Ne szépítsük: Supkának mennie kell

Bp. Honvéd – Haladás 1-3 // + osztályozókönyv

  • Két hete elvert minket, azóta 12 gólt kapott két meccsen a Diósgyőr, és már kieső helyen áll.
  • A Haladás augusztus és november közepén nyert csak meccset a bajnokságban – mindkettőt otthon.
  • Utoljára 2018 áprilisában nyert idegenben a Haladás.
  • Három gólt legutóbb 2018 májusában rúgott – hazai pályán. Idegenben 2017 decemberében. Mindkettőt a Felcsútnak, ahogy az utolsó győzelmei is szinte kivétel nélkül a Felcsút elleniek.
  • Továbbra is 11 ponttal van lemaradva a bentmaradást jelentő tizedik helytől.

Tegnap este hazai pályán kaptunk ki a Haladástól 3-1-re, értékelhetetlen futballal.

“Ne szépítsük: Supkának mennie kell” bővebben

Mai tételmondatunk: ha nem lenne elég nyomorúságos a magyar foci, akkor gyorsan utazzunk százötven kilométert haza, és nézzük meg ott

Bp. Honvéd – MTK @ Gyirmót

Ismét történelmi napra ébredtünk.

Amennyiben nem számoljuk Csepelt, Újpestet és természetesen Kispestet, vagyis az 1950. január 1-et követő Nagy-Budapestet vesszük alapul, akkor a

Honvéd (Kispest) története első hazai bajnokiját játssza vidéken.

Ha minden igaz. Elméletileg én is ránéztem, egy hozzáértőbb kolléga szintén, és egyikünk se talált korábbi példát. Homályosan emlékeztem valami olyasmire, hogy a harmincas évek elején a Kispest mintha eladta volna, vagy el akarta volna adni a pályaválasztói jogát az éppen sikeresen szereplő debreceni Bocskainak, azonban úgy tűnik, mégsem. (A pályaválasztói jog eladásával a szegényebb kisegyesületek éltek viszonylag rendszeresen, amennyiben a jog átadásából származó bevételük magasabbnak ígérkezett, mint a hazai rendezés után megmaradó nyereség.)

“Mai tételmondatunk: ha nem lenne elég nyomorúságos a magyar foci, akkor gyorsan utazzunk százötven kilométert haza, és nézzük meg ott” bővebben

Napikispest 2019.01.28.

A mindenféle csevegések és csacsogások napja!

Mindenképp emlékezzünk meg Hemibá kabójáról, amiben a chatet tartja! Valahol tényleg a hősöm.

Kilátástalan nyári szünetből hősies nyárutó, vállalható ősz és fokozatos beszürkülés a negyedik helyet eredményező íven

Régen írtunk már idény-összefoglalót, pedig a blog hőskorszakában (mondjuk úgy, amikor még csak a Kill’em All-jainkat meg a Ride The Lightningjainkat jelentettük meg Fantával, nem a mostani Load-okat) ez milyen sztenderd műsorszám volt. Most mindenesetre nekifutok egy ilyesminek, aztán a végső kivesézés úgyis olvasói reszort, csak megadom az alaphangot a kontentnek, hogy hantai modorral éljek. “Kilátástalan nyári szünetből hősies nyárutó, vállalható ősz és fokozatos beszürkülés a negyedik helyet eredményező íven” bővebben

A poszt, amelyben megpróbáljuk kideríteni, hogy mit keres a német igeragozás finomságain merengő Supka karácsonykor egy húsvétra készülő plázában

Bp. Honvéd – Újpest @ Hungária körút, 19:30

  • Havazott. Szép.
  • Munkanap, de legalább fél nyolckor játszunk, valamint városon belül.
  • Utolsó őszi forduló, ha nyerünk, dobogón töltjük az időközben elkezdődött telet.
  • Baráth Botitól nagyon valószínű, hogy búcsúzunk, és ahogy ismerjük a teleket, utólag többekről is kiderülhet, hogy utolsó meccsüket játszották az Újpest ellen ma este.
  • Mindenki fogadkozik, az Újpest sokat passzol, nem szeretjük a játékát.
  • Vezeti: Solymosi.

“A poszt, amelyben megpróbáljuk kideríteni, hogy mit keres a német igeragozás finomságain merengő Supka karácsonykor egy húsvétra készülő plázában” bővebben

Nálunk mostanában tényleg nincs olyan, hogy minden kötél szakad, mert mindig van egy pót-pót-pótkötél (link a poszt végén)

Haladás – Bp. Honvéd 0-1

  • Ez nem foci, nincs semmi játékunk.
  • Megint csak mázlink volt.
  • Nézhetetlen.
  • Kiábrándító.

Ilyesmi mondatok hallatszódtak tegnap a meccs után, mind a képletesen, mind a képletességet elhagyva a józanabb és nem józanabb emberek szájából kifelé, bele a szombathelyi estébe, mintegy kritikaként, miközben hatalmas ünneplés a folyosón, dalolászás, hangoskodás, miegymás.

Az ambivalencia maga a tipikus Kispest, kérem alásan.

“Nálunk mostanában tényleg nincs olyan, hogy minden kötél szakad, mert mindig van egy pót-pót-pótkötél (link a poszt végén)” bővebben

Nagy tisztesség ez nekünk, Király Gábor visszavonultatása

Haladás – Bp. Honvéd @ Szombathely, szombat, 17:00

ugyanis az elmúlt napokban elhavazás áldozata lettem, amire egyrész a szociális életem fellendítésével próbáltam reagálni, valamint a valódi elhavazástól való félelmemben, impulzusdöntéssel vettem egy átmeneti kabátot, amiről már az első viselés során kiderült, hogy inkább téli lesz az. Cserébe a Honvédkára igazából annyi időm se volt, hogy a mellettem ülő, szintén kispestes kollégával legalább kibeszéljük Holcsikát, Batik gólját, sőt, a kettejük egymást felrúgó megoldásáról se esett egy árva szó sem. Elmentünk mellette minden mással foglalkozva.

“Nagy tisztesség ez nekünk, Király Gábor visszavonultatása” bővebben

Valami ilyesmi szenvedést vártam, nagyjából ezzel az eredménnyel

Bp. Honvéd – Diósgyőr 1-0

Mindenki arról beszélt, hogy meccsek óta képtelenek vagyunk gólt lőni, miközben a helyzeteink megvannak. Igazából rosszul sem játszunk, mármint abban az értelmében, hogy nézni ugyan valóban nem szép általában, de a modern fociban azért a nyomásgyakorlás, a helyzetkialakítás, és hasonlók számítanak, abban pedig általában jobbak vagyunk az ellenfeleinknél.

Egy dolog nem ment eddig: fordítani. Kétszer is az első negyedóra környékén kaptunk gólt, majd jött a meddő egykapuzás, és a végén a megállapítás, hogy jók votlunk a Fradi ellen, és úgy; rosszak voltunk a Felcsút ellen, és úgy nem sikerült nyernünk, pedig, és innen egy bla-bla-bla. Tudom, mert én is pont ezt mondtam.

“Valami ilyesmi szenvedést vártam, nagyjából ezzel az eredménnyel” bővebben

Supi és a rangadók

Felmerült hétvégén kérdésként, hogy Supitó mikor nyert utoljára rangadót, vagy igazán fontos meccsen a Honvéddal?

A válasz tömören: nem ma.

Sőt, ha nem számítjuk az idő közben összeomló Debrecent, akkor konkrétan hét éve, az Újpest ellen. Igaz, akkor sorozatban vertük otthon a Fradit, Videotont, Újpestet.

“Supi és a rangadók” bővebben

Kulcsszavak mentén a Fradi ellen: elvárások, érdektelenség, tej, kenyér, valamint arról is szó lesz, hogy miért tisztelem a hatvanhatot

Bp. Honvéd – FTC @ Hungária körút, 19:30 TV: M4 Sport

Fura, de konkrétan semmi, de tényleg semmi várósság nincs bennem. Este Honvéd-Fradi a Hungária körúton, most délelőtt kilenc körül jár az idő, és jobban foglalkoztat a bevásárlólistám, és a lista tartalma, amivel mindjárt nekivágok a környéknek, hogy beszerezzek tejet, kenyeret, tonikot, kávét, meg egyéb apróságokat. Vajon mit felejtettem el?

Tényleg az van, hogy évek óta nem hoz lázba a Fradi. Eleinte csak érdektelenné váltak számomra, persze magamban simán ment a sz*rfradizás, a dallamotapadás az dallamtapdás, ráadásul azt sem utolsó, ha valamihez képest másnak érezheti magát az ember, mondjuk többnek, jobbnak, bárminek. Aztán jött az elmúlt fél-egy év, letettem az újságokat, letettem a mindennapok apróságait, maradtak a trendek, és kiderült, a Fradi ugyanúgy belesimul, mint a mátrai erőmű, a vidéki sajtó, a minket körülvevő valóság.

Maradt az alábukunk és kibekkeljük állapota.

“Kulcsszavak mentén a Fradi ellen: elvárások, érdektelenség, tej, kenyér, valamint arról is szó lesz, hogy miért tisztelem a hatvanhatot” bővebben