Elment az első bajnokcsapatunk egy újabb játékosa

Rákóczi László 91 évet élt. Nyugodjék békében.

  • 1964 // Gyulai László 29/11
  • 1976 // Babolcsay György 28/6
  • 1978 // Bozsik József 30/4
  • 1984 // Ruzsa Sándor 30/0
  • 1988 // Budai I. László 27/16
  • 1995 // Rózsavölgyi Lajos 1/2
  • 1996 // Tóth III. Ferenc 30/0
  • 2003 // Bányai Nándor 25/2
  • 2005 // Városi György 8/4
  • 2006 // Puskás Ferenc 30/31
  • 2007 // Bessenyei Alajos 5/1
  • 2013 // Horváth István (?) 25/6
  • 2014 // Cserjés István 3/1
  • 2016 // Rákóczi László 30/0

Ha minden igaz, a tizenöt pályára lépett játékosból már csak Patyi Mihály (?) (29/0) maradt közöttünk.

(nyitókép: a Honvéd 1951-ben: Budai II László, Lóránt Gyula, Városi György, Bányai Nándor, Babolcsay György, Bozsik József; Kocsis Sándor, Puskás Ferenc, Rákóczi György, Budai I László, Grosics Gyula.

Ess, eső ess; viszlát, Verebes!

porpartmagus_200pxElment a Mágus, és bevallom, megkönnyeztem. A Mágusban benne volt szinte minden, amiért ezt a kis magyar futballt még lehet szeretni. A Mágus egy hús-vér ember volt, aki valóban focit akart csinálni, és nem csak a pályán – az életben is. Harcolta a pénzt, de nem volt manager; csinálta érzésre a taktikát, mert nem volt mögötte szoftver; élte a játékot, mert csak úgy érdemes. Nagyon fog hiányozni. “Ess, eső ess; viszlát, Verebes!” bővebben

A magyar futball történetének egyik legszomorúbb napja lett a mai

Délelőtt érkezett a hír, hogy iszonyat fiatalon, 32 éves korában, hosszan tartó betegség után elment Fülöp Marci, válogatottunk korábbi kapusa. Felfogni sem, nemhogy megemészteni tudtuk volna a dolgot, amikor egy másik család közleményt juttat el a távirati irodának: elhunyt Várhidi Pál, az Újpest legendája, az 1954-es világbajnoki ezüstérmes csapat utolsó két élő kerettagjának egyike.

A blog szerzői és olvasói nevében részvétünket fejezzük ki a családoknak, barátoknak.

Este háromnegyed kilenckor a magyar válogatott az elmúlt évtizedek talán legfontosabb mérkőzését játssza Norvégiával. Cél a 2016-os Eb.