Mastodon

Tét nélküli meccsre utazunk Fehérvárra – azaz dehogy, nagyon is van mit veszíteni

cvmHát valahogy így! Szívem szerint azt írnám: tét nélküli meccsre megyünk a Fejér megyei székhelyre, a Vidi annyival erősebb kerettel bír, hogy most aztán tényleg nincs vesztenivaló, menjünk ki a pályára felszabadultan, nyomjuk, ami bennünk van, ami a csövön kifér, aztán meglátjuk, hátha kifog egy gyengébb napot az állami alakulat, és akkor elcsíphetünk egy pontot (vagy bekkelve többet is?). Csak hát másik oldalon ott van a tény: Viercho elhúzódó ténykedésével már elpazaroltunk egy sor ilyen lehetőséget, amikor tét nélkül lehetett volna vigéckedni, most már bizony közel a veszélyes zóna, szóval egyre inkább pontok kellenének, több vereség egyre kevésbé fér bele.

Mondjuk talán ez a fehérvári még igen – de akkor a Fradit és a többi hátralevőt kell ütni. Nem egyszerű a képlet sehogy sem. „Tét nélküli meccsre utazunk Fehérvárra – azaz dehogy, nagyon is van mit veszíteni” bővebben

▶ Csábi türelmet kér, de ígéri: megtaláljuk az utat!

Névtelen
fotó: Lovi – 1909foto.hu

A tegnapi kupaderbit követően Csábi Józsival beszélgettünk, illetve bocsánat: Csábi József vezetőedzővel – most már ez a cím dukál az egykori kedvenc hátvédnek. A beszélgetés egész jó hangulatúra sikeredett a körülményekhez képest, hisz se Csábi, se a riporter sem járt a fellegekben a 11-esekkel való búcsút követően, – de az új edző hozzáállása és tervei, egyáltalában a klubhoz való viszonya rég nem látott hangulatokat idéztek meg a sajtószobában.

Ja, és még egy adalék: negyediknek kerültem sorra, három hosszabb interjút követően, és Józsi, bár szemmel láthatóan iszonyat fáradt volt, a legtermészetesebbnek vette, hogy nekünk is adjon egy n+1. interjút aznap, nem rohant el 2 közhelymondat után zuhanyozni, spagettizni vagy tuttomercatowebet olvasni, mint kiváló elődjei. Hát, így is lehet, ilyen hozzáállással. Riszpekt.

Megint majdnem

10441093_764446366956148_732639739096878554_nHa csak ma reggel olvasom az eredményt, minden részlet és kommentár nélkül (ti. továbbjutott a Fradi), nem lepődök meg, csak szomorúan vállat vonok. Ha elnagyoltabb részleteket is olvasok (ti. büntetőkkel ment csak tovább az élcsapatnak kikiáltott zöld-fehér alakulat), már hümmögök is egyet, ha nagyon részletes beszámolóba botlok (ti. Dibusz tartotta benn az MK-ban az FTC-t konstans pagliucázásával), már konkrétan meg lennék lepve.

De így, hogy kinn voltam  és végig is néztem az elhúzott mézesmadzagot a saját orrunk előtt, a minden idők egyik leggyengébb MK nyolcasába kerülésre, és tizikkel kizúgni, mindezt az év első ótvarhideg meccsén, csontig átfagyva, hát így már inkább sírok. Illetve sír az egyik szemem. A másik meg mosolyog, vagy még inkább: reménykedik egy picit. Mindjárt elmondom, miért. „Megint majdnem” bővebben

Sűrű napokat élünk, ráadásul holnap: Fradi!

csjcimkep
1992, Csábi Jocónak itt sem voltak könnyű percei a Fradi ellen: petárdával kínálja őt meg a csőcselék.

Egész egyszerűen hihetetlen az idei szezon. Legalábbis az „időzítései”, legalábbis számomra. Akárhányszor pár napig nem vagyok blogközelben, rögvest beindul az esemény-lavina, és az addig heteken át csak kínosan vánszorgó, saját pocsolyájában fetrengő Honvéd-sztori a mozivásznon a tarrbélai ütemből másodpercek alatt vált guyritchie-s szkeccskavalkáddá. A most hétvége is ilyen volt – míg én messze az országtól töltöttem két napot, előbb szokás szerint torkosborzoltunk Kecsón, majd a hollandus visszament az akadémia-igazgatói székbe, és érkezett Csábi Józsi (az előzmények ismeretében hatalmas meglepetésre), majd tegnap a zoknifetisiszta is fel lett ültetve a katapultszékre, a Papa pedig meg is nyomta a gombot. Cordellát alig látni, de ha igen, akkor is lapít mostanság. Mi van itt? – kérdeztem meglepve, miután hazaértem tegnap reggel – közben pedig holnap jön a Fradi MK-derbire. Atya gatya! „Sűrű napokat élünk, ráadásul holnap: Fradi!” bővebben

Igazából jó is lehetett volna, azonban hatalmas kihagyott ziccer lett végül a szurkertüntetés

Egyfelől az elmúlt évek egyik legmenőbb szurkolói akciója volt a vasárnapi összeröffenés a Kossuth téren, másrészt azonban kevés, iszonyatosan kevés, ahhoz, hogy bármi hatása is legyen.

„Igazából jó is lehetett volna, azonban hatalmas kihagyott ziccer lett végül a szurkertüntetés” bővebben

Újra érzem a bizsergést!!! Csábi Jocó a padon!

csabi_inNéhány perce jelentették be, hogy Csábi visszatér, és átveszi az irányítást. Azóta szívecskéket írok minden csetablakba, és szívecskéket kapok, netán röhögést ellenérdekelt felektől, de mélységesen letojom őket, mert Csábi Jocó lett az edzőnk!

Basszus, kispesti a padon. Tudjátok ez mit jelent? Én még nem, de már nagyon akarom tudni, látni, tapasztalni.

„Újra érzem a bizsergést!!! Csábi Jocó a padon!” bővebben

Prosser Pici ismét megmutatta, lassan már észre kellene őt venni

Talán az egyetlen szép, vagy jó, vagy úgy általában örömteli pillanatunk volt a hűvöskés kecskeméti délutánon. És még néhány védés Szabinnyótól, hogy legalább ne kapjunk egy polgári ötöst. Csókolom, három pontra vagyunk a kieséstől!

„Prosser Pici ismét megmutatta, lassan már észre kellene őt venni” bővebben