. 1913-ban megnyertük a harmadosztályt (országos 23. helyezett), azonban a budapesti klubok összezártak, és nem engedtek indulni minket a másodosztályban, helyette besoroltak a semmit sem érő Pestkörnyéki Serleg I. osztályába.

Szóval száz éve nem voltunk ilyen lent, ráadásul az akkori helyezésünk még véletlenül sem nevezhető valamiféle mélypontnak, hiszen egy alig négy éve létező klub, óriási sikert elérve, épp a másodosztályba jutott volna fel.

Szeged tehát egyelőre maga a klubtörténeti mélypont. Köszönjük!

„Nem tudom egyelőre kinek, de: viszlát” bővebben