Mastodon

Címke: Leisztinger Tamás

A bábos, a báb és a fújoló közönség

Felcsút–Kispest 3–1

Két hét telt el Győr óta. Két hét, amit a csapat további építésére lehetett fordítani. Részsikereket máris megfigyelhetünk.

Sikerült például elérni, hogy végre játszhattunk egy teljesen egyértelmű meccset, ugyanis az első perctől közünk sem volt hozzá. Amíg vitt minket az előző másfél idény lendülete, tartott az öltözői hangulat, addig legalább annyiba kapaszkodhattunk, hogy alig kicsin múltak a meccsek. Viszont ahogy haladunk előre időben, egyre inkább szét fog esni az öltöző, egyre inkább rátelepedik Fórizs személyisége, és egyre rosszabb lesz minden. Még az erős karakterű játékosok számára is hatalmas feladat lesz fejben feldolgozni, és mellette egyben tartani a csapatot, segíteni a többieket. Ők az utolsó reményeink jelenleg. Viszont ha megugorják, az egy igazi valami, komoly, tiszteletet érdemlő emberi teljesítmény. Őszintén szurkolok nekik.

„A bábos, a báb és a fújoló közönség” bővebben

Mi lesz most?

Választott az ország.

Tegnap választott az ország, és a szavazópolgárok nagy többséggel úgy döntöttek, hogy valami teljesen mást szeretnének, mint ami az elmúlt tizenhat évben volt. Egyelőre nem tudni pontosan mit, mindössze annyi biztos, hogy mást.

Futballszurkolóként minket nyilván az érdekel, hogy mi lesz a magyar focival, mi lesz a klubunkkal?

„Mi lesz most?” bővebben

Viszlát Budapest, helló Kispest!

Esetünkben sajnos nem a tartalom a forma, hanem a forma lenne a tartalom.

Mivel idő közben kiszivárgott, nyugodtan beszélhetünk a témáról: nevet válthat a Bp. Honvéd, mégpedig a szurkolók véleménynyilvánítását követően.

Végre.

Azonban a helyzet ennél azért bonyolultabb, még ha a vége az általam is kívánatos Kispest lenne/lesz.

„Viszlát Budapest, helló Kispest!” bővebben

Egyre inkább elkezdett érdekelni Leisztinger Tamás

Nézzük az elnökséget egy közösségi klubban gondolkodó szurkoló szemével. Kommentár.

Mint egy falat kenyér, úgy kellett ez az elnökségesdiset imitáló – nevezzük így munkanéven – bohózat. Az elnökségeket választani szokták alulról az olyan szervezeteknél, ahol van értelme a létezésének, és nem felülről kinevezni ott, ahol nincs. Egy cégnek vezetése van, egy társadalmi szervezetnek viszont akár lehet elnöksége is. A Bp. Honvéd a Honvéd FC Kft., könnyen el lehet dönteni, hogy mit jelent esetünkben az elnökség.

Mondjuk az első határozatuk máris egy nagyon fontos, a mindennapjainkat meghatározó döntés: az elnökség tagjai minden hónapban megválasztják a Hónap Játékosát. Neeeeeeeeee, tényleg, neeeeeeeeee, ezt nem hiszem. Komoly? Nem tudom mostanában hogy kell írni, de ez megagigaLOL, esküszöm, fetrengve röhögök. Azonnal értelmet nyert az elnökség! Hónap Játékosa, igen, bazmeg, ez hiányzott Kispestről. Egészen döbbenetes, hogy száztizenhat év alatt senkinek sem jutott eszébe.

„Egyre inkább elkezdett érdekelni Leisztinger Tamás” bővebben

A győzelem napjai jönnek, most semmik vagyunk, de minden leszünk!

Elnökség, szponzor, futsal, csapatbusz, saját ingatlanok.

2019 tavaszán eljött értünk a Nagy Fekete Volga. Azóta nem vagyunk a saját uraink. Hajlunk amerre hajolni kell, és ebbe az is belefér, hogy az állampárt kampányüzeneteit szajkózzuk a klub hivatalos felületein. A NER-nek pontosan ez a lényege. A feltétlen lojalitás a személyekhez, és még véletlenül sem a tartalomhoz.

Ebben az olvasatban tegnap nem történt semmi különleges, hiszen az, hogy formalizálnak egy minisztert egy tartalom nélkül cím birtokosaként (elnök), az ebben a rezsimben semmi, hovatovább egyenesen elvárás. Olyan nincs, hogy te magadtól vagy sikeres, mert minden siker mögött ott kell állnia egy állampárti politikusnak. Tisztára, mint a kommunizmusban. Ha megnyertél egy szavalóversenyt, azt is illett megköszönni a tanácselnök elvtársnak, a pártalapszerv vezetőjének és végső soron az MSZMP vezetésének, népünk bölcs vezetőinek.

„A győzelem napjai jönnek, most semmik vagyunk, de minden leszünk!” bővebben