Utoljára talán 2012 tavaszán írtam ilyet, de igaz: magabiztosan kezdtük az új félszezont!

Jó kedvünk lehet a mai nap után: izgalmas, jó iramú meccsen hoztuk a magunktól elvárt kötelezőt, ami, ha jobban belegondolunk, nem is volt annyira kötelező, mégis magabiztosan meglett a három pont, egy Lanza, egy Eppel, tele vendégszektor, tényleg, valaki kívánhat még mást mára, ha kispesti? Nem nagyon hinném. “Utoljára talán 2012 tavaszán írtam ilyet, de igaz: magabiztosan kezdtük az új félszezont!” bővebben

A meccs Kispesten dől el

Egy-két sort leszámítva színültig töltöttük! (Fotó: Babar-1909foto.hu)

No, ebből még akármi is lehet, hogy Doki barátom örökérvényűjét idézzem. Röviden úgy összegezhetnék: láthattunk egy típusos “utóbbiévekbeli” Fradi-Honvédot, zsákszámra kihagyott helyzetekkel és ostoba védelmi hibákkal a mi, semmi különös teljesítménnyel és 1-2 klasszisjátékossal az ő oldalukon. És persze megint ők nyertek.

De most csak egy góllal – és az MK-ban van ugye visszavágó is. Nem lefutott ez még. “A meccs Kispesten dől el” bővebben

Egy Hali gólra a csodától, de a telet Hanta így is végigálmodozhatja

fotó: Babar-1909foto.hu, paint-terror: RW, ha Hanta lecseréli a képet, kinyírom

Ha valaki azt mondja nekünk a szezonkezdetkor (akkor épp összesen egy Hajdú- és Gróf-igazolással a tarsolyunkban), hogy csak gólaránnyal maradunk le az őszi idény végén a félszezon-bajnoki címről, körberöhögjük. Ehhez képest 5 fordulóval ezelőtt már növekvő étvággyal azt mondtuk: az utolsó 5 meccset be kell húzni. Paks kivételével be is húztuk. És ha ma egy csoffadt Stef Wils fejes mondjuk, bemegy a 90. percben Sopronban a fehérvári hálóba, őszi bajnokok vagyunk. Így „csak” másodikok. Megáll az ész. “Egy Hali gólra a csodától, de a telet Hanta így is végigálmodozhatja” bővebben

Gyirmóton végre ki lett mondva egy nagyon fontos mondat

Gyirmót – Bp. Honvéd 0-4 (0-0) gól: Prosser, Holender, Kamber, Hidi

Akkor megtettük, amit el lehetett várni magunktól: simán behúztunk egy kötelezőt, ráadásul Lanza sem játszott (lázas), pedig pont arról beszéltünk itt és a meccs előtt is, hogy pont ő kellett ahhoz, hogy az ilyen meccsek jöjjenek végre.

Sőt, továbbmegyek. Még Bobál sem játszott, ami azért elég jó, mert nálam ő az elmúlt másfél év egyik abszolút kedvence, aki most már tényleg nem azért van a keretben, mert pénzt ér az életkora, hanem mert egyértelműen a kezdőben a helye. Aztán most mégsem, pedig újra előkaptuk az ötvédős rendszerhez közeli valamit.

“Gyirmóton végre ki lett mondva egy nagyon fontos mondat” bővebben

11. hónap, 30. nap, 135 kilométer, 105 szurkoló, 5 gól

Nagyjából ennyi volt Ménfőcsanak. Egy erősen felforgatott csapattal, ahol csak Lovric és Botka számít alapembernek a bajnokságban, szóval tartalékolva a szombati gyirmóti fontos meccsre is könnyedén hoztuk a remek hangulatú kupameccset.

Posztot felesleges írni róla, minden ott van a honvedfc.hu élőjében, kivéve a gólpasszokat, de az csak a statisztika miatt lenne fontos. Helyette inkább képek, hogy érezzétek.

“11. hónap, 30. nap, 135 kilométer, 105 szurkoló, 5 gól” bővebben

Ritka eset, de most katarzis jó oldalán álltunk

Kurva jók vagyunk, vagy kurva jók vagyunk? – annyira csábító, hogy ezzel a felütéssel kezdjek, főként, miután Rossi mister is szokatlanul elégedett nyilatkozatot kürtölt bele a világba a meccs után, de azért én most próbálok két lábbal a talajon maradni. Nem lesz könnyű.

Mondjuk arra már nem is mondok semmit, hogy pont az utóbbi 10 év legnagyobb slusszpoénját hozó meccsünkön legyek olyan szarul, végig sápadozva a korlát mellett, hogy annál tipikusabb RW sorsot nehéz még kitalálni is, de még ez sem tudott teljesen meggátolni abban, hogy a végén boldogan mosolyogva ki a fejemből tapsoljak a tiszteletkört toló játékosoknak. Másra mondjuk nem is nagyon futotta az erőmből.

“Ritka eset, de most katarzis jó oldalán álltunk” bővebben

Egy rossz és gyenge meccsen döntetlen

Nehéz mit írni, úgyis mindenki láthatta a tévében, hogy mit össze nem szenvedtünk Pakson. Inkább csak kiegészíteném néhány aprósággal, ami nem jöhetett át a képernyőn keresztül.

“Egy rossz és gyenge meccsen döntetlen” bővebben

Ilyen az, amikor behúzzuk a (dőltbetű) kötelezőt (dőltbetű vége)

Bp. Honvéd – Diósgyőr 2-0 (g: Lanzafame, Koszta)

Végre. Valahogy a Rossi-érákban nem megy az alsóházi, kilátástalanul futballozó csapatok ellen. Képesek vagyunk nullázni egy Mezőkövesd ellen, a Gyirmótnak gólt sem rúgni, szenvedni Pápán (és kikapni rendre), tavaly benntartani a Vasast (és majdnem a Felcsútot), miközben gyakorlatilag csak úgy lehet valaki bajnok vagy dobogós, hogy legalább 3-4 pontot elszedünk tőle.

Idén talán kicsit máshogy lesz/van. Kikaptunk a Vasastól, a Videotontól és a Fraditól (kétszer), mindhárom előttünk áll. Ezen kívül Kövesden, és pássz. Vagyis végre lent kezdtünk el pontokat gyűjteni, viszont egyre inkább hiányoznak a korábban megszokott meglepetések, hogy valóban előreléphessünk.

“Ilyen az, amikor behúzzuk a (dőltbetű) kötelezőt (dőltbetű vége)” bővebben

Frappáns cím nem jut az eszembe, így csak annyit írok: ezt el****tuk

Lovifotós felvételén a Tábor szép megemlékezése a kezdő sípszó előtt. (Fotó.: Lovi-1909foto.hu)
Lovifotós felvételén a Tábor szép megemlékezése a kezdő sípszó előtt. (Fotó.: Lovi-1909foto.hu)

Hát, valahogy így. Álmodozhatok én döntő Lanza-gólról, ha sokadjára is elgörcsöljük a Grupamás vendégjátékot. Pedig most aztán nálunk is volt titkos fegyver, odaát meg nem épp csúcsforma, eltiltott védelem-fél és Doll mester. Persze hogy roller lett a vége. Még ha a végét cizelláltuk is. “Frappáns cím nem jut az eszembe, így csak annyit írok: ezt el****tuk” bővebben