Öcsibácsi 87

Igazából nem készültünk semmi különlegessel Öcsibácsi 87. szülinapjára, mert róla alapvetően vagy nagyon hosszan érdemes írni, vagy csak szimplán nem sokat, úgyis mindenki minden tud.

Helyette beszúrjuk ezt a kis videót a Kispesti Futball Ház minap elkészült utcafronti dekorációjának munkálatairól. Annyira jó, hogy érdemes akár többször is megnézni.

Legendát lehet lopni, csak nem érdemes

csutKét meccs, 7 rúgott, 0 kapott gól, ennyi lett a mérlegünk 2013-2014-ben a Felcsút ellen, és ha valaki évekkel korábban azt mondja nekem, hogy ez a párosítás fontosságában sokunknál már-már el fogja érni a Fradi vagy UTE elleni meccsekét, megmosolygom. Nos, tegnap délután is széles mosoly ült az arcunkon, de ezúttal egész más okból. A csapat Marco Rossi jóslatának megfelelően tényleg fél-háromnegyed gőzzel is simán verte le a legenda-elsíbolók klubját, olyan magától értetődő természetességgel, ahogy mondjuk a kora kilencvenesekben tettük helyre évente a Bp Volánt vagy a kiesőjelölt Zalaegerszeget. Prosser Dani gólja pedig arra is méltó választ adott, hogy Puskás öröksége hol is él igazán tovább – nem mintha ez igazi kérdés lett volna valaha is. “Legendát lehet lopni, csak nem érdemes” bővebben

Tegyük helyre a dolgokat MXCVIII. rész

puskasfelcsutpromo_kikockazva
Az elmúlt évek egyik legcsodálatosabb vizuális alkotása (kösz, Jerry)

Szombaton Felcsút-Honvéd Videotonban, ami ugyebár manapság nem kicsit pikáns párosítás egyrészt (és főleg) a kispestieknek, másrészt a jóérzésű emberek többségének.

Mégis hogyan lehet több egy szimpla NB I.-es bajnoki a szokásosnál, ha az egyik fél egy történelmi nagyegyesület, a másik meg egy frissen gründolt és ilyenolyan módon kistafírozott akadémia?

Elmagyarázzuk, és letörünk néhány feleslegesen rátelepült képzettársítást.

“Tegyük helyre a dolgokat MXCVIII. rész” bővebben

Egy szomorú nap krónikája

Hét éve, egy pénteki napon ment el Öcsi bácsi. Rá emékezünk a nap krónikájával.

Sajnos az MTI archívuma nem őrizte meg az egyes hírekhez tartozó pontos időpontokat, így mindössze azok sorrendjéből tudjuk rekonsruálni a számunkra oly’ fájó hét évvel ezelőtti nap eseményeit.

“Egy szomorú nap krónikája” bővebben

Öt éve már

Öt éve már, hogy nem vagy velünk, hogy érezzük hiányodat, hogy nem vagy kint a meccseinken, hogy örökre te lettél a tízesünk.

Öt éve már, de mi azóta sem tétlenkedtünk, építjük, visszük tovább azt fantasztikus kincset, a Kispestet, a Honvédot, azt ami a Te örökséged is, amit ránk bíztál, gondozzuk legjobb tudásunk szerint.

Öt év alatt hazahoztunk a vitrinbe újabb két Magyar Kupa-győzelmet.

Öt éve már, hogy letettük a Magyar Futball Akadémia alapkövét, és száznál is több fiatal számára biztosítjuk a kulturált sportolási lehetőséget, valamint a modern ember előtt álló kihívásokhoz elengedhetetlen iskolázottságot.

Öt éve már, hogy megújult a legkedvesebb barátodról, Bozsik Józsefről elnevezett stadionunk, hogy ott jól, és ami talán még ennél is fontosabb, igazán otthon érezhessük magunkat.

Öt év alatt játszottunk számtalan mérkőzést, néha több, néha kevesebb sikerrel, és bár akadtak olykor a ránk hagyott örökségedhez méltatlanabb pillanatok, a vörös-fekete mez legújabb gazdái azóta is az első osztályban kergetik a labdát, próbálva tovább írni közös klubunk sikereinek történetét.

Öt éve már, hogy mindezeket a szép dolgokat nem tudjuk veled együtt ünnepelni, de azt tudjuk, ha lenézel ránk az égből, az egyik szemedet bizton rajtunk tartod, és azt is tudjuk, ha valami tetszik neked, kacsintasz ránk úgy, ahogy szoktál, elmosolyodsz úgy, ahogy szoktál, és csak remélni tudjuk – elégedett vagy.

Öt éve már, de örökre velünk.