Eddig kétszer vette át a Kispest padját és az első öt meccsén mindkétszer nyeretlen maradt. 2006-ban Dolcettivel nyerünk kettőt, majd jön Supka, és hat meccsen két döntetlen; 2011 tavaszán három vereséggel és két döntetlennel rajtol.
Supka első fél éve (mindig idény közben érkezett) általában az építkezésről, és a keret átalakításáról szól. 2006/07-ben 21 meccsen 47,6%; 2010/11-ben 14 meccsen 42,9% a teljesítménye. (Rossi, amikor 2015 tavaszán újra átveszi a csapatot 13 meccsen 28,9%-ot csinált.)
Supkánál mindig a következő őszi félidény (és csak az) igazán eredményes: 2007/08-ban 66,7% (ennél csak Rossi tudott jobb etapot Kispesten!); 2011/12-ben 55,6%. (A két- és a háromkörös bajnokságok részeredményeiről itt egy táblázat edzők szerint bontva.)
Adott idényen belül Supkával álltunk legtöbbet a bajnokság élén: 11 fordulót. Összetettben azonban már Rossi (13) vezet, a harmadik EvdM (3). Más nem járt ilyen magasan.
Supka második edzősége alatt egy vereséggel kezdtük, azonban a harmadik fordulót követően az ötödiknél rosszabb helyen egyszer sem álltunk, sőt, 21 körre belegyógyultunk a negyedikbe.
2007/08-ban a 19. fordulóig 11 győzelem (az elmaradt Sopronnal együtt), 5 döntetlen, 3 vereség (a tatabányai 3-4-el együtt), majd Supka maradék 9 meccsén: 2 döntetlen, 7 vereség. Ezzel a félévvel azóta sem számolt el senki! Ilyen összeomlás egy normális világban nem létezhet.
Normális körülmények között Supka legnegatívabb szériája Kispesten: 2011/12-ben a 26. és 29. fordulók között mindössze egy pontot szereztünk. Ezen kívül mindössze kétszer fordult olyan elő vele, hogy három meccsen is nyeretlenek maradtunk. Ezek a számok jobbak, mint Rossival, ráadásul Rossi a bajnoki szezonban is tudott hármas nyeretlenségi miniszériát csinálni.
Normális körülmények között Supka legjobb szériája a négy győzelem egymás után, amit háromszor is összehozott. (Rossinak három ötös széria a rekordja, négyese nem volt.)
Normális körülmények között Supkával a leghosszabb veretlenségi szériánk: 9 meccs (2011/12-ben a 12. és a 20. fordulók között) – Rossival 8 meccs (2016/17-ben a 14. és 21. fordulók között).
És hogy miért ezek a számok? Adjuk meg Attilának az esélyt, majd ha azt látjuk, hogy nem bizonyít, akkor kezdjünk el hőbörögni.
Nem vártunk hétfőig. Vasárnap délutánra kiderült, hogy Supka lemondott Szegeden, este pedig Hemingway kimondta a nevét az M4 Sport Góóól! 2 című műsorában, és ami a legmenőbb, hogy
Mark de Vries marad!
Supka 2019. június 30-ig írt alá. A felkészülést január 9-én kezdjük, kíváncsian várjuk.
Mielőtt nyárig pihenőre vonulna, folytatódik személyes retrospektív sorozatunk. A sorozat természetéből fakadóan továbbra is sok-sok szubjektumra számítsatok, és mivel eddig is pusztán emlékezetből írtam a szériát, amely metóduson nem is változtatok, előfordulhatnak tárgyi tévedések, amelyek javítására, de még inkább a saját élmények megosztására továbbra is szeretettel várjuk a kommenteket, hisz főleg azoktól lesz élő, izgalmas a sorozat.
Mai epizódunk tárgya végre egy örömteli félév, 2007 MK-meneteléstől bódult tavasza talán az utolsó abszolút “happy” félszezon, amit a közelmúltban átélhettünk. Egy pár hónapra megint profi klubnak, az egyik legnagyobb hazai csapatnak kezdett tűnni a Kispest, olyan alakulatnak, aminek mi mindig is látni akartuk Őt – és annak is láttuk a szívünkben. Csak a valóság, az mutatott mást. De végre ebben a félévben igazi tündérmese jött a pályán, ami bizony nagyon is kijárt megtépázott Honvédos önbecsülésünknek, bizony. Nézzük hát az örvendetes események krónikáját. “Az én Kispest-Honvéd-sztorim XXI. – 2007 tavasz.” bővebben
Az elmúlt hetek Csábimenesztős, Codella-kirúgós, Rossi comeback-es és igazolásainkon értetlenkedős poszttorlódásai miatt hallgató szériánk ismét felpörög a bajnoki rajt előtti csöndet kihasználva, azaz folytatódik retrospektív sorozatunk. Továbbra is sok-sok szubjektumra számítsatok, és mivel eddig is pusztán emlékezetből írtam a szériát, amely metóduson nem is változtatok, előfordulhatnak tárgyi tévedések, amelyek javítására, de még inkább a saját élmények megosztására továbbra is szeretettel várjuk a kommenteket, hisz főleg azoktól lesz élő, izgalmas a sorozat.
Érdekes amúgy, amikor elkezdtem ezt a szériát 2010-ben, a Hemingway-korszakról már nem akartam írni, mondván: abban “élünk”, túl közeli az élmény… – de közben úgy elment az idő, hogy Papa H. regnálásának kezdőévei is majd’ 10 éves időtávot jelentenek már a retrospektívkodásban, így viszem tovább a sorozatot, ahogy ígértem, a Csakblog indulásáig, így lesz kerek a sztori.
A mai epizód a klub legújabb, máig is tartó érájának kezdő félévére tekint vissza, mondhatni, arra a periódusra, amikor minden szépnek tűnt még, de ez sem egészen igaz, mert akkor még nem tűnt szépnek itt semmi sem a sok csalódás edzette lelkeinknek, bár az ősz második felére valami halovány pozitív jövőkép-féleség mégis fel-felsejlett. Hittük is, meg nem is. Nos: csapjunk bele. “Az én Kispest-Honvéd sztorim. XX. rész. 2006 ősz.” bővebben
Öveket becsatolni sporttársak, ha harmatosan is, de elkezdődött a biliborogatás a Honvéd jelenlegi működéséről. Korábbi edzőink Cordelláról (haveroknak csak Cor$$$), a kispesti közállapotokról.
Tegnap már szemembe ötlött a dolog, de valahogy nem állt össze a kép, hogy miért is csodálkozom. Biztos hosszú volt a nap. Aztán most visszakeresgéltem a hírarchívumban, és…
“Supka Attila az év elején szerződött a Kispestre és a szezon végéig kötelezte el magát a klubhoz. A május végén lejárt megállapodást a klub és a vezetőedző ma meghosszabbította 2012. május 31-ig.“
Ha ezt valaki megmagyarázza nekem, örömmel veszem. Addig is rovatunk címét idézve – wtf?
Megígértük, hát tartjuk a szavunk. A pénteki eseményeken való kezdeti meglepődést követő gyors posztváltásban már jeleztük, hogy itten nagy elemzésekkel jövünk elő edzőügyben, s lesz majd interjú is. Hát elemzések helyett kummantás (meg jóféle belga söröktől való megfáradás) jött a hétvégén, interjút meg Supka mester adott a Népszavától kezdve a Duna TV-n át a hivatalos honlapig bezárólag boldog-boldogtalannak csak mi csúsztunk le róla. Debüt így csak januárban vagy tavasszal, írott vekengés viszont most, hanganyag nélkül, poszt pro és kontra, ahogy a Bëlga énekli. Polemizálás a hajtás után.
Supka Attila visszatért Kispestre a múlt héten, hogy hivatalosan januártól átvegye Morales örökét. A régi új edző a különböző interjúkból kihámozva örvend, hogy újból Kispesten lehet, egy Honvédnak nem lehet nemet mondani, Hemingway és Gács urakkal mindig is megmaradt a jó viszony, meglepődött a híváson, hát hogyne lepődött volna meg, tisztázná a szurkolókkal a viszonyt, csatárt-középpályást venne, és a segítőjévé avanzsáló Szalain keresztül rajta tartja a fiatalokon a szemét.
Ez az antré…khm…bíztató. Ha nem lenne egy jó adag előtörténet, most 1000%-ig bizakodva várnám a tavaszt. De előtörténet van, és bizony rétegzett; nem is mindegy milyen nézőpontból szasszeroljuk a „Supka Attila” szócikk alatti bejegyzést a nagy vörös-fekete lexikonban. Nem egyszerű az ügy. Maradva a viszonylagos objektivitás talaján, a következő pontokba tudjuk szedni reményeinket és félelmeinket, ódzkodásainkat és optimizmusunkat egy jó SWOT-analízist segítségül hívva (ha már a területfejlesztő szakmában nyomulok több-kevesebb sikerrel, ezt az onnan kölcsönzött közösségi tervezési eszközt alkalmazva).
/Szakma ON: Bár a módszert ma már szinte áltisiben is tanítják, így némileg devalválódik a megítélése, bizony csupán kevesek alkalmazzák a ténylegesen adekvát módon a jelzett tervezés- és elemzéstechnikai eszközt. Amennyiben rendeltetésszerűen használjuk, hasznos összegző képet kapunk az adott problémakörről. Szakma OFF./
Hát akkor lássuk:
Erősségek:
• Eredmények Kispesten: MK-siker, őszi bajnoki ezüst
• Korábbi 2-szeres bajnoki cím a Debrecennel
• Határozott taktika elképzelések jelei a 2007 ősz végi összeomlásig
• Jó igazoláspolitika 2006 telén, és részben 2007 nyarán
• 2007 naptári évében végig jól és következetesen alkalmazott rotálás a „minden posztra 2 azonos képességű játékos” supkai alapelv jegyében
• Jó döntések az összeállításnál a kispesti időszaka elején (Pomper újbóli fölturbózása, Tóth Iván konzekvens védetése az MK-ban, Schindler vs. Mogyorósi, Genitóból hasznos védekezőközéppályás faragása stb.)
• Az első Supka éra határozott előnye volt a kupagyőztes tavasz alatt a magyar szinten határozottan profin működni látszó klub
Gyengeségek:
• Szurkolókkal való kommunikáció (grazi botrány, bekiabálások lereagálása a Bozsikban)
• Folyamatosan romló igazolási hatékonyság (Szmiljanics-Szabó T.-Bogdanovics-Ivancsics vs. Esad-Zsolesz-Adewunmi-Filó)
• Értékes saját nevelésekről való könnyű szívű lemondás (Zana, Koós)
• Túlságosan erős ragaszkodás 1-1 taktikai sémához, nehézkes váltás hullámvölgy idején (2008 tavasz)
• Sokan úgy tartják a DVSC-t Szentes szedte össze, Supka mindössze „csak hagyta” az NB1ből messze kimagasló erősségű csapatot menni a maga útján
• A poszt-kispesti időszak sikertelensége (Zalaegerszeg, Szalamina)
• Nemzetközi szinten gyenge hatékonyság (a Hajduk elleni sikert leszámítva)
• Supka eddigi csapatainál nem a markáns fiatalításról volt híres, most ez deklarált feladat
Lehetőségek:
• Supka is érett az elmúlt 2 éves pauzája alatt
• Őszintén gondolja a szurkolókkal való normális viszonyt
• Bátrabb hozzányúlás a fiatalokhoz
• Szalai segítőként nevesítése a fiatalok beépítése felé hathat
• Fölösleges légiósoktól megtisztított, arra érdemes juniorokkal felturbózott keret egészséges hangulata előre vihet
• A beharangozott sportpolitikai és –finanszírozási változások növelik az anyagi mozgásteret
• Kispesti múlt/1: a tulajdonossal való jó viszony, a korábban működő közös munka megismétlődése
Veszélyek:
• Supka igazán a saját szájíz szerint összerakott kerettel képes jó eredményre (lásd nálunk 2006 ősz vs 2007 tavasz, másutt Debrecen vs ZTE)
• Minőségi játékosok igazolásának hiányában kevéssé tudja felrázni a csapatot
• Kispesti múlt/2: Várható éles szurkolói kritikák lereagálása, tovább romló hangulat veszélye a Bozsikban
Nyilván vannak ellentmondó pontok az egyes szekciókban, de ez nem is baj, teret ad a vitára. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy Supka első itteni regnálása is szakaszolható és más részperiódus más jellemzőkkel bírt– pl. Pomper esetében bejött a szurkolói bekiabálások negligálása, Vincze Gábornál viszont mindez struccpolitikának bizonyult. Az is igaz, hogy bár nem a szurkolók szíve csücske az új tréner, a sokáig népszerű és megváltóként várt Sisa tanár úr nem tudott csodát tenni, a szintén extrapopuláris Aldo Dolcetti (magam is kedveltem szó se róla) is fél év után már nem tudott megújuni. Ezzel szemben a kevésbé „bratyizósabb” Morales valamilyen szinten sikeres volt s ez igaz Supkára is (nem is csak valamilyen szinten- a 2007-es év határozottan szép emlék).
Csak egyvalamiről nehéz megfeledkezni: Supka első és mostani érkezése között ég és föld a különbség az alapszitut tekintve. 2006 őszén egy lelkes tulajdonos mindent megadott a téli átigazolási időszakhoz, kicsinosodott a stadion, szurkolók és csapat egymásra találtak, egyfajta friss szellő fújta be a megújhodott szentélyünket. Most a hangulat egyre inkább szellemkastélyt idéz, eltűnőben a drukkerek, a konkrét felnőttkeret valamivel gyengébb alapképességű, a fiatalokra kellene hangsúlyozottan építkezni jelen játékosanyag megmaradó tagjai mellett. Nem lesz könnyű.
Ugyanakkor a foci nem kívánságműsor. Ha rajtam múlna nyilván egy Pisont-Csábi páros vezetné bajnoki címre a Németh Norberttel, Torghellével, Genitóval, azaz az összes régi kedvenccel teletűzdelt és saját nevelésekkel kiegészített csapatunkat míg a lelátón végigszakérteném a meccseket gyerekkorom kedvenc CS betűs idoljaival – de ez csak álom. Ráadásul az álomszerű dolgok sose jönnek be, valljuk meg – ezért álmok. Anno 2006-ban is mindenki fújt Supkára és egy megsüvegelendő tavaszt követően MK sikert értünk el. Most ismét Supka Attila ül a padunkon, és amíg valami visszavonhatatlan tanújelét nem adja annak, hogy a csapatot nem tudja kimozdítani a kátyúból vagy, hogy a szurkolókat most már nem egy szükséges rossznak gondolja akik vagy harsogják hogy „Csak a Kispest” vagy húzzanak haza, de kritikát ne fogalmazzanak meg, addig mellette kell állni (nem Supka Attila, hanem a Honvéd edzője mellett) és szurkolni a Kispestnek. Igen. A KISPESTNEK. Én is így teszek.
Blogalapító atyánk majd délután értekezik miután villámgyors miniposztjában némi megelőző tudatmódosítást helyezett kilátásba, én meg majd kommentelek. Munkamegosztásunk kiteljesítendő, holnap viszont bevállalok egy ligakupa-vizitet a Bozsikba, hátha sikerül mikrofonvégre kapni a régi-új edzőt.
Tegnap már szemembe ötlött a dolog, de valahogy nem állt össze a kép, hogy miért is csodálkozom. Biztos hosszú volt a nap. Aztán most visszakeresgéltem a hírarchívumban, és…
Megígértük, hát tartjuk a szavunk. A pénteki eseményeken való kezdeti meglepődést követő gyors posztváltásban már jeleztük, hogy itten nagy elemzésekkel jövünk elő edzőügyben, s lesz majd interjú is. Hát elemzések helyett kummantás (meg jóféle belga söröktől való megfáradás) jött a hétvégén, interjút meg Supka mester adott a Népszavától kezdve a Duna TV-n át a 
Csak egyvalamiről nehéz megfeledkezni: Supka első és mostani érkezése között ég és föld a különbség az alapszitut tekintve. 2006 őszén egy lelkes tulajdonos mindent megadott a téli átigazolási időszakhoz, kicsinosodott a stadion, szurkolók és csapat egymásra találtak, egyfajta friss szellő fújta be a megújhodott szentélyünket. Most a hangulat egyre inkább szellemkastélyt idéz, eltűnőben a drukkerek, a konkrét felnőttkeret valamivel gyengébb alapképességű, a fiatalokra kellene hangsúlyozottan építkezni jelen játékosanyag megmaradó tagjai mellett. Nem lesz könnyű.
Egyelőre hantához hasonlóan én is csak ocsúdok.