Nehéz mit írni, úgyis mindenki láthatta a tévében, hogy mit össze nem szenvedtünk Pakson. Inkább csak kiegészíteném néhány aprósággal, ami nem jöhetett át a képernyőn keresztül.
Kategória: Beszámoló
Ilyen az, amikor behúzzuk a (dőltbetű) kötelezőt (dőltbetű vége)
Bp. Honvéd – Diósgyőr 2-0 (g: Lanzafame, Koszta)
Végre. Valahogy a Rossi-érákban nem megy az alsóházi, kilátástalanul futballozó csapatok ellen. Képesek vagyunk nullázni egy Mezőkövesd ellen, a Gyirmótnak gólt sem rúgni, szenvedni Pápán (és kikapni rendre), tavaly benntartani a Vasast (és majdnem a Felcsútot), miközben gyakorlatilag csak úgy lehet valaki bajnok vagy dobogós, hogy legalább 3-4 pontot elszedünk tőle.
Idén talán kicsit máshogy lesz/van. Kikaptunk a Vasastól, a Videotontól és a Fraditól (kétszer), mindhárom előttünk áll. Ezen kívül Kövesden, és pássz. Vagyis végre lent kezdtünk el pontokat gyűjteni, viszont egyre inkább hiányoznak a korábban megszokott meglepetések, hogy valóban előreléphessünk.
“Ilyen az, amikor behúzzuk a (dőltbetű) kötelezőt (dőltbetű vége)” bővebben
Egészen csodálatos délután és este volt a Haladás és a kanyar25 együtt
Még mindig keressük a hangunkat, és próbáljuk rendezni a gondolatainkat.
Frappáns cím nem jut az eszembe, így csak annyit írok: ezt el****tuk
Hát, valahogy így. Álmodozhatok én döntő Lanza-gólról, ha sokadjára is elgörcsöljük a Grupamás vendégjátékot. Pedig most aztán nálunk is volt titkos fegyver, odaát meg nem épp csúcsforma, eltiltott védelem-fél és Doll mester. Persze hogy roller lett a vége. Még ha a végét cizelláltuk is. “Frappáns cím nem jut az eszembe, így csak annyit írok: ezt el****tuk” bővebben
Őszi szombat este az Újpest ellen mi mást csinálnánk, mint ikszet?
A posztcím nyilván a reggeli Hanta-beharang öncélú parafrázisa, ugyanakkor bizony nem teljesen hamis állítást tár az olvasó elé. Ha visszanézek emlékeimben, az utóbbi 10 év hazai meccsei az Újpest ellen valahogy leginkább ikszek voltak, vagy legalábbis ezek rémlenek, ha pedig ezek rémlenek, az az jelenti, ez az eredménytípus valamiért megragadt bennünk.
Hát meg. Mint a mai három pontunk a sárban. “Őszi szombat este az Újpest ellen mi mást csinálnánk, mint ikszet?” bővebben
Nem akarok bírózni, de!
Bejött minden, amit vártunk (hosszú labdás Videoton), és az is, amit nem (hülyebíró). Sajnos vannak napok, amikor a f*sznak a rossz végére kerülünk.
A Videoton a Honvéd ellen is dominált
“Nem akarok bírózni, de!” bővebben
Az eső sem mossa le rólunk, hogy esőmenői vagyunk Randomországnak
De most tényleg, nem? Idén minden teljesen, vagy félig zivataros meccsünket behúztuk, amikor viszont elállt a zuhé bőven meccskezdet előtt, baj lett. Ma nem. Szünetben jött a záporrobbanás, az MTK pedig atomjaira hullott (sőt, már előtte jóval). A Randomországot meg mindjárt elmagyarázom. “Az eső sem mossa le rólunk, hogy esőmenői vagyunk Randomországnak” bővebben
Húsz percig minden szép volt és jó, majd utána hoztuk a “klasszikus Kispestet”
A meccs első ötödében úgy festett, legszebb álmaink válnak valóra, aztán egy másik szokásos kispesti forgatókönyv érvényesült, a végén bő nyállal végrehajtott bírószidalmazással súlyosbítva, ezt nevezem trademarkos hétvégének. Aki összeesküvés-elméletekre és Iványi gyalázására számít, az most ne olvasson tovább, én másfelől közelítek. “Húsz percig minden szép volt és jó, majd utána hoztuk a “klasszikus Kispestet”” bővebben
Délpesti focikalandok 2. – Se nem dél, se nem Pest
Túl a hetet elvivő Lanza-hír sokkján és a kötelező örömködő/bizonytalankodó posztokon, a hétvégi fordulómentesség által adott lehetőséggel élve úgy döntöttünk, folytatjuk a dél-pesti fókuszú meccsexpedíciós sorozatunkat, ráadásul olyan mértékben, hogy ezúttal se nem déli, se nem pesti volt a célpont: Dorogra ugrottunk le nyíregyi vendégjátékot nézni. (Tudom, rohadjunk meg, hogy nem a Diósd-Honvéd II-re osonkodtunk ki, de néha nekünk is jár a szabi). “Délpesti focikalandok 2. – Se nem dél, se nem Pest” bővebben
Csak a szokásos, de nem lehet megszokni
Nem lehet, mert hiába tudja előre az ember, hogy ez lesz, hiába jelzi előre Rossi, hogy ez nekünk mindig nehéz, egyszerűen megszokhatatlanok ezek a “csak-mi-nyomunk-de-értelmezhető-helyzet-nélkül-ha-meg-helyzet-van-kihagyjuk” meccsek. Rövid beszámoló, utána kommentekben mindenki kiélheti magát. ha van még kedve.
Osztkönyv, videók, ilyesmi majd Fanta úrtól, ha egyszer hazaér. “Csak a szokásos, de nem lehet megszokni” bővebben