klub // Csak a Kispest!

Kétoldalú kerekasztal

Elindult valami.

Néhány hete pár szurkoló gondolt egy nagyot, mert úgy érezte, az NB II-be kiesés, valamint az új klubvezetés együtt egy remek lehetőség arra, hogy új alapokra helyezze a szurkolók és a klub kapcsolatát. A Kispest és a Honvéd mindig is erős közösséggel rendelkezett, és ha valamit, ezt érdemes feléleszteni, gondozni, mert errefelé hagyományosan a szurkolók jelentik a klubot. A két háború között rendszeresek voltak a találkozók az egyik Kisfaludy utcai sörözőben, sőt, gyakran ott tartotta az egyesület a tisztújító közgyűléseit is. A hatvanas évek végén feléledt a Baráti Kör, azonban legtöbben talán a régi Hotelra emlékezhettek, ahová bejárhatott bárki, és ott egy Bambi mellett találkozhatott a játékosokkal, edzőkkel, vagy magával az atyaúristennel, Komora Imrével.

bővebben

Boldog szülinapot, Kispest!

Néhány hete ment nyugdíjba a középiskolai osztályfőnököm (innen is hatalmas pusszantás!), és ez alkalomból egy rögtönzött osztálytalálkozót, sőt, az összes korábbi osztályának találkozóját tartottuk a volt iskolákban. Baromira jó volt újra látni a többieket, feleleveníteni egy csomó emléket, fotókat nézegetni, beszélgetni, az idő pedig csak repült és repült.

Aztán előkerült a ballagásunk napja. Szakadó eső, a szülők egy része az iskola zártláncú tévé-hálózatán követte az eseményeket, mert se az udvart, se az ilyenkor a főbejárat előtt hagyományosan lezárt útszakaszt nem lehetett használni.

Úgy jött ki a lépés, hogy én voltam az utolsó a ballagók sorában. E. ment előttem, kezem a vállán, másikban virágcsokor, énekeltük a megszokott dalokat, és vonulunk. E. mesélte a fenti találkozón, sokáig nem értette, hogy miért kopogtatom a vállát állandóan, talán valami baj van? Nem, csak az időt néztem, bár nem emlékszem, hogy akkoriban hordtam volna karórát, sürgettem volna az embereket, ballagjunk már el, délután ugyanis Kispest-Tiszakécske a Bozsikban, és Óbudáról még át kell utazni érte a városon. E. vigyorgott. Tudta, hogy meccs lesz.

bővebben

Ha vannak pillanatok, amikor erősen kell hinni saját magunkban, akkor most egy ilyen pillanat van

Paks – Bp. Honvéd, bár a meccsről egy szó sem esik a posztban.

Disclaimer: belekezdtem egy posztba a népi internetről, a magyar és a kispesti Facebookról, de aztán úgy döntöttem, hagyom a fenébe. Egyrészt minek szóljak bele, minek hozzak elő újra, esetleg már lezárt témákat; másrészt igazából úgysem használom a platformot, tehát mi közöm az ottani történésekhez? Mellet döngetni Pakson is lehet, ha nagyon igényem lenne rá.

Másodszor Paks a héten. Kedvem sokkal több azóta sem lett hozzá. Egyedül a halászlé tartja bennem a lelket, pedig kiskoromban a kocsonya mellett erre az ételre mondtam a legtöbbször: fujj, és mára tessék, az egyik kedvencem lett. Haltepertővel, túrós csuszával, vagy csak úgy, magában. (A kocsonya azóta is fujj, és igazából a Paks is, amit csak a kömlődi halászlé tesz nullássá.)

bővebben

LO-GOndolatkísérlet

Pár éve, talán emlékeztek, már volt 1-2 olyan posztunk, amiben eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha mi dönthetnénk blogilag a mezeinkről. Először a magyar válogatottról írt, vagy ide, vagy a biztosra Hanta, KryzWarzycha blogdesignerünk Tisza-márkába öntött ötletét vázolva az olvasóknak, majd egy pár hónappal később én magam ugyanennek a Honvédmezben való kiadásáról ide (képek itt). Ám grafikusunk nem állt meg ennyinél, a napokban új gondolatkísérletét mutatta meg nekem, én meg nem bírván magammal, úgy döntöttem, egy posztot megér a dolog, a szokásos meddő vitáink lefolytatását indukálandó, aminek úgyis az 1991-2003 közti címerpajzs visszasírása lesz a végeredménye, mint mindig, de legalább a cikk olvasása közben szép képeken idvezülünk! „LO-GOndolatkísérlet” bővebben

Nekünk miért nem lehet…?

2_0_20160614 Az elmúlt években, ahogy már korábban is írtam, válogatott ügyben tejesen belesüllyedtem a nihilbe, és el is hittem, hogy erre képes csak a magyar foci, ez más sport, mint a labdarúgás, EB-n, VB-n sose leszünk kinn, és amikor kijutottunk, hát nyilvánvalónak tűnt, hogy mindez csak véletlen, és hazajövünk három 0:4-gyel.

És nem.

A Honvédra ez milyen tanulsággal szolgál – ha egyáltalán…? „Nekünk miért nem lehet…?” bővebben

Meccstéma: hőség helyett jóságról

Annyira adná magát a meccstéma-glosszánkhoz az M4 és az MLSZ közös balfaxkodása a meccsidőpont variáláson és a napszúrásra ítéltetésünkön, hogy annál adekvátabb témafelvetést nehéz elképzelni – de egyrészt én is írtam már erről a beharangban, másrészt Hanta is gyalázkodott kétszer is (ekkor és ekkor) az ügy kapcsán, úgyhogy ha még egyszer leírjuk a nyűgeinket, akkor mi leszünk a blogszféra hegyiivánjai (a Mester ugye minden, de minden magyar bajnoki rajtkor elsüti statisztikus beharangját a csökkenő nézőszámokról és a „minden szar”-ról). Itt még nem tartunk. „Meccstéma: hőség helyett jóságról” bővebben

Valami van a levegőben…?

A címbéli kérdés utoljára akkor hangzott el a számból, mikor 2012-ben még egy szebb és jobb világban tesómmal a morvaországi Cerna Hora sörgyára fölötti dombról ereszkedtünk le a főzde felé, és megcsapta az orrunkat a malátázóüzem felől érkező csodás fuvallat illata. Hát, az se ma volt.

Most viszont ugyanezt kérdezem magamtól, és végre a Kispest kapcsán, ahol az elmúlt napok, ha nem is hurráoptimizmusra, de legalább egy kellemesen elcsodálkozós „Na mi történt itt?” eleresztésére azért okot adnak – meg persze a címbeli kérdésre. Ezek egyike sincs még persze megválaszolva, de hogy már maga a kérdés föltehető, az az elmúlt 15 hónap után nekem már szinte elég is. „Valami van a levegőben…?” bővebben

Tettünk egy lépést egymás felé, és ez jó

Egy közlemény jelent meg a klubhonlapon, majd néhány percre rá a Kispest-Honvéd Facebook-oldalon is. Mindkettőt változtatás nélkül beidézem, aztán mindenki összerakja magában azt, amit gondol. A lényeg, hogy itt a lehetőség egy új kezdetre, ami igazából a folytatódás.

„Tettünk egy lépést egymás felé, és ez jó” bővebben

…közben vége a szünetnek…!

Valahogy elment ez a nyár – mármint a focinyár. Én már hetek óta csak nyalogatom a Honvédsebeim, idén, szégyenkezve bevallom, egy edzőmeccsre futotta az erőmből + az ankét, kiégés volt ez a javából, láthattátok, hogy kevesebb is volt az RW-cikk, mint magyar sztárcsatárnév Papa H. noteszében, csak most kezdek érezni valami zizegést. Na nem az igazi ez sem, de legalább van, és most már ennek is örülök, végül is 5 nappal a hivatalos szezonrajt előtt mégjóhogy’ legalább ennyi azért megmozdult bennem.

No meg Hanta kalbászos cikkében már követeltétek a kibeszélőt a rajtra, úgyhogy kettőt egy csapásra!

RW gondolatok + felhívás keringőre komment-téren. Csak itt, csak ma. „…közben vége a szünetnek…!” bővebben

Kérdések sora…

…merül fel most sokunkban ha a Honvédra gondolunk.

Kiesünk? Bennmaradunk?

Nagy baj lenne ha kiesnénk? Vagy…?

Érdemes egyáltalán ezen gondolkozni? Érdemes kijárni? Vagy távolmaradással tüntessünk?

Mit akarunk egyáltalán? „Kérdések sora…” bővebben