Amennyiben lehetséges, itt próbáljuk meg élőben közvetíteni a mai ankéton elhangzott fontosságokat. Kezdés: 18h.
„#ÉLŐ Szurkolói ankét” bővebben
Az én Kispest-Honvéd sztorim. XX. rész. 2006 ősz.
Az elmúlt hetek Csábimenesztős, Codella-kirúgós, Rossi comeback-es és igazolásainkon értetlenkedős poszttorlódásai miatt hallgató szériánk ismét felpörög a bajnoki rajt előtti csöndet kihasználva, azaz folytatódik retrospektív sorozatunk. Továbbra is sok-sok szubjektumra számítsatok, és mivel eddig is pusztán emlékezetből írtam a szériát, amely metóduson nem is változtatok, előfordulhatnak tárgyi tévedések, amelyek javítására, de még inkább a saját élmények megosztására továbbra is szeretettel várjuk a kommenteket, hisz főleg azoktól lesz élő, izgalmas a sorozat.
Érdekes amúgy, amikor elkezdtem ezt a szériát 2010-ben, a Hemingway-korszakról már nem akartam írni, mondván: abban „élünk”, túl közeli az élmény… – de közben úgy elment az idő, hogy Papa H. regnálásának kezdőévei is majd’ 10 éves időtávot jelentenek már a retrospektívkodásban, így viszem tovább a sorozatot, ahogy ígértem, a Csakblog indulásáig, így lesz kerek a sztori.
A mai epizód a klub legújabb, máig is tartó érájának kezdő félévére tekint vissza, mondhatni, arra a periódusra, amikor minden szépnek tűnt még, de ez sem egészen igaz, mert akkor még nem tűnt szépnek itt semmi sem a sok csalódás edzette lelkeinknek, bár az ősz második felére valami halovány pozitív jövőkép-féleség mégis fel-felsejlett. Hittük is, meg nem is. Nos: csapjunk bele. „Az én Kispest-Honvéd sztorim. XX. rész. 2006 ősz.” bővebben
Akkor Teddy után jöjjön Selmeczi Tibor is
Az van ugye, hogy az új raklapnyi fenomeno között többen talán Ontiveróra voksolnánk látatlanba’, mint tényleges nyereségre, az arc pedigréje, posztja, eddgi klubnévsora valami halovány reménnyel valóban kecsegtet. „Akkor Teddy után jöjjön Selmeczi Tibor is” bővebben
Elmondom, hogy szerintem miért volt remek dolog a hétvégi Kispesti Bajnokok című torna
Még a helyszínen beszélgettünk, és felvetette az egyik szervező, hogy talán kevesen jöttek el, kissé laza a lelátó. Így is lehet nézni. Meg úgy is, hogy amikor beszélgettünk, akkor a büfében álltunk, sörrel a kezünkben, és ha körbenéztünk, még vagy ötvenen-hatvanan ugyanígy. Aztán felmentünk a lelátóra, és ott még vagy három-négyszázan. Kevés? Nem, sőt, nagyon nem.
„Elmondom, hogy szerintem miért volt remek dolog a hétvégi Kispesti Bajnokok című torna” bővebben
Ultrariport a kilencvenes évek elejéről
Egy sajnos elég gyenge hangminőségű és nagyon halk videó a kilencvenes évek közepéről. A nagycsapat Kispest szurkolói készülnek a marginális Debrecen elleni idegenbeli meccsre. Vagy valami ilyesmi lehet a sztori. Amúgy merem ajánlani: elképesztő gondolatok, szövegek, egy teljesen más világ, ráadásul eddig alig néhány ezren látták a számláló szerint.
Vajon mi lehet ma a szereplőkkel? Ha valaki felismeri magát, és szívesen mesélne az azóta eltelt évekről, nyugodtan írjon a hanta@taccs.hu címre.
Itt a furacsapat diósgyőri győzelmének összefoglalója
Kis kispesti kerekasztal – III. rész
Harmadik, egyben befejező darabjához érkezett az első kis kerekasztalunk, ahol a korábbi két részben olyan fontos témákat érintettünk, mint az igazoláspolitika, valamint a klub és a szurkolók kapcsolata. Három kérdés maradt mindössze hátra, de talán a legkeményebbek, ha szeretnénk hosszabb távon is Kispestben gondolkodni.
Kis kispesti kerekasztal – II. rész
Első kerekasztalunk második epizódjában a meccslátogatás, a szurkolók és a klubhoz való kötődés nehéz témáit feszegetjük ugyanabban a felállásban, amiben tegnap az igazolásokat és a tél történéseit.
Kis kispesti kerekasztal – I. rész
Hinnétek vagy sem, de az van, hogy néhány Kispest-érzelmű emberkébe még szorult valamiféle küldetéstudat. Akik hisznek abban, amiben eddig is hittek, és a maguk lehetőségeihez mérten próbálnak tenni azért, hogy fennmaradjon az elődeink ránk hagyományozott öröksége. Ki billentyűzetet ragad és mondatokban félt, ki zászlót és a lelátón hangos, ki közösséget épít és rendezvényt szervez, de a lényeg ugyanaz: féltjük a Kispestünket. És most jócskán van mitől.
Mennyit is játszottak a háttérbe tavasszal sem szoruló akadémistáink?
Az elmúlt másfél hét ámokfutása kissé lenyugodni látszik, talán most már higgadtabban lehet reagálni az elhangzottakra. Például kedvenc tételmondatunkra, hogy az akadémisták továbbra sem fognak kevesebb szerepet kapni, mint eddig (vs. frissen hozott kilenc légiós, plusz a még maradottak).
A kérdés, vajon mennyi az annyi, amihez képest majd nem játszanak kevesebbet? Kiszámoltuk. (Természetesen az őszi 17 meccset alapul véve.)
„Mennyit is játszottak a háttérbe tavasszal sem szoruló akadémistáink?” bővebben