Mastodon

Büszke és bátor labdarúgóink fapofával sunnyogtak be az öltözőbe (minden és mindenki más felelős, ők nem)

Honvéd – Siófok 0-1

Hangsúlyozom, mindenképpen pozitívum, hogy nem veszítjük el az ikszes mérkőzéseket, azonban meg kell tanulni megnyerni őket (…) Úgy érzem, átszakadna a játékosokban egy gát, ha a kérdőjeles meccseket végre a magunk javára tudnánk billenteni, amihez viszont még többet kell tenni, vagy legalábbis helyenként jobban játszani. 

Csertői Aurél – Megnyerni az ikszes meccseket (honvedfc.hu)

Nagyon rosszul öregedett Csertői meccs előtti nyilatkozata. Kikaptunk hazai pályán az ezzel a győzelemmel ugyanúgy a tizenhatodik, tehát kieső helyen ragadó Siófoktól. A huszonkét NB II-es bajnokinkból mindössze hatot, igen, bazmeg, hatot sikerült megnyernünk. A tizenhetedik Tiszakécske ellen még összejött egy iksz, az egy fokkal erősebb Siófok viszont már oda-vissza vert minket. Taps.

Innentől minek válogassam meg a szavakat? Minek nyújtsunk mi jobb teljesítményt, mint a csapat és a klub?

„Büszke és bátor labdarúgóink fapofával sunnyogtak be az öltözőbe (minden és mindenki más felelős, ők nem)” bővebben

Lesz ugyan pár felesleges betű a posztban, azonban már a címbe beleírjuk a teljes tartalmat: szánalmas

Tiszakécske – Honvéd 1-1

Tegnap többen is kérdezték a lelátón: „mit lehet erről írni?” Ugyanazt tudtam mondani nekik, mint egyet aludva a meccsre: „valószínűleg egyszavas poszt lesz”. És tényleg:

szánalmas!

szánalmas!

szá-nal-mas!

„Lesz ugyan pár felesleges betű a posztban, azonban már a címbe beleírjuk a teljes tartalmat: szánalmas” bővebben

A veretlenség megmaradt, de sokra nem mentünk vele

Honvéd – Nyíregyháza 1-1

Hát, akkor ez most elment. Talán ki lehet jelenteni. Múlt héten azt számolgattuk, amennyiben az ETO tartja a formáját, akkor három pont felett valamennyivel kellene zárnunk a meccseinket, hogy idény végén feljutó helyre kerülhessünk. Tegnap nyert az ETO, mi döntetleneztük, a szükséges átlagpontszám pedig 3,49-re ugrott. Ekkora bukásban sajnos reménykedni sem érdemes, pedig tudnák kárörülni Lukic miatt a bukásuknak.

Vagyis jövőre is másodosztály.

Az a másodosztály, ahol jelenleg az összes néző, tehát a bajnokság összes nézőjének (a klubok adatközlései alapján) 28 százaléka a Kispest meccseire kíváncsi. Nagyjából minden harmadik-negyedik ember, aki kiment egy NB II-es meccsre, az láthatta a Honvédot, vagy, és ez a jellemzőbb, már eleve a Honvéd miatt váltott jegyet.

„A veretlenség megmaradt, de sokra nem mentünk vele” bővebben

Prémium túra a tavaszi rajton

Kozármisleny – Honvéd 1-2

István, álljon fel, csinálok önről egy képet.

Mondta kedvesen az intézkedését foganatosító rendőr a kozármislenyi Mokka Kultúrpresszó napsütötte teraszán. Az égen egymást keresztezték a chemtrail-csíkok, az asztalon hideg Pécsi sör.

Nagyjából egy órával a kezdés előtt parkoltunk le a vendégszektor mögött. A közeli Coop már délben bezárt, időnk bőven, a térképbe beütöttük a legközelebbi kocsmát. Előbb balra, majd jobbra, majd megint balra, legfeljebb öt perc séta, és ott lesz.

Ott volt.

„Prémium túra a tavaszi rajton” bővebben

Az ilyen meccsekért érte meg kiesni

Honvéd – Csákvár 2-2

El is felejtettem milyen érzés az, amikor feladsz mindent, és már az eredményességért sem szorítasz, hanem csak állsz, és őszintén röhögsz az egészen. Amikor teljesen elengeded, kivetkőzöl mindenből, amit addig képviselni próbáltál, és belekiáltod a hideg kispesti délutánba:

„Hajrá!”

Nem többet, mindössze egy „hajrát”, kontextus vagy bármi egyéb nélkül. Aztán a szépítő öngólunk után a vendégszektor felé fordulsz, és artikulálatlanul ordítani kezdesz:

„Mivan, mivan, mivaaaaaaaan???!???!!”

Mindkét öklöd a levegőben, a középső ujjak az ég felé, indulhat a mutogatás.

„Az ilyen meccsekért érte meg kiesni” bővebben