Pár perc híján három nap után sikerült megszólalni

És gyakorlatilag nem mondani semmit.

Egy sima iPad képernyőjére kifért az EGÉSZ szöveg (képernyőkép: honvedfc.hu)

Direkt megszámoltam, szóközökkel 1353 karakter hosszan nem hangzik el szinte semmi. Úgy is fogalmazhatnák: fingreszelés. Szinte hallom, ahogy hullik a fingforgács.

“Pár perc híján három nap után sikerült megszólalni” bővebben

Az Újpest korai kiállításától a vélt játékunkig eljutni alig egyetlen logikai ugrás

Néztem tegnap az Újpest-Videotont (eleinte félszemmel, majd a második félidőben már figyelve, igaz, pár sör és pálinka alkotta kombón túl), és az van, hogy erősen kontextusba helyezték a múlt héten Videotonban játszott jó meccsünket.

Egyszerűen ugyanaz történt, ami a Videotonnal szinte az egész idényben: ha eléggé türelmes vagy, ha beállsz nekik, ha kicsit visszahúzódsz, akkor fogalmatlanul vergődni kezdenek. Viszont ha felvállalod a nyílt, kockázatos focit, akkor azért van annyi potenciál, illetve egyéni képesség abban a keretben, hogy elkapjon téged. Ahogy tették velünk, mert mindenképp előre akartunk játszani. Pláne a végén, amikor Lovric helyett Mezghrani, és az amúgy hatalmasakat hibázó Pantelic helyett Eppel volt fent a pályán, és gyakorlatilag megszűnt az addig is csak nyomokban felfedezhető védekezésünk a középpályán, illetve csapatszinten. Totálisan szétszakadtunk két térfélre. A Videoton ezt követően annyit lőhetett kapura, amennyit akart. Az viszont már a saját bénaságuk, hogy nem lőttek több gólt.

“Az Újpest korai kiállításától a vélt játékunkig eljutni alig egyetlen logikai ugrás” bővebben

A Nemzeti Sport évszázados történetének legszebb lapjairól

Olimpia: lemondott a budapesti pályázatot megfúró párt elnöke

Az „álomgyilkos” Fekete-Győr András a NOlimpia kampánnyal vált ismertté, most az okozta a bukását, hogy utolsó lett az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek versenyében.

Nemzeti Sport, 2021.10.11.
címke: olimpia || szerző: Munkatársunktól

Kulcsszavak:

  • megfúró,
  • álomgyilkos,
  • a budapesti pályázat visszavonását célzó mozgalom,
  • (…) kormánypárti politikus felszólította a sportberuházásokat ellenző baloldali kollégáit,
  • ne menjenek szurkolni a Puskás Arénába.
“A Nemzeti Sport évszázados történetének legszebb lapjairól” bővebben

Meccs helyett inkább facsarjunk újra egy nagyot a valóságon, és higgyük el, amit el akarunk hinni

Amennyiben a mai egy normális nap lenne, egy normális világban,

  • akkor egy könnyű, mégis kiadós ebéd után
  • pihennék pár órát, talán néznék közben valami semmilyen filmet a Netflixen, majd
  • kora délután felkerekednék, hogy találkozzak a többiekkel valahol,
  • megigyunk pár sört,
  • beszélgessünk, nevetgéljünk, fikázzunk dolgokat, ahogy azt szoktuk volt csinálni
  • meccsek előtt.
“Meccs helyett inkább facsarjunk újra egy nagyot a valóságon, és higgyük el, amit el akarunk hinni” bővebben

Én ma ünnepelni akartam magunkat, és ünnepelni is fogom!

A Kispest hazatér.

[17:57] Megjelent az MTI-n az alaphír: “A spanyol klub honlapja pénteken közölte: a gárdánál két játékos tesztje lett pozitív – őket elszigetelték -, de mivel társaikkal és a stábtagokkal fennáll a szoros kapcsolattartás, elővigyázatosságból úgy döntöttek, hogy lemondják a soron következő három felkészülési összecsapásukat.

[18:58] Egy óra múlva a nyilván lesokkolt Honvéd is kitett egy közleményt: “Sajnálattal értesültünk arról, hogy a Villarreal CF koronavírusos esetek miatt lemondta a szombati stadionavató mérkőzést. Mindenképpen szeretnénk holnap meccset rendezni, hamarosan további információkkal jelentkezünk!

“Én ma ünnepelni akartam magunkat, és ünnepelni is fogom!” bővebben

Lesz egy gálameccs Kispesten, amit egyszerűen nem értek, pedig tuti kell legyen rá értelmes magyarázat

Amióta kijöttek a Villarreal elleni stadionavató jegyárai (5, 7 és 9 ezer pénz) azon jár az agyam, vajon kinek szól ez a mérkőzés?

Egyrészt, ugye, ott van az Európa-liga friss győztese, padján azzal az Emeryvel (hahaha, végre Kispesten is lesz MRI!), aki az elmúlt nyolc idényben, három különböző csapatával ötször jutott be az El-döntőjébe, és mindössze csak egyszer nem nyerte meg. Az, hogy a jelenlegi Villarrealból egyetlen nevet se tudnák mondani, az igazából mindegy, hiszen ki a franc követi a spanyol középcsapatokat, viszont az valamivel kellemetlenebb, hogy a kétezres évek közepi Nagy Villarrealhoz is puskáznom kellett: Forlán, Riquelme, Pirés, vagy mondjuk Reina kapus.

Másrészt viszont a Kispestnek mi köze a Villarrealhoz? Mi az ellenfélválasztás apropója? Megfizethető, mégis nevesnek mondható külföldi csapat, aki vállalja, hogy a legerősebb játékosaival érkezik a számára amúgy a felkészülés kezdetét jelentő július végi időpontban? Nyilván zsebből mondanánk méltóbb neveket, kezdve a Wolverhamptonnal, a Sampdoriával, a Monorral, vagy akár az első NB I-es meccsel (mint tették Miskolcon egy jó megyei rangadóval, a Kövesd ellen), nyilván a próbálkozásoknak nem véletlenül a Villarreal lett az eredménye.

“Lesz egy gálameccs Kispesten, amit egyszerűen nem értek, pedig tuti kell legyen rá értelmes magyarázat” bővebben

Álmomban nem voltam beteg (óda és köszönet a csodáért)

Álmomban nem voltam beteg,
magasan láttam a jövőt, fönt –
s írtam reggel egy levelet
Piroskának: jegyezz Tervkölcsönt!*

A kiegyensúlyozottság nevében (…)

Fontosnak tartom személyesen is elmondani, kiemelni, mennyire hálás vagyok államunknak, pártunknak, és külön-külön a bőség zavara miatt itt fel nem sorolandó személyeknek, természetesen élükön a miniszterelnök úrral, a külügyminiszter úrral, egyes vállalkozó urakkal, hogy lehetővé tették azt, amire én, mint állampolgár, mint alattvaló, mint oktondi báránya e hatalmas nemzetnek alkalmatlan lennék: létrehozták, megteremtették a világ legcsodálatosabb létesítményét, az új Bozsik Arénát.

Értem, nekem.

“Álmomban nem voltam beteg (óda és köszönet a csodáért)” bővebben

Úgy áll a helyzet, hogy kaptunk egy utolsó utáni lehetőséget, azonban ez már tényleg az utolsó

Számszakilag nincs semmi gond, meg kell b*szni ma a Kövesdet, és bizonyítani, hogy

  • legalább arra alkalmas a keret, hogy a pályán bennmaradjon.
  • hogy a bajnokságok nem a pártszékházban és az oligarchatalálkozókon dőlnek el,
  • hogy bár a liga harmada egy kézben van, egy Kispestnek mégsincs semmi keresnivalója az alsóházi 2Rule-házibajnokságban, ahol esetleg olyasmiről is döntés születhet, hogy a három saját kiesőjelöltből melyik legyen a leggyengébb láncszem, akit hajlandóak elengedni.
  • hogy bár a sportszerűség és lovagiasság nem a rendszert leíró fogalmak egyike, többek között nem az érthetetlen okokból lejátszatott Felcsút-Honvédon múlik a sorsunk. (A novemberi Felcsút-Honvéd egy kiragadott példa, és minden tisztességes konteótulajdonos fel tudna sorolni pár további sérelmet, ami nyilvánvalóan ellenünk irányult.)

Harminc fordulót követően egy csapat sem áll véletlenül ott ahol. Persze, lehet kicsit lapos a föld, lehet mögötte némi összeesküvés, összejátszás (rendszerlogika, mindegy), azonban a 30 forduló alatt megszerzett 33 pontra ebből az eresztésből sehogy sem találhatunk elfogadható magyarázatot. Nem hiszem, hogy le kellett feküdnünk a Nagy Szovjetuniónak, ahogy az sem hiszem, hogy a pártközpontból küldenének végrehajtókat bírónak öltöztetve a meccseinkre.

“Úgy áll a helyzet, hogy kaptunk egy utolsó utáni lehetőséget, azonban ez már tényleg az utolsó” bővebben

Sajnálom, de most az az időszak van, amikor nekem kicsit elment a kedvem az egésztől

Majd csak lesz valahogy, nyugi, mert azt tuti nem hagyom, hogy ilyen könnyen eldobjam magamtól, hogy ilyen könnyen elvegyék az egyik kedvenc hobbimat.

Az egész blogolásnak addig van értelme, amíg az ember legalább magával őszinte, legalább arról ír, ami belőle jön. Sokan ismertek, sokan nagyon rég óta, sokan nagyon jól, azonban emlékeim szerint viszonylag ritkán keresett meg egy-egy ismerő azzal a felcsapással, hogy hiteltelen vagy, mást írsz, mást mondasz, és máshogy cselekszel.

Most például hisztis vagyok. A bezártság, az elmúlt év új kihívásai megtették a hatásukat. Hisztis vagyok, elment a kedvem, annyi minden mást csinálnék szívesebben, annyi új ötletem van, hogy milyen utakon, merre lehetne elindulni. Azt hiszem, egyedül a megszokás tart vissza, és valami furcsa kötelességtudat a magamban rögeszmésen tagadni próbált közösség felé. Ne haragudjatok, de egyedül most nem bírom, most fáradt vagyok, tényleg hisztis vagyok, most elegem van egy kicsit.

Nekem is lehet rossz napom, lehetnek rossz heteim. Nem egy robot vagyok, nem egy szolgáltatás, mindössze egy hobbi, hogy szeretek írogatni, és szeretem a témákat összehozni az általam megélt Kispesttel. A Pál utcai fiúk első albumain szinte minden témát a háború és a szerelem szó- és fogalomkészletébe csomagoltak be, ahogy én, mi a témáinkat a Kispest és a tágan értelmezet foci szó- és fogalomkészletébe. Ez is egyfajta tartalom, és nem feltétlen könnyen befogadható a széles nagyközönségnek, nem feltétlen váltja ki tömegek érdeklődését. Mégis ezt választottuk, ez jön belőlünk, mert így maradhatunk legalább magunk és az ismerőseink felé hitelesek.

“Sajnálom, de most az az időszak van, amikor nekem kicsit elment a kedvem az egésztől” bővebben

A gyomrom kezd felfordulni attól, hogy mit tartanak teljesen normálisnak ebben az országban

február 23. // Gulácsi Péter kitesz a Facebook-oldalára egy üzenetet. Gulácsi Péter Facebook-oldalán erre elszabadul a gyűlölet. Facebook-huszár hadtestek egész sora gondolta úgy, itt egy újabb harc, amit kötelező megvívni a Normalitás védelmében.

február 26. // megjelenik egy írás Hrutka Jánostól a wmn.hu oldalon, amiben elismerően csettint Gulácsira, és mély hódolatát fejezi ki, amiért egy közismert sportoló volt olyan bátor, hogy kiállt egy számára fontos ügy mellett.

“A gyomrom kezd felfordulni attól, hogy mit tartanak teljesen normálisnak ebben az országban” bővebben