mert célunk csak egy van
update // közben az NSO, a csakfoci, és az egyéb lapok is lehozták Vignjevicet.
Bp. Honvéd – Gyirmót 0-1
Nem a tegnapi meccs volt az első, hiszen hónapok óta ugyanaz a mantra és a kérés Feriék (és Gabiék, mert itt mindenki haver, mindenki tegeződik) felé, hogy a finomabb kifejezésnél maradjunk: távozzatok Kispestről!
Térden állva, esküszöm, térden állva könyörögök, adjátok le a szerelést, és menjetek innen. Egyszerűen ott tartunk, hogy tényleg, de tényleg minden jobb lenne nélkületek. Néhány bohóc bevégezte a munkáját és saját képére formálva, végképp nevetségessé tette a klubot.
Felteszem a Nagy Kérdést: vajon ki volt Kispesten az utolsó, aki ekkora közutálatnak örvendett, mint Feri (és Gabi)?
“Feri még az edző? (1. nap)” bővebbenBp. Honvéd – Gyirmót @ Bozsik, 19:30, v: Farkas Ádám
Végre meccsnap. Az utóbbi évek fejlesztéseinek hála, a korábban 85-95 napos téli szünet 40 környékére csökkent, vagyis ha levesszük az ünnepeket, akkor alig kellett pár napot kibekkelnünk Bohócliga nélkül. A köztes időt kényelmesen elcsaptuk az ún. Uborkaszezonnal, amikor is megtudtuk, hogy kik nem igazolnak Kispestre, illetve kiről nem volt szó, hogy egyáltalán Kispestre igazoljon.
Ami nekünk öröm, és amire évtizedek óta vártunk, az a klubunkat úgy néz ki váratlanul érintette, hiszen a december 18-án véget ért őszi szezon óta eltelt időben mindössze két játékossal sikerült megerősíteni a keretünket. Feltételezzük Ferinél a jobbhátvéd (Mezghrani/Lovric) és a védekező középpályás posztja (Pantelic, Hidi, Nagy Geri) volt a legnagyobb akadálya az előrelépésnek. Szerencsére ennyi pont belefért ebbe a rövid szünetbe.
“Tavasszal hagyományosan ezzel a jelszóval indítunk: kezdődik a folytatódás” bővebbentíz nap múlva kezdünk a Gyirmóttal // és bár bőven van miért izgulnunk, hiszen ha létezhet – a helyzetünktől független – kötelező három pont, akkor a jelenlegi utolsó elleni hazai meccs egyértelműen ebbe a körbe sorolható.
Gyirmót – Bp. Honvéd 2-4
Szeretem az olyan meccseket, mint a gyirmóti volt. Kicsit visszahozta azt a kupahangulatot, amit talán hiányoltam múlt héten, Balmazújvárosban.
Kellemes idő, kellemesen sok szurkoló, könnyednek mondható győzelem, satöbbi. A meccs is inkább volt a lelátón egy jófajta happening, ahol mindenki úgy érezhette jól magát, ahogy épp kedve volt. A szurkolás pedig angolosan, történt, ahogy történt, és valahogy mindig történt, mindig volt valami.
Mondom, hangulatra tipikus szeptemberi kupa, és ez így van jól. Hadd élvezzük végre mi is a meccseket, lassan kezdtük elfelejteni, milyen jó dolog tud az lenni. Balmazújváros és Gyirmót kettő, pénteken jöhet még egy a Bozsikban.
“Ezt a posztot akár Lukic is írhatta volna, amíg várt Tamás beadására a harmadik gólunk előtt” bővebbenGyirmót – Bp. Honvéd @ Gyirmót, 17h
Minimális poszt következik a soros gyirmóti mérkőzésünk előtt. Előzetesen szeretném megjegyezni, hogy az Ég kegyes volt hozzánk, és kellemes labdarúgóidővel áldotta meg a vidéki kiszállásunkat. Estére talán kicsit lehűlhet a levegő, de addig simán belefér a rövidnadrág, legfeljebb a táskába elsüllyesztek egy hosszút, és a külső körülmények változása esetén magam is változást eszközölök.
További minimál dolog, hogy elvárom a győzelmet, de legalább a három pontot! Nem azért mert a Gyirmót annyira gyenge és ebből következőleg kötelező lenne, hanem mert nekünk inkább szükségünk van a pontokra, hiszen
Horváth Feri, CR2, Gyirmót
Horváth Feri. Keményen elkezdték futtatni a nevét a médiában, mint lehetséges kispesti edzőjelöltet. A Nemzeti Sport ma meg is szólaltatta:
“Koronanapló 7. nap” bővebbenOlvastam, az én nevem is szóba került Kispesten, de engem senki sem keresett meg. (…) Igaz, arról is olvastam valahol, hogy a szenzációt Bernd Storck érkezése jelentené. Úgy tűnik, némelyek akkor is a német ropit akarják levenni a polcról, amikor a Nógrádi köztudottan finomabb… Szerintem a magyar termék is lehet annyira ízletes, mint a külföldi, de ez csak az én véleményem. Mindenesetre készen állok a munkára. (…) Nem dőlök a kardomba, ha nem kellek Kispesten, ha mégis, akkor itt vagyok!
Bp. Honvéd – MTK 2-1 // Osztályozókönyv
Édesanyám azt mondta, mínusz öt fok volt tegnap Gyirmóton a meccs idején. Átkapcsolt a tévés közvetítésre, állítása szerint nézte is egy ideig, de annyira unalmas volt, hogy inkább más műsort keresett. A hőmérséklet azonban megmaradt neki: mínusz öt. Gondolom ezért fáztam én is talptól felfelé.
Aztán az is volt, hogy folytatódott a sorozatunk, és ismét kispestiek hozták össze a meccs jeleneteinek nagy részét: Holender góljánál Gengeliczki faultol, majd Torghelle berúgja a második tizit. Ben-Hatira, Mezghrani beadása, majd Kukoc fejjel centerezése után szerzett gólja valahogy rendszeridegennek tűnik mostanság.
Amúgy jól számolom, hogy Gróf öt, sorozatban kivédett büntető után hasalt el? Ejnye-bejnye, ennél azért többet várnánk a Honvéd mindenkori kapusaitól. Na.
“Az egész bajnokság annyit ér, mint a nyitható hátsó szárny a formaautózásban” bővebbenBp. Honvéd – MTK @ Gyirmót
Ismét történelmi napra ébredtünk.
Amennyiben nem számoljuk Csepelt, Újpestet és természetesen Kispestet, vagyis az 1950. január 1-et követő Nagy-Budapestet vesszük alapul, akkor a
Honvéd (Kispest) története első hazai bajnokiját játssza vidéken.
Ha minden igaz. Elméletileg én is ránéztem, egy hozzáértőbb kolléga szintén, és egyikünk se talált korábbi példát. Homályosan emlékeztem valami olyasmire, hogy a harmincas évek elején a Kispest mintha eladta volna, vagy el akarta volna adni a pályaválasztói jogát az éppen sikeresen szereplő debreceni Bocskainak, azonban úgy tűnik, mégsem. (A pályaválasztói jog eladásával a szegényebb kisegyesületek éltek viszonylag rendszeresen, amennyiben a jog átadásából származó bevételük magasabbnak ígérkezett, mint a hazai rendezés után megmaradó nyereség.)
“Mai tételmondatunk: ha nem lenne elég nyomorúságos a magyar foci, akkor gyorsan utazzunk százötven kilométert haza, és nézzük meg ott” bővebben
