Mastodon

A veretlenség megmaradt, de sokra nem mentünk vele

Honvéd – Nyíregyháza 1-1

Hát, akkor ez most elment. Talán ki lehet jelenteni. Múlt héten azt számolgattuk, amennyiben az ETO tartja a formáját, akkor három pont felett valamennyivel kellene zárnunk a meccseinket, hogy idény végén feljutó helyre kerülhessünk. Tegnap nyert az ETO, mi döntetleneztük, a szükséges átlagpontszám pedig 3,49-re ugrott. Ekkora bukásban sajnos reménykedni sem érdemes, pedig tudnák kárörülni Lukic miatt a bukásuknak.

Vagyis jövőre is másodosztály.

Az a másodosztály, ahol jelenleg az összes néző, tehát a bajnokság összes nézőjének (a klubok adatközlései alapján) 28 százaléka a Kispest meccseire kíváncsi. Nagyjából minden harmadik-negyedik ember, aki kiment egy NB II-es meccsre, az láthatta a Honvédot, vagy, és ez a jellemzőbb, már eleve a Honvéd miatt váltott jegyet.

„A veretlenség megmaradt, de sokra nem mentünk vele” bővebben

Úgy látszik, elfelejtettük hogyan kell beharangozót írni, már amennyiben érdemes egyáltalán ilyesmivel foglalkozni

Honvéd – Nyíregyháza @ Bozsik, 14:00

Igazából nincs mit mondanom a meccs előtt magáról a meccsről. Tényleg nincs.

Az elmúlt napok sorozatnézéssel (ez hatalmas hiba volt), politikai komédiával, podcastek hallgatásával (#todo: ezt pótolni!), olvasgatással, könyvkereséssel, Flickr-ből kiköltözéssel, meg úgy mindenféle aprósággal irtózatosan gyorsan elteltek, a hétvégi meccsre szinte gondolni sem maradt időm. És nincs ezzel semmi baj.

Azt már korábban megállapítottam (a vonatkozó posztot, posztokat majd alkalomadtán kikeresem és hivatkozom), hogy valószínűleg engem nem is a labdarúgás, hanem a szélesen vett foci, a játékot körülvevő miliő, az emberek, a közösségek dinamikája, az elköteleződések formái és hálózatai nyűgöznek le, miközben belül iszonyatosan szurkolok azért, hogy a végén ne rajtam, a kispestesen/honvédoson röhögjenek az ismerősei. Gyerekként még talán tisztán a csapat sikerét akartam, azonban pár évtized alatt sikerült felfogni, társadalomban, közösségben élek, ahol nem mindig én nyerek, nem mindig a mieink nyernek, és nem mindig nekem, nekünk van igazunk, néha el kell viselni a vereséget, vagy akár a kárörömöt. Ilyen ez a móka.

„Úgy látszik, elfelejtettük hogyan kell beharangozót írni, már amennyiben érdemes egyáltalán ilyesmivel foglalkozni” bővebben

Tartozások, ittas vezetés, sokmilliós fizetések

Nehéz elhinni, hogy pont a Honvéd ne tudott volna egy olyan dologról, amiről egyébként mindenki tudott, és a téma a közbeszéd része volt.

2022 októberében a kispesti napjait már visszafelé számoló ügyvezető, Kun Gábor helyett, Chris Docherty szakmai vezető jelentette be az új edzőt: Dean Klafuricot. Nyár óta nyílt titok volt, hogy komoly pénzügyi nehézségek vannak Kispesten, amit az is nyilvánvalóvá tett, hogy távozott Nagy Geri, Baráth, Bardea, Banó-Szabó, Gale, Balogh Norbert, Tóth-Gábor Kristóf, eladták Petrusenkót, majd az idényrajt előtt pár nappal kitették a keretből a csapatkapitányt, Batikot. Leváltották Vignjevic edzőt is, és hoztak helyette egy komplett stábot, sportigazgatóstul, edzőstül, tanácsadóstul, mindenestül.

Hiába látszott, hogy nincs pénz (a pletykák szerint Kun Gergely, a mostani ügyvezető már ekkoriban a klubnál volt, pont az anyagiak felett őrködni, amit egy interjúban részben ő maga is elismert), amint egyértelművé vált, hogy vékony a keret, vadul igazolni kezdtek, és úgy költekeztek, mintha nem lenne holnap. És mint azt a mellékelt ábra mutatja, tényleg nem lett holnap.

„Tartozások, ittas vezetés, sokmilliós fizetések” bővebben

Pár nap alatt csodálatosan beárazta magát a magyar bajnokság első osztálya

Éljen az Új Magyar Foci!

1 // Mezőkövesden büntetik a Kecskemétet paksozásért

„Pár nap alatt csodálatosan beárazta magát a magyar bajnokság első osztálya” bővebben

KLTE-díjátadó, 2023

Ilyet se nagyon írtak még le kapusnak: Dúzs Gellért duplázott.

Tizennyolcadik alkalommal adata át szokásos díjait a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesület, vagyis a KLTE az elmúlt év legjobbjainak. A díjak között találni olyat, amire edzők, szakemberek tesznek javaslatot az egyesületnek, és van olyan, ahol a döntési folyamatban a szurkolók is részt vesznek. Az év játékosának járó Bozsik-díj az utóbbi körbe tartozik, ezért is különösen értékes megkapni.

  • Puskás-díj, az év serdülő játékosa: Acsai Dominik (U15, U16)
  • Bányai-díj, az év ifjúsági játékosa: Kocsis Gergely (NB III, NB II)
  • Nemes-díj, az év felfedezettje: Dúzs Gellért
  • Bozsik-díj, az év felnőtt játékosa: Dúzs Gellért
  • Tichy-díj, az év bajnoki gólja: Kerezsi Zalán
  • Életmű díjak: Csábi József, Eisenhoffer József (posztumusz)

Az életműdíjas Eisenhoffer szerepelt a Kispest első bajnoki érmet szerző csapatában (1919-20, a bajnoki ezüstje megtekinthető a Kispesti Futball Házban), a klub harmadik válogatott játékosa volt, és az Olimpique Marseille 1936-37-ben az ő edzőségével szerezte meg az első francia bajnoki címét.

A korábbi díjazottak listáját itt találod.

„KLTE-díjátadó, 2023” bővebben