mert célunk csak egy van
ZTE – Honvéd 3-1
Ráadásul a stadionunkat építő Pharostól, egy olyan meccsen, ahol szinte semmilyen ellenállást nem tanúsítottunk a kalkulálható vereséggel szemben. Talán csak Szappanosnak felejtettek el szólni, ezért védett pár nagyobbfélét.
Ettől függetlenül varozunk és vignjevicezünk egy kicsit.
„Hármat a Metalcom-Honvéd harmadik szülinapjára, mert az úgy stíl” bővebben
Mindössze három NB I-es csapatnál nem volt a 26. fordulóig edzőváltás, mégpedig Gyirmóton, Felcsúton és a Paksnál. A korábbi edzők többségtől megváltak, kivéve Waltner, aki múlt héten magától mondott fel Egerszegen, és Janeiro, aki jobb ajánlatot kapott a Kisvárdánál.
Vignjevicről mostanában sokat beszéltünk, hogy nekünk bejött az élet vele, legalábbis a korábbiakhoz képest, mert a másfél pontos átlaga az egyelőre Rossi és Supka hosszútávú szintje, vagyis annyi, amennyihez erősen hozzá vagyunk szokva.
Az edzőváltás nem feltétlen csodafegyver (nálunk az volt, bár nálunk tényleg szinte minden megoldás az lett volna), van ahol bejött, és van, ahol nagyon nem.
Manapság az ilyen apróságokat is meg kell becsülni.
Az megvan, hogy amióta Vignjevic az edző, szinte elfelejtettünk hátrányban játszani? Az összes játékidőből (8*91=728) mindössze 46 percet, vagyis a teljes tömeg 6,3 százalékában futottunk csak az eredmény után.
Ellenben az is bejött, ami várható volt, hogy jóval megfontoltabb, türelmesebb focit fogunk játszani, és jóval több lesz a döntetlen, illetve a döntetlenközeli eredmény.
Vignjevicet napra két hónapja nevezték ki, és egészen elképesztő, hogy ilyen rövid idő alatt mennyi változást, és mennyi kifejezetten pozitív változást ért el a csapattal.
„Semmi különös nem történt: mindössze lett egy edzőnk” bővebben
Honvéd – Debrecen 4-2
Nem nehéz észrevenni a változást. Például rájöttünk arra, hogy ha a Debrecen úgyis kiegyenlít a második félidőben, akkor a következő gólt inkább mi rúgjuk, mint ők, mert akkor van esélyünk nyerni. Illetve az sem baj, ha mindezt megpróbáljuk megtámogatni a kispadról, és nem azzal töltjük az időt, hogy kitaláljuk a mérkőzést követő nyilatkozatunkhoz a frappáns szöveget.
Rendben, nyilván olyan, ami korábban történt többször is, legfeljebb millióból egyszer, ahogy akkoriban nem volt beleszólás az igazolásokba, a keret is gyengébb volt, ráadásul elkapott minket télen a korona, alig edzett pár játékos, és aki igen, később abból is távoztak többen.
Kifogás mindig volt, van, lesz.
„Nem történt semmi különös, csak annyi, hogy ezúttal – nagyon helyesen – mi lőttük a következőt” bővebbenKisvárda – Bp. Honvéd @ Kisvárda, 14:45
A Telexen megjelent Hrutka-Koppányi-anyaggal valószínűleg csak jövő héten fogunk foglalkozni. Annyit mindenképp megnézünk majd, hogy kik érkeztek a cikkben bemutatott idősáv alatt, és velük mire mentünk. Továbbá, hogy milyen koncepcióhoz (muhaha), és milyen edzőhöz (bruahahaha) kellett játékosért körbenézni a piacokon. (TGK, GBD)
Kétnapnyi bemutatkozás után ma már együtt alszanak a srácok az új mesterrel valahol Kisvárda közelében. Gyorsan haladnak, na. Mégis egy meccs következik, ahol bár – és nagyon nehéz ezt kimondani – nem mi vagyunk az esélyesek, mégis úgy kellenek a pontok, mint egy Zámbó Jimmy dalba a sekélyes hasonlat. Ettől működik.
„Kambi azért is van, hogy ha Nebojsa nem tudná elolvasni távolról a mezen lévő neveket, akkor megmondja, mégis kik vannak a pályán” bővebben