Mastodon Mastodon

A győzelmet nem kell magyarázni, ezért nem is próbálkozunk semmi hasonlóval

NB I-es csapatok a kupában

  • Tököl (megye 1) – FTC 0-7
  • KisvárdaMTK 4-1
  • Győr (NB II) – Felcsút 1-0 (g: Vernes Rikárdó, szevasztok!)
  • Haladás (NB II) – Gyirmót 0-0 (t: 2-3)
  • Budafok (NB II) – Újpest 1-2
  • Kecskemét (NB II) – DVSC 2-1 (h.u.)
  • Szeged (NB II) – Mezőkövesd 1-1 (t: 3-1)
  • ZTEHonvéd 0-1 (h.u.)
  • 11.03. // BVSC (NB III) – Videoton
  • 11.03. // III. kerület (NB II) – Paks
  • 10.28. // Kazincbarcika (NB III) – Diósgyőr (NB II)

Vagyis a tizenkét NB I-es csapatból máris kiesett az MTK, a Felcsút, a Debrecen, a Mezőkövesd és a ZTE.

A február 9. magasságában esedékes következő forduló mezőnye egyelőre: FTC, Gyirmót, Honvéd, Kisvárda, Újpest (NB I), Békéscsaba, Csákvár, Győr, Kecskemét, Szeged, Vasas (NB II), Cegléd, Nagykanizsa (NB III).

„A győzelmet nem kell magyarázni, ezért nem is próbálkozunk semmi hasonlóval” bővebben

Valószínűleg nem csak az utolsó percekkel van itt a baj, hanem az összes többivel is

Bp. Honvéd – Mezőkövesd 2-3

  • 7. perc // 0-1
  • 17. perc // emberelőnybe kerülünk
  • 69. perc // 1-1, vagyis egyenlítünk az emberelőnyünk 52. percében
  • 82. perc // 2-1, vezetünk az emberelőnyünk 65. percében
  • 85. perc // 2-2, Batik bénázik, egyenlít a Kövesd az emberelőnyünk 68. percében
  • 93. perc // 2-3, Batik kéz, tizenegyesből újra vezet a Kövesd az emberelőnyünk 76. percében

A Fradi ellen 67 percet játszhattunk emberelőnyben (0-1-nél), és érdemi veszélyeztetés nélkül hoztuk le vereséggel a meccset. A Kövesd ellen 77 perc emberelőnyt kaptunk (0-1-nél), ugyanúgy hazai pályán, viszont most legalább voltak helyzeteink, azonban Antal talán életében először jól védett ellenünk, vagyis a végén így is kikaptunk.

Nincsenek szavak, még most, másnap sem.

(címlapképünk: a meccs egyik legjobb pár perce, amikor nem láttunk semmit belőle)

„Valószínűleg nem csak az utolsó percekkel van itt a baj, hanem az összes többivel is” bővebben

Egész pofás kis meccset játszottunk a penetráns csatornaszagban

A gyomrom fordult ki, olyan büdös volt a második félidőben a fehérvári stadionban. Elképesztő csatornaszag, nem is értem, hogy gondolják, hogy lehet ilyen körülmények között NB I-es meccset rendezni?

Aztán kiderült, eleve csak nyomokban próbálták meg. A csak készpénzes (helló, 2021!) büfé például valahol a hetvenvalahányadik percben lehúzta a rolót, miközben az ígéret szerint, a kurva repoharat akár a meccs végén is vissza lehet váltani. Remélem, hogy két évvel az EL-csoportkörös szereplés után nincsenek olyan filléres gondok Videotonban, hogy az a párszáz 350 forintos repohár betéti díja is számítson.

Természetesen a Videotonnak megírjuk a kérdéseinket, hogy pontosan miként gondolták ezt a tokenes visszatérítést a bezárt büfében. Mert az idő előtt bezárás egy nagyon tróger dolognak tűnik, és nem a 350 forintos betétdíj, hanem az elv miatt.

„Egész pofás kis meccset játszottunk a penetráns csatornaszagban” bővebben

Mint majom a farkának

Bp. Honvéd – Kisvárda 2-1 // osztályozókönyv

Első dolgom volt kikeresni Machach góljának előzményét a Médiaklikken, azonban csalódnom kellett, mert a közvetítésben nem szerepelt. Annyi látszik mindössze egy pillanatra, hogy Zsótér igazgatja a labdát, hogy Batik sűrűn magyarázva fut be a kapu elé, viszont amikor a rendező visszavált a szabadrúgásra, már csak Machach áll a labda mögött.

A helyszínen, illetve egyéb szemlélők megfigyelése alapján annyi történt, hogy Zsótér végezte volna el a szabit az utolsó percben, azonban a csapatkapitány (cséká!) Batik egyszerűen más döntést hozott a pályán, és Machachra bízta a dolgot. Arra a Machachra, akiről még Ferenc testvér is azt nyilatkozta, hogy edzésen sem látta szabadrúgást lőni. (Nyilván túlzott.) (Remélem.)

„Mint majom a farkának” bővebben

Ezt a posztot akár Lukic is írhatta volna, amíg várt Tamás beadására a harmadik gólunk előtt

Gyirmót – Bp. Honvéd 2-4

Szeretem az olyan meccseket, mint a gyirmóti volt. Kicsit visszahozta azt a kupahangulatot, amit talán hiányoltam múlt héten, Balmazújvárosban.

Kellemes idő, kellemesen sok szurkoló, könnyednek mondható győzelem, satöbbi. A meccs is inkább volt a lelátón egy jófajta happening, ahol mindenki úgy érezhette jól magát, ahogy épp kedve volt. A szurkolás pedig angolosan, történt, ahogy történt, és valahogy mindig történt, mindig volt valami.

Mondom, hangulatra tipikus szeptemberi kupa, és ez így van jól. Hadd élvezzük végre mi is a meccseket, lassan kezdtük elfelejteni, milyen jó dolog tud az lenni. Balmazújváros és Gyirmót kettő, pénteken jöhet még egy a Bozsikban.

„Ezt a posztot akár Lukic is írhatta volna, amíg várt Tamás beadására a harmadik gólunk előtt” bővebben

Legalább sima volt, és a csapat mellett mi is élvezhettük kicsit a labdarúgást

Mondjuk Baráth gólja akkora méteres les, hogy alig hiszem el, volt partjelző, aki képes volt benézni, viszont a meccs képe alapján masszívan lilaködös lelkületű nyíregyi drukker legyen a talpán az, aki szerint a nyilvánvalóan szabálytalan második gólunkon ment el a meccsük.

Egykapuztunk, illetve eleinte kapufáztunk, miközben egészen szép dolgokat csináltunk. Nem szimplán az osztálykülönbség jött ki a két csapat között, mert azt pontosan tudjuk, hogy ha valaki, akkor mi pont képesek vagyunk egy pillanat alatt bármilyen osztálykülönbséget eltüntetni, hanem valami egészen furcsa felszabadultság látszott rajtunk – ahogy az szokott Balmazújvárosban.

[? Meccsvideó a meccslapon.]

„Legalább sima volt, és a csapat mellett mi is élvezhettük kicsit a labdarúgást” bővebben

Többször is megpróbáltam, és inkább arra jutottam, hogy nem akarok beszélni róla

Hosszú volt a tegnap este, nehéz volt a ma reggel, a fakó gurított egy sima négyest a Ceglédnek (nagyjából huszonöt néző előtt), és esküszöm, megpróbáltam, hiszen

  • csoportosultunk a lelátó alatt
  • és a stadion bejárata előtt,
  • ültünk a szobor előtt,
  • álltunk a pub előtt,
  • ültünk a pub alatt,
  • tömegközlekedtünk,
  • egyedül maradtam a gondolataimmal,
  • kinéztünk a fakóra, majd
  • bevásároltam, és

mindvégig képtelen voltam beszélni a tegnapról, sőt, mindent megtettem azért, hogy ha egy mód van rá, eszembe se jusson a Fradi elleni meccs. Elfojtásban szerencsére otthon van ez a lángoktól ölelt kis ország átlagosnak nevezhető lakója, szóval a részsikernél azért komolyabb eredményeket hoztam.

„Többször is megpróbáltam, és inkább arra jutottam, hogy nem akarok beszélni róla” bővebben

Végül elmaradt a verebesi értelemben vett késbe szaladás, hiába éleztük vadul és fenyegetőn az első pár percben

ZTE – Bp. Honvéd 1-3

Negyed óra bőven elég volt ahhoz, hogy elvegyük a Zete kedvét a meccstől. Előbb Lukic vágott be egy kipattanót, majd Hid passzolta a kapuba teljesen ütemtelenül Nagy Dominik beadását.

Később lőhettünk volta még párat, ha kicsit pontosabbak vagyunk. Sajnos nem jött össze, és az évek óta a fordulókat követő negatív gólkülönbségünk átmenetileg sem múlt el. Sebaj, helyette legalább labdarúgással szórakoztattuk magunkat, ami hasonlóan komoly hiányzó volt mostanában mifelénk.

„Végül elmaradt a verebesi értelemben vett késbe szaladás, hiába éleztük vadul és fenyegetőn az első pár percben” bővebben

Mondjuk azt, hogy sima volt, és ne vonjunk le hosszabb távra semmiféle következtetést belőle

Honvéd – Paks 3-1

Előtte

  • Meccs előtt mindenki bizakodó volt, akivel összefutottam. 3-0, 4-0, sima, beleszaladnak a késbe – ilyesmi tippek egymás után.
  • Ha van ellenfél, akitől hagyományosan nem félek, az a Paks. Természetes, hogy nyugodt voltam (illetve másnapos/fáradt), legfeljebb megint játszunk egy null-nullt.
  • A kezdőben semmi váratlan, talán csak annyi, hogy Mézga lesérült, helyette Lovric a jobbhátvéd (továbbra is mindig mindenre Lovric a válasz, ha hirtelen nagy a szükség!), valamint Bardea lefokozása mellett kiderülni látszik, hogy Ferinél Batik, Klemenz, Baráth, Lovric a sorrend a két belsővédőben.
  • Nono és Pantelic mellett továbbra is keressük a harmadik középpályást. A Paks ellen Zsótér volt szenvedés egy félidőn át, majd hozott egy egészen vállalható másodikat. Nagyon látszik, hogy innen elképesztően hiányzik egy ember. Ferinél egyelőre Pantelic, Zsótér, Nagy Geri/Hidi, Banó-Szabó tűnik sorrendnek a Nono melletti belső középpályás posztokra. Sajnos itt vagyunk talán a legsoványabbak.
„Mondjuk azt, hogy sima volt, és ne vonjunk le hosszabb távra semmiféle következtetést belőle” bővebben

Lélektelenül nagyon nehéz lesz

Paks – Honvéd 2-0 // osztályozókönyv

Talán két-három játékost lehetne azért kiemelni, mert látszott rajta a hajtás, valamiféle akarat, hogy a Honvéd bennmaradjon az NB I-ben. További egy-két játékost lehetne kiemelni azért, mert hozta a tőle várható szintet, viszont az is igaz, hogy ez a szint bőven édeskevés ide.

A második félidőre kerestem egy korlátszakaszt, nekitámaszkodtam, és bambultam ki a fejemből. Eleinte egyszerűen nem hittem el, amit látok, majd jött az üveges tekintet, az apátia, a felismerés, hogy ebben tényleg ennyi van. Hazafelé a kocsiban hangomat se lehetett hallani.

Hova húzzuk még? Három meccs van hátra, négy pontra a kiesés, és abban kell reménykednünk, hogy kettőt nyerünk majd valahogy. Egész évben nem sikerült, csak szétszórtan, párhavonta egyet-egyet. Mitől kapjuk össze magunkat szerdáról vasárnapra, ha egész évben nem sikerült?

„Lélektelenül nagyon nehéz lesz” bővebben