
Kiszámíthatóság, profizmus, családbarátság, tudatos tervezés

Mastodon
mert célunk csak egy van

Félő, az UEFA precedenst teremtett a döntésével.
Egészen elképesztő döntést sikerült meghoznia az UEFA fegyelmi bizottságának a botrányba fulladó Craiova-Honvéd meccs kapcsán. Idézem a Honvéd oldalán megjelent rövid összefoglalását:
„A tolvajt bebörtönözték, de a zsákmányt megtarthatta” bővebbenA hétfői nap folyamán az UEFA etikai és fegyelmi bizottsága tárgyalta klubunk óvását, s azzal indokolták az elutasítást, hogy mivel a botrányos események a 119., tehát az utolsó előtti percben történtek, így véleményük szerint az már nem befolyásolta a mérkőzés végkimenetelét.
Az a minimum, hogy fellebbezzünk.
Bármilyen fura ez most, de nem feltétlen rossz érzés most KISPESTINEK lenni, egy kupakiesés (?) és egy vereség ellenére sem…

A vállalható vereség az egyik leggyászabb fogalom a drukkerek körében – vagy legalábbis nálam biztosan. Ez a definíció az, amit akkor mondunk, ha valamivel vigasztalnánk magunkat akkor, amikor különben nincs más kapaszkodó. Valahol jól rímel a vállalható vereség a szerethető csapat naftalin- és egervárisanyibácsi szagú lózungjához, amiről mindig Hornby Focilázának egyszeri angol edzője jut az eszembe, aki azt sütötte el annak kapcsán, mikor sorozatos 1-0-ás, nézhetetlen győzelmek után ekézték, hogy ő nem szépen játszani, hanem győzni akar, bajnokságot azért adnak. Hát az biztos, hogy vállalható vereségekért és emelt fős kupakiesésekért max együttérzés jár, de most mégsincs rajtam az „utálok mindenkit hangulat„, biztos a szezoneleje teszi, de tényleg és őszintén elismerően tudok nyilatkozni a csütörtökünkről és a tegnapról.
„Utóhangok két vállalható bukáshoz” bővebbenDélután tárgyalja az óvásunkat az UEFA.
Diósgyőr – Bp. Honvéd 2-1
Ahogy a legutóbbi bajnokságban, úgy lesz most is az osztályozás. Vegyük át a szabályokat, ha elfelejtettétek volna:
„Osztályozókönyv” bővebbenTedd sorrendbe a meccs öt legjobb kispesti játékosát. Az első legyen az, akit a legjobbnak tartasz, a második az, akit másodiknak, és így tovább. (Nem kötelező ötöt választani, nyugodtan lehet kevesebbet is, az öt csak a maximum.)
Egy játékosnak csak egy helyezése lehet, tehát nem lesznek érvényesek azok a szavazatok, ahol ugyanaz a név többször is előfordul. Egy helyezéshez is csak egy játékos tartozhat, tehát nincs két első, vagy három második.
Csak olyan játékosok szerepelnek a listában, akik legalább 30 percet a pályán töltöttek.
Az éves összetett állását itt találod: http://bit.ly/2MG1lgx (ez még a tavalyi, hamarosan frissítem)
Diósgyőr – Bp. Honvéd @ Diósgyőr, 18:00 TV: M4 Sport
Fogalmam sincs hol tart a sérültlistánk, volt egy pillanat, amikor végképp elvesztettem a fonalat. Horváth Andris, ugye, majdnem visszatért a kupadöntőre, aztán mégsem, azóta folyamatosan sérült. Mézga, Kovács Nikó, Nagy Geri dettó, Ben-Hatira az országban sincs, és gondolom Hefflerrel is lehet valami, ha oda-vissza kihagyta Craoivát. Hozzájuk csatlakozott csütörtökön Levkovich a következő legalább fél évre.
A nagybetegeket leszámítva, vajon ki lesz játékra alkalmas Diósgyőrött? Például marad Berla a kapuban? És akkor ki ül a padra? Gyorsan feliratozunk egy mezt Tomorinak? Vagy körbeszaladunk az akadémián, hátha ráér valaki az U19-től, U17-től, esetleg egy igazgató, aki játszott már kapust korábban?
Valahogy az van, hogy ha elfogynak, akkor a kapusok hirtelen fogynak el, és egyszerre sokan. Gulyás, Tarlósi, Elbert és Negrau 1991/92-ben, aztán egy évre rá Gulyás, Brockhauser és Tarlósi mellé érkezik két hónapra és négy meccsre a rettenetesen fiatal Vezér a BVSC-ből (vajon ki ülhetett mögötte a padon?)*, vagy nem is olyan rég, a négy meccsre elmeszelt Kemenes helyett játszó Czuczi megsérült, Debrecenben már Szemerédi védett, a padra pedig Tóth Iván ült le. Idén már Iván sincs. #szomorúfej
„A vége úgyis az lesz, hogy Negrau áll be a kapuba (mocskos Pagliuca!)” bővebben
U. Craiova – Bp. Honvéd 0-0
Fogalmam sincs mit lehetne írni erről a craiovai estéről. A srácok játszottak, ahogy játszottak, helyt álltak a pályán, lehozták a meccset és a hosszabbítást 0-0-ra, vagyis a román csapat képtelen volt megverni minket a pályán. Tele sérültekkel, csereként debütáló kapussal, hadd ne nekünk legyen már megalázó.
Az most mindegy, hogy milyen focit játszottunk, hogy Morales boldogan csettint mind a tíz lábujjával is a láttán, egy európai kupameccs a továbbjutásról szól, és nekünk az egyetlen esélyünk az lehetett, ha nem kapunk gólt, miközben valahogy találunk egyet. Előbbi sikerült, az utóbbi nem, a tizenegyesekben nem bíztam, az istenítélet, ott bármi megtörténhet.
Beszéljünk inkább a körülményekről, mert sok részlet tisztázatlan, és ahogy belepillantottam, nem helyesen, vagy nem a maga teljességében jelentek meg egyes részletek a magyar sajtóban.
„Ha az alkalmatlanság egy számegyenes, akkor a Craiova rajta a végtelen plusz egy” bővebben