Kategória: Beszámoló

Ebben a posztban közepesen vörös fejjel küldöm el a Honvédot a jó büdös francba

Zalgiris Vilnius – Bp. Honvéd 1-1

A meccset akár hagyhatjuk is, mindenki látta, akinek pedig volt valami jobb programja, azt most kicsit irigyeljük. Legyen elég annyi, hogy ez a Vilnius alsóházas lenne az NB I-ben, mi viszont még nagyon nem vagyunk kész, és egy valószínűleg először és utoljára látott felállással, sőt, kerettel mentünk neki a meccsnek. Ha nem lesz belőle fogpiszkáló, mint a viccben, akkor szeptember magasságában nagyjából egy hármast gurítanánk nekik, azonban egyelőre július közepe van.

Ami mellett viszont nem lehet elmenni szó nélkül, az a szurkolókkal való kitolás maxra pörgetése. Inkább erről írnánk, maradjon meg az utókornak.

“Ebben a posztban közepesen vörös fejjel küldöm el a Honvédot a jó büdös francba” bővebben

Krumpliföldjéről jelentjük

Bp. Honvéd – Zalgiris Vilnius @ Vilnius, 19h (helyi idő szerint: 20h)

Csütörtök reggel*, kipihentük magunkat, egy jó alvás, egy-két kávé, egy hideg zuhany**, egy kis vadászat reggelire, rendes kávéra***, hamar elmúlik a tegnapi sörözés**** minden nyoma.

Este mérkőzés, addig pár megjegyzés, utána egy minimál poszt.

*_ az megvan, hogy litvánul a jó reggelt napot vagy estét így hangzik: labas vakaras.

**_ tipikus szovjet zuhany. Kell pár perc, amíg bemelegszik a legszélsőségesebb meleg állásban, majd jön a pillanat, amikor hirtelen elviselhetlenül forróra vált. Ilyenkor, ugye, elkezdjük egyre hidegebbre tekerni, majd még hidegebbre, és még hidegebbre, és egyszer csak azt látjuk, nincs már hova tovább tekerni, de a víz még mindig forró. Ismerjük ezt, jártunk eleget Ladával, ismerjük a szovjet módit: ha egyszer bedurran, akkor az be van durranva, és tartja a végtelenségig, igaz, egyáltalán nem energiahatékony módon. Na, a szovjet, az szovjet.

***_ tipikus magyar tursták vagyunk, bizalmatlanok az országokkal. Reggel a franc se akar kávéért koslatni, tejet szerezni, én nem is cukorral, hanem pötyivel iszom (vajon hogy mondják litvánul a pötyit?), inkább hozunk magunkkal instant kávét, tejport, pötyit, reggel egy áthidalónak vállalható megoldás. Később majd szerzünk ihatót is.

****_ bakker, nyolc óra pár perckor mentünk le egy boltba, hogy az esti kocsmatúra előtt vegyünk pár üveggel a szállásra, ha visszaérünk, legyen lehetőség a folytatásra, levezetésre. Beszarás, képzeljétek, nyolc után nem adnak el alkoholt a boltban! Érthetetlen. Ha már van egy ilyen hülye szabályuk, akkor azt tessenek kiírni a határon, hogy az ember még az utolsó pillanatban dönthessen úgy, legyen mégis egy másik ország a célpont.

“Krumpliföldjéről jelentjük” bővebben

Az év első meccsén legalább nyertünk, komolyabb következtetést viszont nem érdemes levonni belőle

Bp. Honvéd – Zalgiris Vilnius 3-1

A meccs előtt mintegy másfél órával nyugodtam meg először, amikor a Hősök terénél felszálltak a vilniusi szurkolók a 105-ös buszra, és legalább hármójukon is ott feszült a zokni-szandál-kombó. Akkor már éreztem, itt nem veszíthetünk, hogy Litvánia annyira menthetetlenül Kelet-Európa, hogy igazolva látszik minden, amit a Hajnal-féle Trieszt-Szentpétervár-tengely beemelt a társadalomtudományokba.

Ha valaki zokniban és szandálban érkezik Budapestre, a zokni és szandál Világfővárosába, az pontosan tudja hova érkezett, az egy a vérünkből, legyen bár átmenetileg szovjet, a valódi énjét képtelen volt bedarálni a rendszer. Ha pedig zokni és szandál, akkor nem veszíthetünk, mert olyan nincs, hogy saját magunk, az egész életfelfogásunk ellen vesztesen jöjjünk ki egy párharcból.

Így is történt, tipikus Moháccsal, nemes elbukással és szép halállal a Vilnius részéről, amolyan magyarosch meccsen.

“Az év első meccsén legalább nyertünk, komolyabb következtetést viszont nem érdemes levonni belőle” bővebben

Ez Kispest

Bp. Honvéd – Videoton 1-2

Szomorúan indultam hazafelé. Egy ideig még ücsörögtem a kiürülő lelátón, nem is tudom, bambultam valahová, ezeknek az ünneplését se figyeltem, gondolom, valami volt azért a távolban.

A Liget felé sétálva, át az aluljárón, a négyszázadik állítsukmegabevándorlást plakát mellett elhaladva, sörözgető kispestiek, van minek örülni. A NER bajnokságában még egy utolsót lehelt egy outsider: majdnem megvolt a kupadöntő. Olyan ez az egész, mintha valaki valós pénzzel és valós emberekkel fifázna a magyar futballban, és először vette volna észre a multiplayer menüpontot, ahol rögtön ott talált minket, és nem, az istennek se tudott mit kezdeni velünk. Hagyta inkább a multit, keresett egy csalást az interneten – és bedarált minket is. Ha nem lehet megtörni, akkor a képünkre kell formálni.

Mindegy – mondtam magamnak, felesleges ezredszer is belemenni, mi is része lettünk, ez a kupadöntő ugyan még a múlt volt, valóban, hagyjuk, naponta leírhatnánk, felesleges. Majd lesz másik téma.

“Ez Kispest” bővebben

Európa, gólkirályság, osztályozókönyv, miegymás

MTK – Bp. Honvéd 1-4

Megvan: a Kispest Európát választotta. Nem volt egyszerű, de ahogy 2011/12-ben, valahogy mintha most sem akarta volna nagyon más rajtunk kívül.

Az utolsó öt fordulóban az Újpest 2, a Debrecen 7, mi pedig 9 pontot szereztünk, ami azért is fura mert az előző öt fordulóban az Újpest 9-et, a Debrecen 10-et, mi pedig csak 5-öt, és nem mondanám, hogy parádés volt a sorsolásunk. Igaz, tíz fordulóval ezelőtt még ki mondta volna meg, hogy az MTK ennyire összeomlik.

Mindegy, a lényeg, hogy megvan, és most sajnálhatjuk az elmúlt fordulókat, ahol pontot-pontokat buktunk ilyen-olyan hibákból. Ebben simán benne volt a bronz. Gondoltátok volna tavasz elején? Hiába, a magyar futball egy csodálatos dolog, ahol nem csak bármi, hanem ha létezik, akkor a bármi ellentéte is megtörténhet, sőt, az akármi és annak fordítottja is. Lásd példánkat.

“Európa, gólkirályság, osztályozókönyv, miegymás” bővebben

Játékszabályok, Gróf, Népi Internet ezredszer, osztályozókönyv

Bp. Honvéd – Diósgyőr 4-4

Ebben a posztban mindenféle hosszabb fejtegetés nélkül szó lesz

  • a Diósgyőr második góljáról és a hozzá kapcsolódó esetekről a szabálykönyv vonatkozásában,
  • Grófról és az elcseszett kommunikációról,
  • valamint a Népi Internet Egyik Legjaváról, a szurkolói megmondóságról,
  • tovább a poszt végén ott figyel a szokásos osztályozókönyv is.

Sok téma ez egyszerre, egyik sem lesz kifejtve bővebben, mert ma vasárnap, ilyenkor Kamber is megpihen, ráadásul délután enbéhárom.

“Játékszabályok, Gróf, Népi Internet ezredszer, osztályozókönyv” bővebben

Magunknak tesszük nehézzé a sorsunkat // osztályozókönyv @ Felcsút

Felcsút – Bp. Honvéd 2-2

Az van, hogy Felcsúton kellett volna elkapni a fonalat, ami úgy történik, hogy nagyjából hozzuk a Fradi elleni formánkat, játékunkat, és ha az két meccsen át működik, miközben az Újpest és a Debrecen is vereséget szenved, akkor a hátrány mínusz kettő, felszívjuk magunkat, és bármi lehet a végén.

Nem így történt. Inkább kerestünk egy másik fonalat, a jobban ismertet, a biztosat, a szenvedőset, amikor szaladnunk kell az eredmény után, amikor rosszak vagyunk, és ahol bele kell nyúlni a csapatba menet közben, hogy történjen valami, és ahol reménykedünk, hogy lesz kivel belenyúlni, és nem csak bambán bambuljuk a padot, ahol Tischler jelentené a megoldást bármilyen felmerülő kérdésre.

“Magunknak tesszük nehézzé a sorsunkat // osztályozókönyv @ Felcsút” bővebben

2017 után ismét nyertünk a bajnokavatón

Bp. Honvéd – FTC 3-2

– fájdalom, ezúttal a formalitássá silányuló meccsen mindez nem osztott vagy szorzott, a kezdőrúgás előtt ugyanis már bajnok lett a szomszéd kerület szimpatikus, önerőből a csúcsra jutó kis klubja. Azonban a formalitás azért van, hogy legyen, a meccset le kellett játszani, hogy a forduló zárásaként hivatalosan is kimondhassuk, bajnokok lettek a zöldek.

Amikor fél órával a kezdés előtt a lelátó felső részének falához dőlve néztem a melegítő csapatokat, pont ekkor és pont a leírtak miatt fordult meg a fejemben másodszor, hogy meglehet: ma nyerni fogunk.

“2017 után ismét nyertünk a bajnokavatón” bővebben

Úgy kellett összefogdosni egy csapatra való játékost, hogy egyáltalán legyen kit szidnia a Népi Internetnek

Újpest – Bp. Honvéd 0-0 // osztályozókönyv

A meccs végére így nézett ki a középpályánk:

  • Májer // született: 1999.06.28.
  • Banó-Szabó // 1999.07.25.
  • Szendrei // 2000.03.27.

A dátum 2019.04.20., vagyis egyik játékos se töltötte még be a huszadikat.

Ha bármi történt volna az utolsó percekre, a padon ott ült a kis Pisont (életében először, 2000.01.03.) és Beglarishvili (szintén életében először).

Erre azért mondhatjuk azt, hogy elfogytunk, ugye?

“Úgy kellett összefogdosni egy csapatra való játékost, hogy egyáltalán legyen kit szidnia a Népi Internetnek” bővebben

Legalább előnnyel megyünk Soroksárra

Bp. Honvéd – Soroksár 2-1 (Magyar kupa)

  • Nem játszottunk jól: ✅
  • Előnnyel megyünk a visszavágóra: ✅
  • Szokásos Horváth-bravúr: ✅
  • Szokásos bebalf*szkodott gól a kapunkba: ✅
  • Általános hőbörgés az eredmény és az elvárt veredmény között feszülő ellentmondás miatt: ✅
  • Nem tudunk mit kezdeni egy tíz emberrel védekező csapat ellen: ✅
  • Nyugalom, meglesz: ❌
  • Helyzetkihasználás legalább közepes: ❌

Valahogy így, pontokba szedve.

“Legalább előnnyel megyünk Soroksárra” bővebben