mert célunk csak egy van
Honvéd – Mosonmagyaróvár 3-1
Romokban heverő feljutási álmok és szurkolói társaság várt haza közel egy hónapos „meccs-távollétem” után, és szívemben a levantei nyárral nem is volt könnyű átállni a klasszikus októberi vasárnapi nyomasztásra tegnap. Aztán egy zsáknyi fonál, a szemfüles Kerezsi, a nagy formát futó Ábel-Gyuri-Hanta-Viktor kvartett és este az intézményesített szomorkodás ír és angol nagymesterei segítettek vágányra állni.
Honvéd – Mosonmagyaróvár @ Bozsik, vasárnap 15h
mert menet közben valahol elengedtem ezt az idényt. Szégyen egy Honvédnál, hogy már októberben, és még csak nem is valami hű de nagyon komoly célt, hanem egy szimpla feljutást az NB I-be.
Hihetnék még a csodában, azonban
Marad tehát a lézengés.
„Kimegyek lézengeni,” bővebbenKikaptunk Szegeden, masszívan a másodosztály alsóházában állunk, és erről nagyjából mindenki tud az országban, kivéve a kizárólag a Honvéd kommunikációjából tájékozódó szurkolók.
A kieséshez hasonlóan, amit elárulni se nagyon akartak és mertek, az idei teljesítményt se verik nagydobra, helyette inkább az elmúlt idények során begyakorolt sunyítás eszközével élnek. Esküszöm, tökre sajnálom, hogy nem vállalja fel a klub a saját teljesítményét, és totálisan elengedi az őszinte kommunikációt.
Béna, hogy ha beesik egy apró siker, akkor azt orrba-szájba tolják, azonban ha a valós teljesítményünk ahhoz is kevés, hogy lábujjra állva kinyalhassuk egy béka seggét, akkor mintha nem is léteznének, a kötelező körökön túl semmi nyoma annak, hogy a Bp. Honvéd amúgy egy labdarúgással foglalkozó klub, amelyik hétvégente bajnoki mérkőzéseket játszik.
„Semmi baj, Béluska” bővebbenMesszire vezető poszt következik.
| m | gy | d | v | rg | kg | gk | pt | ppm | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| idegenben | 71 | 23 | 16 | 32 | 78 | 101 | -23 | 85 | 1,197 |
| otthon | 71 | 19 | 22 | 30 | 98 | 106 | -8 | 79 | 1,113 |
| új Bozsikban | 37 | 11 | 11 | 15 | 50 | 50 | 0 | 44 | 1,189 |
| összesen | 142 | 42 | 38 | 62 | 176 | 207 | -31 | 164 | 1,155 |
Nincs mit szépíteni, az elmúlt négy és fél év teljes földbe állás. Még a – szigorúan dőlt betűvel – legjobbak idegenben vagyunk, közel 1,2-es pont per meccsel, azonban egy ilyen alacsony áltag ugyanúgy a semmire elég, mint a többi mutatónk.
A kegyetlen az, hogy az NB II-ben sem látszik semmiféle javulás, és tíz fordulót követően ugyanúgy 1,2 ponton állunk meccsenként.
„Inkább nem is hasonlítanánk semmihez a Metalcom-érát, megáll az önmagában is, mint minőség” bővebbenEgyszerű matek következik: tíz forduló után tíz pontra vagyunk a feljutó helyektől, vagyis azt lehet mondani, hogy fordulónként átlagosan egy ponttal távolodunk onnan.
