Mastodon

Tizenöt éve ment el Öcsibácsi

Egy kevésbé ismert képpel emlékezünk Puskás Ferencre: tisztavatás 1950-ben, a képeslap hátlapja szerint valószínűleg Parádon. (A fotó ide kattintva teljes méretben is megtekinthető.)

Öcsibácsiról sok újat nem lehet elmondani, pedig ha valakivel, akkor vele tényleg félelmetes, hogy mennyi dolog történt életében. Szinte maga a XX. századi történelem, az élő történelem, és talán ő az origója annak a futballistaképnek, amit ma sztárként, világsztárként ismerhetünk.

Miközben mindvégig kispestinek tartotta magát — ahogy mi is.

Köszönjük Öcsibácsi az életünket.

“Tizenöt éve ment el Öcsibácsi” bővebben

Sosem értettem, miért jó, ha az emlékezés csak addig tart, amíg az átadón elkészül pár fotó

Az ausztrál és a magyar sajtót is bejárták a mindössze pár éve, 2017 februárjában átadott Melbourne-i Puskás-szobor friss képei. A szobor elszíneződött, környezetét belepte a gaz, a talapzat burkolata töredezett, és a tájékoztató tábla is hiányzik róla.

Apró, bár annyira talán nem meglepő érdekesség, hogy a Nemzeti Sport nem hozta le az anyagot, miközben az avatóünnepségen jelen lévő magyarországi küldöttség tagja volt a lap főszerkesztője, Magyarország későbbi Puskás-ügyi nagykövete is.

“Sosem értettem, miért jó, ha az emlékezés csak addig tart, amíg az átadón elkészül pár fotó” bővebben

Koronanapló 17. nap // Beindult a fizetéscsökkentési láz

Letargia, fizetéscsökkentések, Öcsi első szülinapja, unalmas döntetlen az Újpesttel.

A sok itthonlét után hétvégére utolért az általános letargia, és eljutottam odáig, hogy semmihez sincs kedvem. Sajnos, most lesz igazán szükség az önakaratra, hogy sikerüljön átbillenni, mert ha beleragad az ember, akkor nagyon nehéz lesz visszapörögni a munkába, a megszokott napi rutinba. Például visszatalálni a posztoláshoz.

Kicsit mint másnaposan menni meccsre. Egyetlen gondolatod, porcikád se kívánja a sört, ha csak rágondolsz hányhatnékod támad, aztán valaki a kezedbe nyomja az elsőt, nehéz kortyok, leszenveded a felét nagy nehezen, majd a másik felét valamivel könnyebben, és hopp, meg is volna az átbillenés, jöhet a következő.

Vagy a fáradtság. Túlhúzod a napokat, este fusizol kicsit, egyre nehezebben maradsz ébren, mégis kellenél délelőtt, koncentrálni kéne, nem megy, nem megy, aztán valahonnan jön az átbillenés, az álmosság eltűnik, pár órára minden normális újra. (A túlhajszoltság hosszabb távú negatív hatásairól majd máskor.)

“Koronanapló 17. nap // Beindult a fizetéscsökkentési láz” bővebben

Mindeközben és csak mellékesen egy apró magyarfutballság

A meccs egyébként 12:30-kor kezdődik, a pénztár egy órával kezdés előtt nyit, a zsuga pedig egy ezres.

“Mindeközben és csak mellékesen egy apró magyarfutballság” bővebben