Mastodon

A sztori iránti igény védelmében

Hosszú és nehezen kibogozható bejegyzés, csak saját felelősségre!

Becsszóra, fogalmam sincs ki az az Azahriah*, pedig előadóként háromszor is megtölti jövőre a Népstadiont. Legjobb tudomásom szerint egyetlen slágerét sem hallottam. Mondjuk az is igaz, hogy rádiót soha életemben nem hallgattam, a zenestreaming-előfizetésem (ezt így írjuk és mondjuk?) pedig a zenehallgatási szokásaim alapján ajánl újabb előadókat, és valamiért őtet még egyszer sem dobta be. Nem mondom, hogy szar, amit csinál, vagy hogy nem zene, hiszen egyáltalán nem ismerem. (*_ utána kellett néznem, hogy egyáltalán jól írjam a nevét.)

Jó, a kortárs popzenei előadók közül tényleg keveset ismerek, miközben Sajci listáinak szinte minden évben adok egy vagy több esélyt, és bizony találni közte kurvajó dolgokat. Elméletileg létezik magyar popzene, és nem is rossz. Mármint az a része, amit láttam belőle. Mert fogalmam sincs, hogy a tömegmédia, illetve a Youtube-scéna kiket és miket kap fel, ugyanis ezeket a csatornákat pont nem fogyasztom.

„A sztori iránti igény védelmében” bővebben

Ezt a posztot azok kedvéért írjuk, akik nem merték megkérdezni, hogy ki kicsoda a csapatképen

Tegnapelőtt jött ki az idei csapatkép (l. címlapképünk), merthogy az ilyesmit nem szokták felénk elkapkodni. Volt idény, amikor egyáltalán nem készült, hálásak is érte a majdan megírásra kerülő történelemkönyvek, és volt olyan edző, név szerint Bódog és Klafuric, akivel szintén nem. Amekkora átjáróház volt a klub az elmúlt években, játékosok tucatjai ugyanúgy hiányoznak a fekvő, guggoló-térdelő és álló sorokból.

Ami viszont ezúttal (is) lemaradt, az a névsorolvasás. Mármint a mégis kiket látunk a képen?

„Ezt a posztot azok kedvéért írjuk, akik nem merték megkérdezni, hogy ki kicsoda a csapatképen” bővebben

Igen, kicsit el vagyunk tűnve, és

szerencsére meglepően jókor jött ez a válogatott miatti szünet. RW jelenleg külföldön, én ügyeket intézek, szóval pörgés az van, cserébe alig van időnk bármi másra, közte – sajnos – a blogra is.

Azért egy kis büszkeséget hadd osszak meg veletek:

Remélem napokon belül minden visszatér a régi kerékvágásba.

„Igen, kicsit el vagyunk tűnve, és” bővebben

Srácok, csináljunk egy olyan képet is, ahol a háttérben látszanak a szurkolók

Pedig jó ötletnek tűnt.

A Mosonmagyaróvár elleni meccs félidejében köszöntötte a klub az 1993-as bajnokcsapatot (eredetileg augusztus elején, a klub születésnapján lett volna, azonban egy vihar miatt elmaradt).

Csinnadratta, plakettek, kezdőkörben felsorakozó játékosok, vezetők, a kivetítőn bejelentkezik az isteni Martti Kuusela (sá-lá-lá-lá) és Csábi Jocó, Kálmán még az egymeccses Flórián Tibort is felhajtotta. Sajnos Béla király, Vincze Pilu, Vezér, Brockhauser, Negrau, és még páran nem tudtak eljönni, de sebaj, így is szép volt. Eleve a gesztus.

„Srácok, csináljunk egy olyan képet is, ahol a háttérben látszanak a szurkolók” bővebben