Nem sok, de legalább egy apró remény, hogy hátha
Ha bejön, akkor nevezhetjük részeredménynek.
Mastodon
mert célunk csak egy van
Ha bejön, akkor nevezhetjük részeredménynek.
Bp. Honvéd – Újpest 1-2
pre: azzal a szomorú hírrel kell indítanunk, hogy vasárnap reggel (9:30) még mindig Horváth az edző és Kun az ügyvezető a klubnál.
Úgy látszik, alig egy hónap alatt harmadszor is bejött a híres egymillióból egy. (l. címlapképünk) Elhiszem, mert maga az edzőnk nyilatkozta, szóval így kellett lennie. Hogyaszongya:
Az elmúlt öt meccsünkből három volt olyan, ami szezononként egyszer forduló elő. (…) Ez egy hihetetlen pechszéria, saját magunkat intézzük el minden meccsen.
Jogos, magunkat. Persze az is igaz, hogy nulla játékunk van, semmi előremutató, egy épkézláb labdakihozatalra is képtelenek vagyunk, még akkor sem, ha egyáltalán nem támadnak le minket — vagyis magunkat verjük meg. Viszont ha nagy ritkán nyerünk, akkor ahhoz ugyanúgy semmi közünk, hiszen ott nyilvánvalóan az ellenfél verte meg saját magát. Mi egyszerűen képtelenek vagyunk bármire, ami a futballra hasonlítana.
„Feri szerint a közel lehetetlen az új valószínű, vagyis a Horváth takarodjot is úgy kell érteni, hogy: maradj!” bővebbenA Bp. Honvéd – Újpest elé.
Egyszerű a helyzet: az Újpest ellen nyerni kell. Minden más eredmény elfogadhatatlan. Az ún. sportszerencsére, illetve bármi másra hivatkozás időszakának vége, ráuntunk az üres és hamis szövegekre, többé nincs helye semmiféle magyarázkodásnak. A képlet a következő:
És így tovább, győzelemről győzelemre. Felőlem maradhatnának a világ végéig, hiszen a folyamatos győzelem előbb bajnokságot, majd európai kupagyőzelmet jelentene. Legfeljebb amikor majd visszatekintünk 2021-re, akkor elfog minket az undor, de sebaj, hiszen ott a BEK-trófea az ölünkben. (Ébresztő, Hanta!)
„Nem azzal van a baj, hogy a Föld mégsem lapos, hanem azzal, hogy nem merik elismerni: gömb (mert annak hiszik a csonkakúpot)” bővebben„Napikispest 2021.11.24.” bővebbenA FEB összevont eljárás alapján a Budapest Honvédot a Mezőkövesd elleni hazai, valamint a DVSC és a Puskás Akadémia elleni idegenbeli bajnoki mérkőzésén a rend megzavarásával kapcsolatos szurkolói cselekményeiért (megbotránkoztató, obszcén kifejezések bekiabálása, pirotechnikai eszközök ismétlődő használata) és rasszista megnyilvánulásaiért („huhogás”) pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.
MLSZ FEB, november 18.
Bp. Honvéd – MTK 3-0
legyen az, hogy minket is megvásároltak kilóra! A klub, a vezetőség, a tábor. Mindenki mindenkit. (Számlaszámunk után itt lehet érdeklődni, tárgyajándékokat előzetes egyeztetés után tudunk fogadni. – a szerk.) Vagyis most úgy fogjuk mindenben a rosszat keresni, fanyalogni, hogy közben jól csendben maradunk. A lényeg a következetesség.
Például ott van rögtön a büfé. Eddig az idény messze legjobb aprósága volt, hogy lehetett rendes sört (Horizont, Easy A) inni a stadionban! Tegnap viszont már nem, helyette szenvedhettünk a Borsodi Mesterrel. Kell a francnak. Állítólag – alig hat meccset követően máris – új cég vette át a szolgáltatást. Köszönjük. Sör legalább már nincs.
„Ha nem tudunk mit fikázni, akkor inkább nem írunk semmit, sőt” bővebbenIgen, tegnap délután néhány szurkoló elbeszélgetett pár játékossal és edzővel arról, hogy mégis mi a fene történik Kispesten? Ki a felelős, mit lehetne tenni, esetleg, miért ekkora szar az, amit művelnek? Az emberek leginkább neveket, tényeket, indokokat vártak, azonban annál az üres fecsegésnél alig kaptak többet, mint amit a hivatalos kommunikáció is lehoz hétről-hétre.
A játékosok közül néhányan beleszaladtak a beszélgetésbe, néhányan maguktól jöttek oda, néhányan csendben kivárták a sorukat, és voltak néhányan, akik egyszerűen kikerülték az egészet, és mindenki háta mögött besunnyogtak a stadionba. (Felmerül a kérdés, hogy az minek játszik/dolgozik Kispesten, akiben annyi bátorság sincs, hogy kiálljon a szurkolók elé? Náluk még azt is többre tartom, aki visszaszól, miközben kussolnia és tűrnie kéne.)
„Amiről ha ketten tudnak, és egy beszélgetés általában ilyen, akkor arról mindenki tud” bővebbenminden rejtve rajtam,
részlet Sallai János és Vandulek Zoltán: Tanga c. dalművéből.
a lényeg láthatatlan,
légy gyengéd, de hajthatatlan,
érd el azt, hogy látni hagyjam!
Legőszintébb sajnálatunkra, posztunk nem a kilencvenes évek kortárs költészetével kíván foglalkozni, hanem annál valami sokkal fontosabbal. Sajnáljuk, hiszen ha mégis a kilencvenes évek kortárs költészetét választanánk, akkor egy olyan kultúrtörténeti pillanatról beszélhetnénk, ahol megtörtént, hogy Csokonai reménye (földiekkel játszó égi tünemény), Radnóti szülőhazája (lángoktól ölelt kis), esetleg József Attila hűsége (talpig nehéz) által kitaposott ösvényen elindulva, Orbán Tamás leírta az évtized talán legfontosabb, és egyben legnagyobb hatású metaforáját: a szerelem is napolaj.*
*_ amennyiben mégis inkább ebbe az irányban indulnál el, ajánljuk a Régen minden jobb volt podcast vonatkozó adását, illetve a hozzá kapcsolódó posztot.
„Világirodalmi kontextusba helyezve próbáljuk meg elmagyarázni miről szól a Kispest-MTK, majd elkanyarodunk a felelősségek firtatásának irányába” bővebbenEgy kevésbé ismert képpel emlékezünk Puskás Ferencre: tisztavatás 1950-ben, a képeslap hátlapja szerint valószínűleg Parádon. (A fotó ide kattintva teljes méretben is megtekinthető.)
Öcsibácsiról sok újat nem lehet elmondani, pedig ha valakivel, akkor vele tényleg félelmetes, hogy mennyi dolog történt életében. Szinte maga a XX. századi történelem, az élő történelem, és talán ő az origója annak a futballistaképnek, amit ma sztárként, világsztárként ismerhetünk.
Miközben mindvégig kispestinek tartotta magát — ahogy mi is.
Köszönjük Öcsibácsi az életünket.
„Tizenöt éve ment el Öcsibácsi” bővebben