Györkös József kispesti szurkoló, aki nem fedezte fel Puskásban a tehetséget

Egész pontosan a csapat leggyengébbjének tartotta.

A két Puskás (fotó: Képes Sport, 1943. december 21.)

— Bal szárnyat kellene még szerezni — mondja a kispesti szurkoló .
Györkös József, a kispesti közép tagja így beszél:
– Láttam az eddig játszott edzőmérkőzéseket s bizalommal tekintek a tavaszi idény elé. Csak… Csak a csatársorral vannak bajok. A vasárnap játszott csatárok közül csak Nemes és Mészáros elégített ki. Csatárokat kellene még szerezni a rajtig. Elsősorban balszélsőt, azután balösszekötőt. Bízunk abban, hogy Egresi a rajtig rendbejön. Hallom, hogy a vezetők is számítanak arra, hogy Egresi hamar meggyógyul. Az ETC-ből vasárnap nekem nagyon tetszett Kőműves. Jó lenne, ha a a mi játékosunk lehetne. Nagyon sajnáljuk, hogy nem sikerült Bérest hozzánk igazoltatni. (Nemzeti Sport, 1944. február 8.)

“Györkös József kispesti szurkoló, aki nem fedezte fel Puskásban a tehetséget” bővebben

Ma 117 éves mindannyiunk kedvenc szövetsége, a labdarúgó

Egészen hihetetlen, hogy ebben a hagyományosan tesze-tosza közegben valóban világszínvonalú lehetett a magyar foci.

1900. november 25-én egy felhívás jelent meg a kor sportlapjában, a Sport-Világban, annak is az utolsó oldalán, az utolsó bekezdésben:

Footballcsapataink figyelmébe. A legutóbbi hetekben lefolyt mérkőzések azt a gondolatot érlelték meg bennünk, hogy itt az ideje annak, hogy footballcsapataink mérkőzéseit rendezzük és ne bízzuk a pillanatnyi elhatáro­zásra, hogy a mérkőzések kik közt és mikor létesüljenek. Alábbiakban fejtjük ki az okokat, a miért erre már elérkezettnek látjuk az időt és a módot, melylyel lehetővé véljük tenni azon czél elérését, hogy a magyar football-sport az első helyre kerüljön a többi művelt nemzetek közt.

“Ma 117 éves mindannyiunk kedvenc szövetsége, a labdarúgó” bővebben

Mellékesen egy stadiontörténeti forrásmunkán molyolok most

Talán valakinek jól jön majd, ha klubtörténetet szeretne írni.

Volt egy pillanat, amikor strandfürdőt álmodtak a mai KöKi helyére tervezett stadion mellé. (forrás: Ujság, 1935. július 14.)

Tegnap már írtam, hogy készül egy átfogó forrásjegyzék a Kispest második világháborút megelőző stadionépítéseiről. Értelme ugyan nem sok van, rajtam kívül talán Kaszás Kálmán klubkrónikásnak jöhet jól, azonban ha egyszer fel szeretné valaki dolgozni a történelmünket, akkor szüksége lesz ilyen és hasonló alapmunkákra.

“Mellékesen egy stadiontörténeti forrásmunkán molyolok most” bővebben

Öt darab kéményről

Egészen meglepő, hogy mennyi mindenről mesélhet pár, háttérben látható kémény.

Ti elgondolkodtatok már azon, hogy a kispesti sporttelep legrégebbi ismert, valószínűleg 1912 környékén készült képén mi az az öt gyárkémény a háttérben, vagy letudtátok annyival, hogy a Dr. Lipták és társa gyárhoz tartoztak?

Engem például elkezdett kicsit érdekelni, már csak azért is, mert manapság ugyanott mindössze egyetlen kéményt találunk, valamint ez a kép az egyetlen kapaszkodónk ahhoz, hogy nagyjából belőhessük az első pályánk pontos helyét, amiről természetesen illik tudni, hogy a mai Kispesti temető Puskás Ferenc utcai oldalán állt.

“Öt darab kéményről” bővebben

1941 nyarán a Kispest centikre volt története első névszponzori szerződésétől

Apró kisszínes a klub történelméből.

Az 1939-ben kitört európai háború miatt a Kispest FC elveszítette egyik legfőbb jövedelemforrását, a jól fizető hosszú külföldi portyákat, ezért egyéb bevételek után kellett néznie. 1940 decemberében a város képviselő-testülete elengedte a kispesti pálya éves bérleti díját, elismerve a klub szorult helyzetét.

“1941 nyarán a Kispest centikre volt története első névszponzori szerződésétől” bővebben

A klubtörténet szerint ma nyolcvan éves a kispesti stadion

Pedig csak 78 éves és 11 hónapos.

1939 tavaszán adják át azt a stadiont, amit többszöri felújítás után még ma is használ a Kispest. Furcsa történelmi párhuzam, hogy akkoriban is éveket kellett várni, míg végre rászánta magát a város és a minisztérium az építkezésre, ahogy a 42-es villamos meghosszabbítása a pálya mentén ugyanúgy szóba került, ahogy manapság is napirenden van. Igaz, akkor még 43-as volt a viszonylat neve, és az irány a Nagykőrösi út lett volna, nem pedig a Havanna.

Stadionépítési történelem a harmincas évekből.

“A klubtörténet szerint ma nyolcvan éves a kispesti stadion” bővebben

Kispesten még volt helye a nap alatt

Bemutatjuk a klubtörténet egyik legfurcsább díszelnökét.

Lord Rothermere (szül.: Sidney Harold Harmsworth), a Daily Mail napilap tulajdonosa a lap 1927. június 21-i számában egy saját szerzésű cikket jelentetett meg Magyarország helye a nap alatt címmel. Az itthon hatalmas visszhangot kiváltó írásban a lord a trianoni békeszerződés igazságtalanságáról és a revízió szükségességéről írt.

Lord Rothermere súlyát a világ-, vagy az angol politika alakításában a magyar közvélemény a kicsitnél valamivel jobban túlértékelte, ugyanis a lord bár Anglia egyik leggazdagabb emberének számított, mind a brit fasizmus támogatásához egyre közelebb sodródó nézeteivel, mind politikai pártjaival marginális szerepet töltött be a közéletben. Nem úgy a bulvár irányvonalát tökélyre fejlesztő lapjaival, ám a szenzációhajhász társasági hírekkel kormányt talán lehet buktatni, azonban elég nehéz kikényszeríteni egy nemzetközi békeszerződés újraíratását.

“Kispesten még volt helye a nap alatt” bővebben

Az elfeledett tizenötödik (hatodik) bajnoki címünkről

1956-ban az utolsó fordulója után szakad félbe a bajnokság. Érdekes, hogy bár az élen “végeztünk”, sosem kértük az aranyat.

Hatvanegy éve eldöntetlen torzó az NB I. 1956-os idénye, így lehet, eljött az ideje, hogy vitát nyissunk róla: bajnok lett a Honvéd, vagy nem?

Fontos tudnivaló, hogy az október 23-án kitört forradalom két nappal az október 20-21-én rendezett utolsó forduló után kezdődött, a meccsek tehát nem a harci cselekmények miatt maradtak el, hanem a csapatok évközi külföldi túrái, valamint a Vasas és az MTK Közép-európai kupabeli szereplése miatt, amit mellékesen a Vasas még augusztus elején, egy újrajátszott döntőben meg is nyert a Rapid Wien ellen.

“Az elfeledett tizenötödik (hatodik) bajnoki címünkről” bővebben

Az 1956-os forradalom megtorlásának emlékezete a lengyel szurkolótársadalomban

A néma visszhang (dokumentumfilm, 2017)

Az Ekstraklasa, a lengyel labdarúgással foglalkozó magyar oldal az 1956-os Emlékbizottság támogatásával forgatott egy filmet, amely Nagy Imre miniszterelnök kivégzését mutatja be a két ország labdarúgásának perspektívájából. A futball és a történelem mindig is szorosan összekapcsolódott, a lengyel és a magyar futball története szintén. Így nem meglepő, hogy az 1956-os eseményekre, valamint Nagy Imre és társainak kivégzésére is reagált a lengyel szurkolói társadalom. A film az 1958. június 18-án lejátszott Ruch Chorzów – Budapesti Honvéd mérkőzést állítja az események középpontjába, amelyre két nappal Nagy Imre kivégzése után került sor.

(thx Mitrovits Miklós @ ekstraklasa.hu)


Érdekesség, hogy a lengyelországi mérkőzésen sérülése miatt nem játszhatott Faragó Lajos kapusunk, akinek a testvére végigfotózta a forradalom napjait Budapesten. A Fortepanra most kerültek fel az egyetlen megmaradt tekercs képei. (via index)