Mastodon

Kategória: Beszámoló

Az év első meccsén legalább nyertünk, komolyabb következtetést viszont nem érdemes levonni belőle

Bp. Honvéd – Zalgiris Vilnius 3-1

A meccs előtt mintegy másfél órával nyugodtam meg először, amikor a Hősök terénél felszálltak a vilniusi szurkolók a 105-ös buszra, és legalább hármójukon is ott feszült a zokni-szandál-kombó. Akkor már éreztem, itt nem veszíthetünk, hogy Litvánia annyira menthetetlenül Kelet-Európa, hogy igazolva látszik minden, amit a Hajnal-féle Trieszt-Szentpétervár-tengely beemelt a társadalomtudományokba.

Ha valaki zokniban és szandálban érkezik Budapestre, a zokni és szandál Világfővárosába, az pontosan tudja hova érkezett, az egy a vérünkből, legyen bár átmenetileg szovjet, a valódi énjét képtelen volt bedarálni a rendszer. Ha pedig zokni és szandál, akkor nem veszíthetünk, mert olyan nincs, hogy saját magunk, az egész életfelfogásunk ellen vesztesen jöjjünk ki egy párharcból.

Így is történt, tipikus Moháccsal, nemes elbukással és szép halállal a Vilnius részéről, amolyan magyarosch meccsen.

„Az év első meccsén legalább nyertünk, komolyabb következtetést viszont nem érdemes levonni belőle” bővebben

Ez Kispest

Bp. Honvéd – Videoton 1-2

Szomorúan indultam hazafelé. Egy ideig még ücsörögtem a kiürülő lelátón, nem is tudom, bambultam valahová, ezeknek az ünneplését se figyeltem, gondolom, valami volt azért a távolban.

A Liget felé sétálva, át az aluljárón, a négyszázadik állítsukmegabevándorlást plakát mellett elhaladva, sörözgető kispestiek, van minek örülni. A NER bajnokságában még egy utolsót lehelt egy outsider: majdnem megvolt a kupadöntő. Olyan ez az egész, mintha valaki valós pénzzel és valós emberekkel fifázna a magyar futballban, és először vette volna észre a multiplayer menüpontot, ahol rögtön ott talált minket, és nem, az istennek se tudott mit kezdeni velünk. Hagyta inkább a multit, keresett egy csalást az interneten – és bedarált minket is. Ha nem lehet megtörni, akkor a képünkre kell formálni.

Mindegy – mondtam magamnak, felesleges ezredszer is belemenni, mi is része lettünk, ez a kupadöntő ugyan még a múlt volt, valóban, hagyjuk, naponta leírhatnánk, felesleges. Majd lesz másik téma.

„Ez Kispest” bővebben

Európa, gólkirályság, osztályozókönyv, miegymás

MTK – Bp. Honvéd 1-4

Megvan: a Kispest Európát választotta. Nem volt egyszerű, de ahogy 2011/12-ben, valahogy mintha most sem akarta volna nagyon más rajtunk kívül.

Az utolsó öt fordulóban az Újpest 2, a Debrecen 7, mi pedig 9 pontot szereztünk, ami azért is fura mert az előző öt fordulóban az Újpest 9-et, a Debrecen 10-et, mi pedig csak 5-öt, és nem mondanám, hogy parádés volt a sorsolásunk. Igaz, tíz fordulóval ezelőtt még ki mondta volna meg, hogy az MTK ennyire összeomlik.

Mindegy, a lényeg, hogy megvan, és most sajnálhatjuk az elmúlt fordulókat, ahol pontot-pontokat buktunk ilyen-olyan hibákból. Ebben simán benne volt a bronz. Gondoltátok volna tavasz elején? Hiába, a magyar futball egy csodálatos dolog, ahol nem csak bármi, hanem ha létezik, akkor a bármi ellentéte is megtörténhet, sőt, az akármi és annak fordítottja is. Lásd példánkat.

„Európa, gólkirályság, osztályozókönyv, miegymás” bővebben

Játékszabályok, Gróf, Népi Internet ezredszer, osztályozókönyv

Bp. Honvéd – Diósgyőr 4-4

Ebben a posztban mindenféle hosszabb fejtegetés nélkül szó lesz

  • a Diósgyőr második góljáról és a hozzá kapcsolódó esetekről a szabálykönyv vonatkozásában,
  • Grófról és az elcseszett kommunikációról,
  • valamint a Népi Internet Egyik Legjaváról, a szurkolói megmondóságról,
  • tovább a poszt végén ott figyel a szokásos osztályozókönyv is.

Sok téma ez egyszerre, egyik sem lesz kifejtve bővebben, mert ma vasárnap, ilyenkor Kamber is megpihen, ráadásul délután enbéhárom.

„Játékszabályok, Gróf, Népi Internet ezredszer, osztályozókönyv” bővebben

Magunknak tesszük nehézzé a sorsunkat // osztályozókönyv @ Felcsút

Felcsút – Bp. Honvéd 2-2

Az van, hogy Felcsúton kellett volna elkapni a fonalat, ami úgy történik, hogy nagyjából hozzuk a Fradi elleni formánkat, játékunkat, és ha az két meccsen át működik, miközben az Újpest és a Debrecen is vereséget szenved, akkor a hátrány mínusz kettő, felszívjuk magunkat, és bármi lehet a végén.

Nem így történt. Inkább kerestünk egy másik fonalat, a jobban ismertet, a biztosat, a szenvedőset, amikor szaladnunk kell az eredmény után, amikor rosszak vagyunk, és ahol bele kell nyúlni a csapatba menet közben, hogy történjen valami, és ahol reménykedünk, hogy lesz kivel belenyúlni, és nem csak bambán bambuljuk a padot, ahol Tischler jelentené a megoldást bármilyen felmerülő kérdésre.

„Magunknak tesszük nehézzé a sorsunkat // osztályozókönyv @ Felcsút” bővebben

2017 után ismét nyertünk a bajnokavatón

Bp. Honvéd – FTC 3-2

– fájdalom, ezúttal a formalitássá silányuló meccsen mindez nem osztott vagy szorzott, a kezdőrúgás előtt ugyanis már bajnok lett a szomszéd kerület szimpatikus, önerőből a csúcsra jutó kis klubja. Azonban a formalitás azért van, hogy legyen, a meccset le kellett játszani, hogy a forduló zárásaként hivatalosan is kimondhassuk, bajnokok lettek a zöldek.

Amikor fél órával a kezdés előtt a lelátó felső részének falához dőlve néztem a melegítő csapatokat, pont ekkor és pont a leírtak miatt fordult meg a fejemben másodszor, hogy meglehet: ma nyerni fogunk.

„2017 után ismét nyertünk a bajnokavatón” bővebben

Úgy kellett összefogdosni egy csapatra való játékost, hogy egyáltalán legyen kit szidnia a Népi Internetnek

Újpest – Bp. Honvéd 0-0 // osztályozókönyv

A meccs végére így nézett ki a középpályánk:

  • Májer // született: 1999.06.28.
  • Banó-Szabó // 1999.07.25.
  • Szendrei // 2000.03.27.

A dátum 2019.04.20., vagyis egyik játékos se töltötte még be a huszadikat.

Ha bármi történt volna az utolsó percekre, a padon ott ült a kis Pisont (életében először, 2000.01.03.) és Beglarishvili (szintén életében először).

Erre azért mondhatjuk azt, hogy elfogytunk, ugye?

„Úgy kellett összefogdosni egy csapatra való játékost, hogy egyáltalán legyen kit szidnia a Népi Internetnek” bővebben

Legalább előnnyel megyünk Soroksárra

Bp. Honvéd – Soroksár 2-1 (Magyar kupa)

  • Nem játszottunk jól: ✅
  • Előnnyel megyünk a visszavágóra: ✅
  • Szokásos Horváth-bravúr: ✅
  • Szokásos bebalf*szkodott gól a kapunkba: ✅
  • Általános hőbörgés az eredmény és az elvárt veredmény között feszülő ellentmondás miatt: ✅
  • Nem tudunk mit kezdeni egy tíz emberrel védekező csapat ellen: ✅
  • Nyugalom, meglesz: ❌
  • Helyzetkihasználás legalább közepes: ❌

Valahogy így, pontokba szedve.

„Legalább előnnyel megyünk Soroksárra” bővebben

Nincs valami olyasmi szabály, hogy ha valaki többször is alkalmatlannak bizonyult, az nem lesz bíró többet?

Bp. Honvéd – Debrecen 1-1 // Osztályozókönyv

Ha másról nem, Karakó sporttárs egészen elképesztő ámokfutásáról mindenképp emlékezetes marad a Honvéd-Debrecen. Összesen tizenegy (11!) sárgát osztott ki a két csapatnak egy olyan meccsen, ahol a hármat-négyet talán lehet indokolni, de durva, alattomos, rugdalózós meccsről semmiképp sem beszélhetünk. Alig volt olyan testkontaktos fault, amit ne lapozott volna fel azonnal, és ha valami, akkor az ilyenfajta hozzáállás nyilvánvalóan megöli a meccseket.

Már az ötödik percben egy tizenegyessel indultunk, aminek a jogosságán lehet lamentálni, azonban Nagy Geri kiállítása mellett talán a másik értelmes és komolyabb ítélete volt a sporinak, amibe nem nagyon lehet belekötni. Bényei még véletlenül sem egyenlő testhelyzetben használta a vállát, hanem szögből érkezve, simán fellökte Holcsikát, teljesen jogos. A tizit szerencsére berúgtuk, mert volt olyan debreceni, aki szinte előbb ért a tizenegyes pont magasságába, mint az ítéletvégrehajtó, és amilyen napja volt Karakónak, még visszafújta volna valahogy ezt is a kárunkra.

„Nincs valami olyasmi szabály, hogy ha valaki többször is alkalmatlannak bizonyult, az nem lesz bíró többet?” bővebben

A Szimpatikus Jugoszlávok ismét hozták a formájukat

Bp. Honvéd – Videoton 0-1 // Osztályozókönyv

Egészen elképesztő a mai Videoton hozzáállása a labdarúgáshoz, mint játékhoz. Megcsinálja a faultot, belemegy, belefejel, belerúg, belevalamit az ellenfélbe, majd elterül, és sajnáltatja magát. Ha nagy ritkán, a műfetrengése után kap egy sárgát, mert az amúgy jogosan jár neki, akkor hirtelen minden baja elmúlik, és elkezd perlekedni a bíróval. Tudja, úgysem állíthatják ki, mert nem.

Legalább öt sárgája az idényben nyolc (8!) játékosuknak volt, nálunk négynek (4!). A 81 vs 55 összes sárgáról már ne is beszéljünk, hiszen nyilván nem az összeset kapták meg, ahogy az megszokott, szóval még ez az adat is kozmetikázott. De a Videoton stílusa, modellje követendő Magyarországon! Legyél te is a földön fekvő játékosba belerúgó szerb, horvát, boszniai, délszláv!

„A Szimpatikus Jugoszlávok ismét hozták a formájukat” bővebben